rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában
A terrortámadások, melyek nemcsak az USA-t változtatták meg
A terrortámadások, melyek nemcsak az USA-t változtatták meg   -   Szerzői jogok  AP Photo

20 fotó a szeptember 11-ei terrortámadások óta eltelt 20 évből - így változtatták meg a világot

A szeptember 11-ei terrortámadások után nem maradt olyan a világ, mint amilyennek addig ismertünk: biztonság, terrorizmus, gazdaság terén... És ez indította el az Egyesült Államok által valaha vívott leghosszabb háborút, valamint az iraki Szaddám Huszein megdöntésére irányuló katonai akciót is, amely szintén egy véget nem érő konfliktussá vált.

20 fotóval, minden évből egy képpel tekintünk vissza néhány mérföldkőre és a változásokra, melyeket 9/11 hozott.

2001: Amikor megtörténik a lehetetlen, élőben

2001. szeptember 11-én az egész világ sokkolva figyelte, ahogy a szemük előtt zajlik az, ami korábban a valóságban lehetetlennek hittünk. Összehangolt repülőgépes támadás érte a New York-i ikertornyokat és a Pentagont. A történelem legsúlyosabb terrortámadásában csaknem 3000 ember vesztette életét.

Az USA válasza a választási botrányok miatt meggyengült George W. Bush elnöktől nem váratott sokáig magára.

AP Photo/Shawn Baldwin
Tűzoltók törnek utat a World Trade Center romjai közt a terrortámadás utánAP Photo/Shawn Baldwin

2002: Először merülnek fel kérdések az afganisztáni háborúban használt módszerekről

Az amerikai kormány úgy döntött, hogy a guantánamói haditengerészeti bázist használja a feltételezett iszlamisták fogvatartására és kihallgatására. A 2002 januárjában megnyitott bázis nem az USA területén volt, ez pedig technikailag lehetővé tette a gyanúsítottak fogvatartását és kihallgatását bármilyen jogi biztosíték nélkül. Az a körülbelül 800 ember, aki ott volt, arról számolt be, hogy pszichológiai kínzásoknak vetették alá.

A táborban a cikk írásának pillanatában is körülbelül 50 embert tartanak még fogva.

AP Photo/Lynne Sladky
Hordágyon visznek egy afganisztáni foglyot a kihallgatása előtt a kubai Guantanamo-öbölben lévő amerikai haditengerészeti támaszponton 2002-benAP Photo/Lynne Sladky

Afganisztánban pár hónap alatt legyőzik a tálibokat, és ezután több átmeneti kormány irányítja az országok, a Talibán 2021-es újabb hatalomátvételéig.

2003: Irak megszállása

2002-ben, miután különösebb nehézség nélkül elfoglalták Afganisztánt, a Bush-kormány és szövetségesei sokat dolgoztak azon, hogy bizonyítékokat gyűjtsenek arra, hogy Irak fenyegetést jelent a nemzetközi közösség számára. Iránnal és Észak-Koreával együtt a gonosz tengelyének minősítették. Szadám Husszein Irakját pedig a terrorizmus szponzoraként mutatták be az egész világnak. Bush számára ez a szeptember 11-e után elindított, terrorizmus elleni harc egyik eleme volt.

Az iraki hadművelet támogatói közt volt olyan, aki azt állította, hogy Szaddám Husszein terroristákat rejteget, de ezt soha nem erősítették meg. A 2003-as inváziót arra hivatkozva hajtották végre, hogy tömegpusztító fegyvere van az országnak, ezt nem bizonyították be azóta.

Bush május elsején diadalmasan lépett a világ elé, a küldetés teljesítve szlogennel, melyet az USS Abraham Lincoln hadihajó fedélzetén mondott el. A kifejezés, amit egyébként ő nem mondott ki, csak mögött volt nagy betűkkel olvasható. Azt elismerte, hogy még sok munka vár rájuk a megszállás és Szadám Huszein elfogása után.

