NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Fenntartható lesz-e a gazdasági fellendülés a poszt-pandémiás időszakban?

Fenntartható lesz-e a gazdasági fellendülés a poszt-pandémiás időszakban?
Szerzői jogok euronews
Írta: Efi Koutsokostaeuronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A Global Conversation vendége Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász és Mario Monti volt olasz miniszterelnök voltak.

HIRDETÉS

A koronavírus-válság soha nem látott recessziót okozott, és példátlan politikai válaszlépéseket váltott ki, de mostanra a figyelem a világjárvány utáni évekre terelődött át. Fenntartható lesz-e a fellendülés? Vagy ez a válság átalakító eseménynek bizonyul majd az emberiség számára? Ezt vitattuk meg itt, a Comói-tónál található Ambrosetti Forumban Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdásszal és Mario Monti volt olasz miniszterelnökkel.

Euronews: Láthattuk, hogy az Egyesült Államok gazdasági fellendülésének sebessége rekordot döntött és dönt. De vajon elég bátrak voltak-e a politikai döntéshozók az USA-ban és Európában ahhoz, hogy elkerüljenek egy új nagy gazdasági világválságot, vagy még mindig fennáll a kockázat?

Joseph Stiglitz: Nos, jelenleg nem aggódom egy jelentős visszaesés miatt. Európa kicsit félénkebb, mint az Egyesült Államok. Kezdetben Európának sokkal jobb tervezési programjai voltak, az USA viszont kevésbé volt félénk. Mi pedig olyan jogszabályokat fogadtunk el, amelyek alapvetően a GDP-nk 25 százalékának megfelelő támogatást nyújtottak. Európa pedig sokkal lassabb volt, és még a csomagok esetében is beletelik egy-két évbe, mire a pénz ténylegesen befolyik.

EN: Tehát Ön szerint Európának még ennél is többet kell tennie?

JS: Szerintem többet kell tennie és gyorsabban.

EN: Előre tekintve tehát, milyen gazdaságpolitikát kellene követniük a kormányoknak a pandémia utáni világban azért, hogy a gazdaságok az emberek, a valódi polgárok, a valódi gazdaságok számára működjenek? Ugyanis nem láttunk jelentős különbséget vagy változást a gazdasági modellben ,vagy a krízis alatt használt eszközökben.

JS: Nos, azt hiszem, az Egyesült Államokban valóban tapasztalható egy újragondolás. Az iparpolitikára például mind az USA-ban, mind Európában úgy tekintettek, mint olyasmire, amivel a kormányoknak nem kellene foglalkozniuk.

Mi elfogadtunk egy nagyszabású iparpolitikai törvényt, hogy ösztönözzük a kutatást, és versenyképesebbé tegyük magunkat. Nagy változás következett be egyik napról a másikra. Ugyan nem sokat beszéltek róla, de alapvető változás jelent a politikában. A gyermekszegénység csökkentésében elért sikerek nagy eredménynek számítanak. Trump alatt adócsökkentést adtunk a milliárdosoknak és a vállalatoknak. Most tényleg 180 fokos változást hajtunk végre, mert azt mondjuk, hogy az amerikaiak többségére kellene koncentrálnunk, nem pedig a milliárdosainkra.

EN: Úgy látja, hogy ezek az új prioritások Európát is elérik?

JS: Szerintem igen. Tudja, a világjárvány egyrészt feltárta, másrészt súlyosbította a társadalmunkban meglévő egyenlőtlenségeket. Megmutatta, hogy az ellátási láncok nem rugalmasak. A piac pedig újfent nem tette meg, amit meg kellett volna tennie.

Úgy látom tehát, hogy az emberek valóban felismerték: új egyensúlyra van szükség a gazdaságunkban. Az a fajta, olykor neoliberálisnak nevezett ideológia, amely az elmúlt 40 évben uralkodott, nem tett jó szolgálatot társadalmunknak. Újra kell gondolnunk a dolgokat.

EN: Tehát Ön szerint az államnak nagyobb szerepe lesz a közeljövőben?

JS: Igen. Ez egy szerep sok szempontból. Lesz állami szabályozás. Ha nem akarunk belehalni az klímaváltozásba, akkor jobban kell védenünk a munkavállalókat és nagyobb szükségünk lesz a munkaügyi törvényekre, a monopóliumokra vonatkozó törvényekre. De állami beruházásokra is. És főleg az Egyesült Államokban, de Európában is keveset fektettünk be - remélhetőleg ezt a jövőben korrigálni fogjuk.

EN a világjárványból és a járvány okozta válságból való kilábalással összefüggésben ugyebár azt szorgalmazzák, hogy visszatérjünk a növekedéshez Európában. Ön szerint mennyire fenntartható ez a növekedés mindenki számára?

Marion Monti: Nos, ezt a növekedést részben az Európában uniós szinten és az egyes országok által nyújtott hatalmas pénzügyi és fiskális támogatás generálja. Fenntartható lesz ez az út? Nem igazán.

A fellendülés fenntarthatósága szempontjából döntő fontosságú lesz, hogy az EU által javasolt, hatalmas összegekről szóló reformokat a tagállamok bevezessék.

Ez nagy kihívás, mert általában a strukturális reformokat - Görögország és Olaszország tudja ezt - akkor hajtják végre, amikor egy tagállam a katasztrófa szélén áll. Jelenleg nem erről van szó. Most az országokat támogatják a reformok végrehajtásában. Amennyiben ezeket a reformokat hatékonyan hajtják végre, az fenntarthatóságot biztosít a növekedésnek.

EN: Ha tehát a pandémia utáni világot nézzük, milyen gazdaságpolitikát kellene követniük a kormányoknak, hogy az emberek megváltoztassák a gazdaság jelenlegi képét?

HIRDETÉS

MM: Nem hinném, hogy Európának teljesen meg kellene változtatnia gazdasági modelljét. Vannak benne elvek - nevezzük őket társadalmi piacgazdaságnak, amelyek szerintem megalapozottak. És ezt látjuk az USA-val vagy Kínával összehasonlítva is. A probléma az, hogy hogyan határozzuk meg szociális piacgazdaságunkat úgy, hogy egyszerre legyen szociálisabb és jobban működő piac, anélkül, hogy ezek egymással ellentétben állnának.

De az EU a világjárvány kitörésekor természetesen azt tette, hogy felfüggesztette az unió fő politikai eszközeit, az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat, a versenyszabályokat, a költségvetési szabályokat, a stabilitási paktumot, az EKB által folytatott monetáris politika módját. Most mindezt nagyjából egy éven belül össze kell majd rakni, mert Európa nem tud élni valamiféle szabályok nélkül.

EN: Végül tehát az államnak nagyobb szerepe lesz?

MM: Nos, a lineáris és nem lineáris állam Reaganig és Thatcherig visszanyúló érájának minden valószínűség szerint vége. Másfelől, országaink nem lesznek képesek újra és újra hatalmas deficiteket elviselni. Ezért fontos, hogy a közjóléttel kapcsolatos kiadások nagyobb szerephez jussanak, de úgy, hogy kisebb terhet rójanak a kormányra és az államra.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Ismét kiigazítások jöhetnek Európában a növekvő adósság miatt

Bányákat kell nyitni Európában ahhoz, hogy a kontinens ne függjön Kínától a ritkaföldfémek terén

Tovább csökkent az infláció az euróövezetben