rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Több mint 70 ezer embert mentettek ki tíz nap alatt Kabulból, az Iszlám Állam merényletre készül

Access to the comments Kommentek
Írta: Anna Flori
euronews_icons_loading
Családok szállnak be egy amerikai kimenekítő repülőgépbe a kabuli reptéren
Családok szállnak be egy amerikai kimenekítő repülőgépbe a kabuli reptéren   -   Szerzői jogok  Sgt. Samuel Ruiz/U.S. Marine Corps via AP
Betűméret Aa Aa

Megkezdődött az amerikai katonák kivonásának előkészítése Kabulban. Az afgán főváros nemzetközi repülőterét biztosító egységek közül több már a héten elhagyja Afganisztánt, de ez nem befolyásolja a mentési műveleteket - közölte az amerikai elnök a G7-csoport keddi értekezlete után. A csapatkivonás végső dátuma augusztus 31. marad.

Joe Biden úgy fogalmazott, hogy minél előbb végeznek, annál jobb. Minden egyes nappal nő az amerikai katonákat fenyegető veszély. Egyre biztosabb, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet merényletre készül a kabuli repülőtérnél. Az, hogy mindent sikerül-e elvégezniük augusztus végéig, azon múlik, hogy a tálibok mennyire maradnak együttműködőek, beengedik-e a repülőtérre azokat, akiket az amerikai biztonságiak kivisznek oda, nem fogják-e akadályozni a mentést.

A brit kormányfő csalódottan fogadta, hogy az amerikai elnök nem hajlandó a tervezettnél tovább Kabulban állomásoztatni az amerikai haderőt. Boris Johnson kijelentette, hogy a kabuli repteret biztosító mintegy ezer brit katona az utolsó pillanatig menekíteni fogja az embereket.

A német kancellár ugyanakkor egyértelművé tette, hogy az evakuálásban az Egyesült Államoké a vezető szerep, az amerikaiak nélkül a többi állam, amely részt vesz a műveletben, nem tudja folytatni azt.

A kabuli repülőtéren közel hatezer amerikai katona biztosítja és bonyolítja az evakuálást egy körülbelül ezer fős brit kontingens részvételével. A német, a francia és a török hadsereg is részt vesz a mentésben pár száz katonával.

Taliban/AP
Abdulla Abdulla (jobbra) és egy befolyásos tálib csoport vezetője, Anasz HakkaniTaliban/AP

Fogy a tálibok türelme

Az Európai Tanács elnökét kifejezetten aggasztja, hogy a tálib vezetés kitiltotta az afgánokat a repülőtérről kedden. Charles Michel felszólította a hatóságokat, hogy biztosítsanak szabad utat minden olyan afgán és külföldi állampolgárnak, aki el akarja hagyni az országot. A tálibok szóvivője azzal indokolta a tilalmat, hogy életveszélyessé vált a helyzet a reptéren, akkora a tömeg. Szerintük fölösleges kockázatot vállal, aki ennek ellenére útrakel, mert a nemzetközi haderő távozása után is elutazhat az országból bárki, akinek van érvényes útlevele.

De a külföldieket nem akadályozzák a kijutásban.

Az iszlám jogrendtől leginkább féltett nők pillanatnyi jogállásáról a szóvivő annyit mondott, kérik, hogy a dolgozó nők további intézkedésig ne menjenek utcára, mert a tálib fegyveresek arra nem kaptak kiképzést, hogyan viselkedjenek nőkkel.

A nyugati szövetségesek közel 71 ezer embert evakuáltak Kabulból azóta, hogy a tálibok bevették az afgán fővárost tíz napja, és így húsz év után visszakerültek a hatalomba.

AP Photo
A tálib hadjárat 2021 nyaránAP Photo

Pandzsír még talpon van

A táliboknak egyetlen tartományt nem sikerült térdre kényszeríteniük a pár hét alatt sikerre vitt hadjáratukban, Pandzsírt. A Hindukusban élő tadzsikok még egyetlen megszállónak sem hódoltak be. A tálib vezérkar több ezer fegyverest indított el a hét elején, hogy ha szép szóval nem ment, fegyverrel foglalják el a területet.

Stratégák szerint a tartomány földrajzi adottságai miatt "az ostromlók rémálma". A Hindukus Kabul felé eső részén a hegyek 4000-5000 méter magasak, és a zárt hegyláncon egyetlen belépési pont az a szoros, amelyet a Pandzsír-folyó vágott a Pakisztán északnyugati része felé elnyúló hegységben.

Ezzel együtt nem tartják valószínűnek, hogy a legendás hadvezér, Ahmad Sah Maszúd fia, Ahmad Maszúd pár hétnél tovább tartani tudja majd a frontot a minden szempontból jelentős túlerőben lévő tálibokkal szemben.

Pandzsírban van Amrulla Száleh volt alelnök, aki a kilencvenes években harcolt az Ahmad Sah Maszúd vezette Északi Szövetségben a tálibok ellen.

Száleh múlt hét kedden ügyvivő elnöknek nyilvánította magát miután Asraf Gáni elnök külföldre menekült és a tálibokkal szembeni ellenállásra szólított fel.