AP Photo/J. Scott Applewhite
George W. Bush amerikai elnök "küldetés teljesítve" jelszóval zárja le az iraki hadműveleteket.AP Photo/J. Scott Applewhite

2004: Európa a terror elleni háború csataterévé válik

Bár fenyegetések már korábban is elhangzottak, 2004. március 11-én a madridi terrortámadások felriasztották Európát, és ténylegesen a terror elleni háború egyik színterévé tették. Csaknem 200 ember vesztett életét a merényletekben, és a további években más európai nagyvárosokat ér terrortámadás, köztük Londont és Párizst. Az iszlamista terrorizmus Törökországban, Indonéziában, Srí Lankán és Indiában is lecsapott az ezt követő években súlyos áldozatokat szedve.

AP Photo/Paul White
Terrortámadás Madridban március 11-énAP Photo/Paul White

2005: Választások, merényletek, tárgyalások és bombázások Afganisztánban

A Talibán elleni afganisztáni hadjárat relatív sikere után az ország törzsi vezetőivel a tárgyalások meglehetősen nehéznek bizonyultak. Négy évvel az amerikai invázió után választásokat tartanak, de szinte naponta történnek merényletek az országban.

AP Photo/Saurabh Da
Egy burkát viselő nő felügyeli az urnákat Kandahárban 2005-benAP Photo/Saurabh Da

2006: Szaddám Huszein bíróság előtt, elítélik, majd kivégzik

Huszeint bíróság elé állítják Huszeint. December 20-án ismertetik vele az ellene felhozott vádakat az emberiesség elleni bűncselekmények miatt indított perben. Halálra ítélik, tíz nappal később felakasztják.

AP Photo / Nikola Solic
Szaddám Huszein a tárgyalásán, a per végén tömeggyilkosságért halálra ítéltékAP Photo / Nikola Solic

2007: A legsúlyosabb terrortámadás az iraki háborúban: 500 halálos áldozat Kahatanijában

Az előző rendszer felszámolása nem szüntette meg a feszültségeket Irakban. 2007. augusztus 14-én csaknem 500 ember vesztette életét a Moszul melletti Kahatanijában egy teherautós-robbantásos merényletsorozatban. Az áldozatok a jazidi közösséghez tartoztak, egy kurd szektához, melyet az iszlamisták istenkáromlónak tartanak. Az USA az al-Kaidát tette felelőssé a támadásért.

AP Photo/Petr David Josek
Egy férfi sétál az iraki Kahtaniyában a jazidik elleni véres merényletsorozat után a romok közt 2007. augusztusAP Photo/Petr David Josek

2008: egy újabb harcokkal teli év

Hét évvel a gyors megszállás, majd az ideiglenes kormány megalakulása után továbbra is folytatódnak a harcok Afganisztánban. A képen egy tengerészgyalogos viszonozza az ellenséges tüzet Helmand tartományban.

AP Photo/David Guttenfelder
U.S. Marines, from the 24th Marine Expeditionary Unit, return fire on Taliban positions near the town of Garmser in Helmand Province of AfghanistanAP Photo/David Guttenfelder

2009: Bizonyítékok a nemzetközi csapatok által elkövetet visszaélésekről

Ebben az évben született meg az ítélet a Blackwater-perben. AZ USA által szerződtetett magán biztonsági cég alkalmazottai bizonyítottan afgán civileket öltek meg. Ettől az évtől fogva az USA nem veszi a szolgáltatásaikat igénybe.

