Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Előválasztás: Karácsony gyűjtötte a legtöbb ajánlást, Pálinkásnak nem gyűlt össze elég

Access to the comments Kommentek
Írta: Magyar Ádám  & Euronews
euronews_icons_loading
Karácsony, Dobrev és Márki-Zay adta le a legtöbb ajánlást
Karácsony, Dobrev és Márki-Zay adta le a legtöbb ajánlást   -   Szerzői jogok  Facebook/Előválasztás 2021

Hétfőn délelőtt járt le az ellenzéki előválasztáson a jelöltaspiránsok számára a határidő ahhoz, hogy leadják a megfelelő számú ajánlást az induláshoz. Öt miniszterelnökjelölt-aspiráns a hatból gyűjtött legalább 20000 aláírást, a legtöbbet a budapesti főpolgármester, Karácsony Gergely. Az előválasztás teljesen új jelenség a hazai országgyűlési választások történetében, és László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint nyitottá tette a 2022-es voksolás kimenetelét.

Mostantól kezdődhet a kampányolás az előválasztáson induló ellenzéki jelöltek számára a szeptember 18 és 26. között rendezett első fordulóra. A miniszterelnökjelölt-aspiránsok közül ötnek sikerült összegyűjtenie az induláshoz szükséges húszezer ajánlást. A Népszava közölte, hogy az egyes politikusok hány aláírást adtak le, eszerint a sorrend:

  1. Karácsony Gergely 41513
  2. Dobrev Klára: 34244
  3. Márki-Zay Péter: 33565
  4. Jakab Péter: 31803
  5. Fekete-Győr András: 25000

(A lista nem végleges, ugyanis az Országos Előválasztási Bizottság még nem számolta meg Márki-Zay és Fekete-Győr ajánlásait, ezért ezek a számok a jelöltek közlésén alapulnak - a szerk.)

Pálinkás József hétfőn délelőtt az ATV-n beszélt arról, hogy nem gyűlt össze számára az induláshoz elég aláírás. Az Új Világ Néppárt alapítója egyéniben Hajdú-Bihar megye 1. választókerületében indul, és ott megvan a megfelelő számú ajánlása. A miniszterelnök-jelöltségért folyó versenyben ezentúl Márki-Zay Pétert támogatja, aki augusztus elején jelentette be, hogy Pálinkás pártjának frakciójába ül be, ha mandátumot szerez a 2022-es országgyűlési választásokon, és az ÚVNP frakciót tud alakítani.

Új jelenség a magyar politikában

Magyarországon eddig nyolc országgyűlési választást tartottak, olyan azonban még nem volt, hogy egy szavazást előválasztás előzzön meg. Arról, hogy miért alakul most másképp a voksolást megelőző időszak, László Róbert, a Political Capital választási szakértője beszélt az Euronewsnak:

„A Fidesz választási rendszere 2011 óta ismert, de a 2014-es és a 2018-as választások előtt az ellenzéki pártok a közelében sem voltak annak, hogy egy ilyen átfogó együttműködést megvalósítsanak, aminek része az előválasztási procedúra is. 2019-ben azonban adódott egy olyan politikai helyzet, az ellenzék szempontjából szerencsés véletlenek sorozata, ami lehetővé tette ezt. Arra gondolok, hogy 2018 előtt még az LMP kategorikusan elzárkózott a többi ellenzéki párttal való együttműködés elől, a Jobbik pedig nem az a Jobbik volt, ami a mai, nagyon messze voltak attól, hogy komolyan vehető együttműködésről egyáltalán beszélni lehessen."

„Ez egy csapásra megváltozott 2019-ben, a Jobbik szétesésével, illetve az európai parlamenti választáson mutatott rossz szereplésével. Ott éppen a Jobbik és az LMP, az együttműködés korábbi két legfőbb akadályozója szerepelt a legrosszabbul, és így már az októberi önkormányzati választásra eljutottak odáig, hogy a túlélésüknek az a záloga, hogy együttműködjenek a többi ellenzéki párttal. Nagyon nagyot fordult tehát az ellenzéki oldal hozzáállása az együttműködéshez, és ez gyorsan le is tudott vizsgázni a 2019-es önkormányzati választásokon. Felmérték, hogy egy jelöltet kell állítani az országgyűlési választáson minden egyes kerületben, mert csak így van esélyük, illetve hogy ezt a jelöltet előválasztáson kell kiválasztani. Korábban is volt szó az előválasztás lehetőségéről, de akkor még nem voltak adottak a politikai feltételek."

Szorossá teszi a versenyt az előválasztás

László Róbert szerint az új helyzetben kizárható, hogy bármelyik fél kétharmadot szerezzen. A győztes kiléte pedig 2006 óta először lesz kérdéses.

