Német tábornokok és politikusok is élesen bírálják az amerikai és a NATO-egységek gyors kivonulását. A tálibok már a kapuknál vannak.
HIRDETÉS**Nemcsak politikusok, de sokat látott német katonai vezetők is drámainak tartják az amerikai és a NATO-csapatok erőltetett menetű kivonulását Afganisztánból. **
A szélsőséges iszlamista fegyveresek, akik 2001 végéig jó öt éven át uralták Afganisztánt, május óta nyomulnak előre és foglalják el egyik stratégiai fontosságú regionális központot a másik után.
Sibargan, Szári-Pul és Talikán után a hétvégén elesett a 340 ezres lakosú Kunduz is, itt volt 17 évig az afgán kormánycsapatokat folyamatosan képző, segítő német NATO-egység laktanyája is. A NATO eszközölt légicsapásokat is, de a tálibok átvették a várost, lefoglalták a modern nyugati fegyvereket, és az amerikaiak páncélozott autóin járőröznek most már a városban.
Kunduz - és az ország - elestét keserűen és dühösen kommentálják német katonai vezetők, azt kérdezve, értelmetlen volt-e ezek után 59 Bundeswehr-katona hősi halála. Egyértelműen a nyugati kivonulásban látják a tálib terroristák megerősödésének az okát.
- nyilatkozta a Bild c. lapnak Hans-Lothar Domröse tábornok, volt kabuli misszióvezető. Az afgán kormány huzamosabb ideje folytat tárgyalásokat a tálibokkal Dohában, egyelőre a megegyezés legkisebb jele nélkül. Százezrek hagyják el az országot, és menekülnek a fiatalok az afgán katonaságból is, amelynek 350 ezerről hetek alatt 200-220 ezerre csökkent a létszáma.
"Attól tartok, hogy szeretett Afganisztánunk polgárháborútól, haláltól és gyásztól fog szenvedni. Eltiporják az emberi jogok, a demokrácia és az egyenlőség iránti húszéves elkötelezettségünket. El kell döntenünk, hogyan garantáljunk a fenyegetett embereknek konkrét kilátást a biztonságos életre."
Volker Rühe volt védelmi miniszter (CDU) most egyenesen azt követeli, hogy vizsgálják felül a Bundeswehr összes külföldi misszióját. "Kunduz szorosan kapcsolódik a Bundeswehrhez és annak afganisztáni missziójához. Az a keserű tény, hogy Kunduz most elesett, arra kell hogy késztesse a parlamentet és a kormányt, hogy választások után az 1990 óta történt összes külföldi bevetést felülvizsgálja."
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára már tavaly novemberben figyelmeztetett, hogy "a NATO súlyos árat fizethet a túl korai csapatkivonásért." A NATO tagállamok többsége ugyanakkor úgy látta, nincs katonai megoldás az ország problémáira, ezért kivonják az ott szolgáló misszió erőit.