AP Photo/Jose Luis Magana
Dustin Heard, az egyik elítélt Blackwater-alkalmazottAP Photo/Jose Luis Magana

2010: A Wikileaks nyilvánosságra hoz amerikai diplomáciai táviratokat Irakból és Afganisztánból

A Wikileaks 2010-ben tett közzé részleteket a "járulékos gyilkosságokról", melyeket amerikaiak követtek el Irakban. Letartóztatják Chelsea Manning katonát a történelem legnagyobb szivárogtatásának egyik feltételezett forrását

Ezt követi diplomáciai táviratok tízezreinek a közlése, ezek a hadsereg afganisztáni tetteiről szólnak. Az afganisztáni háborús naplókból több más részlet mellett fény derült járulékos civil halálesetekre, emberrablásokra, kínzásokra, és Pakisztán tálibok melletti szerepvállalására.

Bertil Ericson/Scanpix via AP
Julian Assange bejelenti, hogy WikiLeaks nevű oldalán dokumentumokat fog megosztani az afganisztáni háborúrólBertil Ericson/Scanpix via AP

2011: Tíz évvel a terrortámadás után megölik Oszama bin Ladent

Barack Obama amerikai elnök május 2-én jelentette be a sajtónak, hogy megölték Oszama bin Ladent az amerikai erők, csaknem egy évtizeddel a merényletek után, melynek ő állt a hátterében. A hosszú éjszakai akciót az elnök az úgynevezett situation roomban követte csapatával, többek közt Joe Biden akkori alelnökkel, és annak biztonsági tanácsadójával Antony Blinkennel.

Az USA ebben az évben vonta ki csapata nagy részét Irakból, ezzel lehetőséget hagyva a különböző terrorista csapatok elszaporodására, mint amilyen a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet.

Pete Souza/The White House via AP
A világ egyik legismertebb fotója, Barack Obama amerikai elnök, Joe Biden alelnök, miniszterek és biztonsági tanácsadók figyelik a Bin Laden elleni akciótPete Souza/The White House via AP

2012: Assange Ecuador londoni nagykövetségén talál menedékre

AP Photo/Kirsty Wigglesworth
Assange sajtótájékoztatója a követség erkélyénAP Photo/Kirsty Wigglesworth

Assange-ot az amerikai igazságszolgáltatás hazaárulásért és kémkedésért körözte, Svédország és az EGyesült Királyság is, különböző vádpontokkal. Londonban, az ecuadori nagykövetségen talált menedékre, ahol hét éven át él majd.

Ezalatt az évek alatt a Wikileaks folytatta a kormányokat és vállalatokat kompromittáló dokumentumok publikálását.

2013: Snowden elítéli, hogy bárkit lehallgathatnak

AP Photo/Vincent Yu
Edward SnowdenAP Photo/Vincent Yu

2013 júniusában Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt munkatársa, négy újságíróval találkozik Hongkongban. Átad nekik számos dokumentumot, amelyek egy nagyszabású globális kémkedési programról árulkodnak.

A nyilvánosságra került hírszerzési dokumentumok mennyisége még nem ismert, de egyértelműen kirajzolódik az USA szerepe az interneten és a mobileszközökön keresztül egy globális kémhálózat szövésében.

Míg az eredeti cél a terrorista fenyegetések korlátozása volt, a nyilvánosságra hozott dokumentumok arra utalnak, hogy a rendszert a rivális politikai vezetők és szövetségesek, illetve az USA-t nem fenyegető személyek és szervezetek elleni kémkedésre is felhasználták volna.

2014: Az Iszlám Állam felemelkedése

AP Photo
Az Iszlám Állam harcosainak felvonulása a terrorszervezet zászlójával ellátott járműveikenAP Photo

A magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet kihasználva a helyzetet területeket foglal el Irakban és Szíriában, és kikiáltják a kalifátust.

2015: Aylan Kurdi szívfacsaró képével Európa ráébred a kontinens "küszöbén álló" menekültek nyomorúságára

AP Photo/DHA, Nilufer Demir
Egy török őr kezében Aylan Kurdi holttesteAP Photo/DHA, Nilufer Demir

A szíriai menekültek áradatal folytatódik, a bodrumi tu talánristaparadicsomban vízbe fulladt kisgyermek, Aylan Kurdi képe az, ami ráébresztette Európát (illetve egy részét) a saját határain zajló drámára. A tragédia hatására több európai kormányok indított kampányt a menekültek befogadására, több kifejezetten a gyerekeket célozta.