„A Fidesz szempontjából ez mindenképpen egy kockázatos fejlemény, hiszen arra épült a kormánypárt korábbi politikája, hogy megossza az ellenzéket, úgysem lesznek együttműködésre képesek. És most előállt egy olyan helyzet, hogy mégis. De nem az előválasztás által állt ez elő, hanem az együttműködési hajlandóság valósult meg, és ennek lett a következménye az, hogy előválasztást tartanak Magyarországon. Igazából tehát nem az előválasztás maga az, ami veszélyes a Fideszre, hanem az, hogy felismerték a komolyan vehető ellenzéki pártok, hogy csak együtt van esélyük."

Előválasztási vita a Partizánon - 32 körzetben rendeznek hasonlót

Nem véletlenül volt sok visszalépés

Az előválasztás lebonyolítását ellenzéki oldalról is érték kritikák - sokan nehezményezték például, hogy számos jelölt visszalépett a versenytől még bőven a jelöltállítási időszak előtt - végül a 106-ból 11 olyan körzet van, ahol csak egy politikus indul az előválasztáson. László Róbert azonban úgy véli, így is nagy előrelépés, hogy a jelöltek kilétéről a választópolgárok dönthetnek.

„Hajlamosak vagyunk végletekben gondolkodni. Lezajlott Magyarországon most már nyolc választás, és eddig soha nem volt beleszólása a választópolgároknak abba, hogy ki legyen a jelölt, és hogy álljon össze a lista. Ehhez vagyunk hozzászokva. Most bejelentették az előválasztást, és kialakult egy ezzel ellentétes igény, hogy most már minden egyes mozzanatba szóljanak bele a választók. Azt naivitás volt feltételezni, hogy mindenhol 6 esélyes jelölt mérkőzik meg. Azért ezt az együttműködést sok egyéb mellett az is kényszerítette ki, hogy minden pártnak káderhiánya van. Kinek több, kinek kevesebb embere van, de 106 potens jelöltje semelyiknek sincs. De ezt lehetett volna ügyesebben kommunikálni, az biztos. Az nem volt egy szerencsés dolog, hogy sokkal több jelöltet neveztek meg a pártok a folyamat elején, akiket aztán jórészt még június folyamán visszaléptettek. Ennek volt egy olyan mellékíze sok ember szájában, hogy na, már megint a sötét, füstös szobákban dőlnek el a dolgok."

A Fidesz nem hagyhatta, hogy csak az előválasztásról szóljon a közbeszéd

Az ellenzéki előválasztással párhuzamosan a kormánypárt is kampányba kezdett: petíciót indítottak Karácsony Gergely budapesti főpolgármester és miniszterelnök-jelölt, valamint Gyurcsány Ferenc ellen. Az íveket Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója szerint öt nap alatt több mint százezren írták alá.

„Szerintem a népszavazási kezdeményezésük is részben arról szól, hogy nehogy már az egész ősz folyamán az ellenzéki előválasztás tematizálja a közbeszédet. Hogyha a kormányoldal népszavazási kérdéseit végül hitelesítik, akkor a kampányok részben össze fognak csúszni. Most még ez kevésbé érzékelhető, de főleg a második forduló előtt párhuzamosan lesz szó a népszavazásról meg az előválasztásról. De addig is elindult a petíció, hogy ők is jelen legyenek az utcán. Most azt lehetett tapasztalni, hogy az ellenzéki standok elárasztották a főváros és a vidéki városok utcáit, és erre valamilyen módon reagálni kellett. A gyurcsányozás a Fidesz elkötelezett táborában mindenképpen működik, a bizonytalanok egy részénél is, de közben már azért nagyon sok kutatás bebizonyította, hogy az ellenzéki szavazóknak ez majdnem mindegy. Őket tényleg csak az érdekli, hogy ki az, aki leváltja Orbán Viktort" - mondta a Fidesz közelmúltbeli politikai lépéseiről László Róbert.

Élni hívnak - az előválasztás kampánydala

Közösségi finanszírozásban készült az előválasztás kampánydala. Az előválasztást lebonyolító civilek (aHang, a Számoljuk Együtt és a Civil Választási Bizottság) mozgósító videójában számos híres ember, köztük Cserhalmi György, Gálvölgyi János, Kulka János Péterfy Bori és Szinetár Dóra közösen mutatja meg, hogy szerinte miért fontos az előválasztás és a választás szabadsága 2021-ben Magyarországon.

Az „Élni hívlak!” kampány célja, hogy a lehető legtöbb ember tudjon az előválasztás lehetőségéről, és hogy minél többen szavazzanak online és személyesen egyaránt.