Portré a német politikusról.
HIRDETÉSIgazából nem szeret a reflektorfényben állni. Az SPD kancellárjelöltje, Olaf Scholz nem egy karizmatikus alkat. A G20 tárgyalásokon a globális minimumadó ötletével szerzett jó pontokat magának a német pénzügyminiszter. Odahaza szeret dagályos szavakat használni, a koronavírus utáni gazdasági csomaggal kapcsolatban "svungról" meg "páncélökölről" beszélt.
És a választási kampány hevében időnként ő is támadja az ellenfeleit. „Ne higgyenek azoknak, akik azt mondják, hogy a korona után minden újra olyan lesz, mint volt. Tévednek. De azoknak se higgyenek, akik azt mondják, hogy a járvány után egy zöld mezőn teljesen új világot fognak építeni" – mondta egy nagygyűlésen követőinek.
A 63 éves, jogász végzettségű férfi Hamburgban nőtt fel, 2011 és 2018 között a város főpolgármestere volt.
A szociáldemokrata pártban Scholz a konzervatívabbak közé tartozik. Nem mindig volt könnyű dolga. 2019-ben elvesztette a pártelnök-választást. A párt balszárnyához tartozó Saskia Esken és Norbert Walter-Borjans kettőse győzte le.
Scholz többször hangsúlyozta, hogy a jelenlegi 9 euró 50 centről 12 euróra emelné az óránkénti minimálbért.
Scholz a kritikák kereszttüzébe került a többmilliárd eurós WireCard-csalással kapcsolatban is. A minisztériuma alá tartozó szövetségi bankfelügyelet ugyanis már 2019-ben jelezte a gondokat, de nem történt semmi.
Scholz az Euronewsnak adott 2019-es interjújában arról beszélt, hogy milyen nehéz lenne egy nagykoalíció a kereszténydemokratákkal.
"Koalícióban kormányzunk a konzervatív párttal, különben nem alakulhatott volna kormány a legutóbbi választásokat követően" - mondta a műsorvezető, Efi Kocokoszta kérdésére.
De Angela Merkel kormányában mégis bizalmat kapott.
Potsdamban őt indították a zöldek kancellárjelöltje, Annalena Baerbock ellenében. Felesége, Britta Ernst a brandenburgi oktatási miniszter. És – legalábbis Scholz szerint – az is akar maradni.