2016: Európa szembesül a menekülttragédia mértékével

AP Photo/Thanassis Stavrakis
Menekültek várakoznak az athéni Pireusz kikötőbenAP Photo/Thanassis Stavrakis

A menekültáradat folyamatosan növekszik, ami tovább szítja a feszültséget Európában a bevándorlók kezelésével kapcsolatban, és több országban lendületet ad a szélsőjobboldalnak. Németország és kancellárja, Angela Merkel élen jár a befogadási politikában.

2017: A líbiai migráns rémálom

AP Photo/Mohamed Ben Khalifa
Bevándorlók TripolibanAP Photo/Mohamed Ben Khalifa

Miközben Európa és Törökország szigorítja a belépési feltételeket a határain, egyre többen próbálnak Líbián keresztül Európába jutni. Az embercsempészek különféle kegyetlenségeket követnek el az Európába bevándorolni szándékozókkal szemben, és sokan az életüket vesztik, ahogy a Földközi-tengeren próbálnak átkelni túlzsúfolt vízi járműveken.

2018: A nyugati vezetők elkezdik tervezni az afganisztáni kivonulást

AP Photo/Markus Schreiber
NATO-találkozó 2018. július 11-én, az afganisztáni kivonulás terve az egyik fő témaAP Photo/Markus Schreiber

Az új amerikai elnök Donald Trump sürgeti a kivonulást Afganisztánból. Választási kampányában élesen bírálta azokat a háborúkat, amelyekben az Egyesült Államok részt vett. Haszontalan pénzkidobásnak tartotta őket. A NATO 2018. júliusi csúcstalálkozóján a szövetség vezetői megvitatják az afganisztáni csapatkivonás ütemtervét.

2019: Megölik az Iszlám Állam terrorszervezet vezetőjét

Department of Defense via AP
Az amerikai védelmi minisztérium felvétele az Al Baghdadi elleni akciórólDepartment of Defense via AP

A magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet vezetőjét, Abu Bakr al-Bagdadit októberben a szíriai Barishában likvidálják az amerikaiak egy drónműveletben. A védelmi minisztérium részletesen beszámol a műveletről, beleértve a házat elpusztító drón infravörös képeinek közlését is.

2020 Az Egyesült Államok az afganisztáni kivonulásról tárgyal... a tálibokkal

AP Photo/Patrick Semansky
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter és Mula Abdul Ghani Baradar katari találkozójaAP Photo/Patrick Semansky

Bár a közelmúltban bírálta Joe Biden stratégiáját, az afganisztáni kivonulásról a Trump-kormányzat és külügyminisztere, Mike Pompeo kezdett tárgyalni a tálibokkal. A megállapodás 2021 májusra irányozta elő a kilépést, de Biden úgy vélte, hogy több időre van szükség. A dohai megállapodás garanciákat tartalmazott arra, hogy a tálibok megakadályozzák, hogy Afganisztán olyan terroristák menedékévé váljon, mint akik elkövették a 9/11-es támadásokat.

Sokan azonban megkérdőjelezik, hogy megbízható partner lenne a Talibán.

2021: Afganisztáni kivonulás...és most mi jön?

AP Photo/Khwaja Tawfiq Sediqi
Talibán katonák tartanak a kabuli repülőtérre 2021. augusztus 31-én, miután az utolsó amerikai katona elhagyta az országotAP Photo/Khwaja Tawfiq Sediqi

Húsz évvel a 9/11-es támadások és Afganisztán lerohanása után a nyugati hatalmak ismét a tálibok kezében hagyják az országot. Ezzel nagy bizonytalanságban hagyják az ott élő embereket, akik megszokták, hogy egy kicsit nagyobb szabadságban élnek, de soha, de soha nem stabilitásban.