A NATO pénteken rendkívüli ülést tartott. Több nyugati ország bezárja kabuli nagykövetségét, vagy csökkenti a követségi dolgozók létszámát.
Többek közt a második és harmadik legnagyobb várost, az egyaránt tartományi székhely Kandahárt és Herátot is elfoglalták a tálibok Afganisztánban, így már az ázsiai ország 34 tartományának több mint harmada az iszlám radikális mozgalom kezén van.
Több nyugat-európai ország, így Norvégia és Dánia is átmenetileg bezárja emiatt kabuli követségét, Franciaország, Finnország és Németország pedig jelentősen csökkenti a követségen dolgozók létszámát.
„A következő napokban a működési szempontból szükséges minimumra csökkentjük a német nagykövetség munkatársainak létszámát. Azonnal elküldünk egy válságstábot Kabulba, melynek az lesz a feladata, hogy segítse az általunk hozott intézkedések végrehajtását" – mondta erről Heiko Maas német külügyminiszter.
A Fox News amerikai hírcsatorna értesülése szerint az amerikai nagykövetségen elkezdték megsemmisíteni a bizalmas dokumentumokat, illetve minden olyan számítógépet és telefont, amelyen titkos információ van vagy lehetett valaha is.
A NATO péntek délután rendkívüli ülést tartott az afganisztáni helyzet miatt, Jens Stoltenberg főtitkár pedig ezután sajtóközleményt adott ki, melyben úgy fogalmazott, hogy a NATO továbbra is elkötelezett az afganisztáni konfliktus politikai megoldása mellett, illetve hangsúlyozta, hogy a NATO célja továbbra is az afgán kormány és a biztonsági erők „lehető legnagyobb mértékű" támogatása.
Boris Johnson brit miniszterelnök kizárta a katonai megoldás lehetőségét, azonban, mint mondta, az Egyesült Királyság nem fordíthat hátat Afganisztánnak, hanem a Biztonsági Tanács tagjaként és a térség stratégiai jövőjében mélyen érintett országként továbbra is együtt kell működjön partnereivel, és "biztosítani kell, hogy a kabuli kormány ne engedje, hogy az ország ismét a terror táptalaja legyen"
Johnson azt is mondta a brit kormány különleges helyzetekben összehívott tanácskozó testületének (COBRA) ülését követően, hogy a következő napokban hazaszállítják a brit nagykövetség alkalmazottjait Kabulból, illetve, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a brit erőket segítő afgán állampolgárok brit földre szállítása érdekében, mert rájuk megtorlás várhat a tálibok részéről.
Afganisztánban rohamosan súlyosbodik a helyzet, mióta elkezdődött a nemzetközi csapatok kivonása. A szakértők jó része szerint az áprilisban indult - és az amerikai elnök szerint augusztus végére lezáruló - kivonulás előrevetítette a tálibok intenzív térnyerését. Arra azonban senki sem számított, hogy hadjáratuknak gyakorlatilag szabad utat enged az afgán hadsereg.