rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Tüntetések után: óvatos gazdasági nyitás Kubában

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews és MTI, BBC, Al Jazeera
Krumplis zsákot cipelő idénymunkás a kubai Guines-ben
Krumplis zsákot cipelő idénymunkás a kubai Guines-ben   -   Szerzői jogok  AP Photo/Ramon Espinosa
Betűméret Aa Aa

Kubában engedélyezték a kis- és közepes vállalkozásokat.

Miguel Díaz-Canel kubai elnök szombaton a Twitteren jelentette be, hogy a szocialista ország államtanácsa elfogadta a legfeljebb száz munkavállalót foglalkoztató vállalkozások alapításáról és vezetéséről szóló törvényt.

Továbbra is határozott lépéseket teszünk a kubai gazdasági modell korszerűsítésére
  • írta Díaz-Canel mikroblogján.

A karibi szigetország gazdaságát erősen megviselték az évtizedek óta hatályban lévő amerikai szankciók és a turisztikai ágazat összeomlása a koronavírus-járvány nyomán. A fő gondot természetesen nem az amerikai szankciók okozzák (hiszen attól függetlenül Kuba azzal kereskedik, akivel csak akar), hanem a kommunista rezsim gazdaságpolitikája.

A nehézségeket tovább fokozza, hogy a baráti Venezuela sem tud segítséget nyújtani, hiszen a caracasi vezetés szintén súlyos politikai és gazdasági válsággal kénytelen megbirkózni.

Tartanak a tüntetésektől

Kuba hiányt szenved élelmiszerben és gyógyszerekben is. Tavaly a vírus hatására 11 százalékkal esett vissza a gazdaság, ez a legkomolyabb csökkenés a Szovjetunió összeomlása óta. Mindemellett az utóbbi időben jelentősen megnőtt a koronavírussal fertőzöttek száma.

Július 11-én spontán tüntetések törtek ki az ország számos pontján. Az évtizedek óta példátlan tiltakozási hullám során több ezren vonultak utcára az elnyomás és a nélkülözés ellen tiltakozva, de protestáltak az emelkedő árak és a csökkenő bérek ellen is.

A kubai kormány a tiltakozásokat erőszakos zavargásoknak minősítette, amelyet Havanna szerint az Egyesült Államok szít, hogy megossza a kubaiakat. A megmozdulásokat a biztonsági erők erőszakkal oszlatták fel tüntetők százait előállítva. A rezsim fellépését Amerika mellett az Európai Unió is elítélte, felszólítva a kubai kormányt, hogy tartsák tiszteletben az emberi jogokat, és engedjék szabadon az összes önkényesen őrizetbe vett tüntetőt, és folytassanak párbeszédet.

A hatóságok az elégedetlenségi hullám nyomán az internetes hozzáférést is korlátozták. Négy nappal a tüntetések kirobbanását követően a kubai vezetés az év végéig felfüggesztette a beutazó utasok által behozott élelmiszerekre, gyógyszerekre és higiéniai cikkekre vonatkozó értékkorlátozásokat, illetve vámterheket.

Nem először próbálkoznak

A kubai kommunista vezetés nem most próbálja gazdasági "reformokkal" elejét venni az esetleges politikai tüntetéseknek. 2011-ben Raul Castro akkori elnök olyan változásokat jelentett be, amelyek célja az volt, hogy enyhén piacorientáltabb irányba a kubai állami gazdaságot, többek között lehetővé téve a kisvállalkozások létrehozását és megszüntetve a kormány hírhedt bürokráciájának egy részét.

Az akkori ígéretek megvalósításának hiányát jelzi, hogy a rezsim az utóbbi időben kénytelen volt több intézkedést is hozni a helyzet enyhítésének reményében. Csaknem egy éve például eltörölte a 2004 óta hatályban volt tíz százalékos adót, amelyet amerikai dollár vételére vetettek ki.

Idén februárban pedig 127-ről több mint kétezerre bővítették ki a magánszektorban engedélyezett foglalkozások lajstromát. Marta Elena Feito munkaügyi miniszter akkor azt mondta, hogy mindössze 124 gazdasági tevékenység mentesülne a lehetséges privatizáció alól, bár nem említette, hogy melyek azok.

A BBC akkor emlékeztetett arra, hogy a több százezer kisgazdaságon kívül a kubai privát szektor főként kézművesek, taxisofőrök és kereskedők által működtetett kis magánvállalkozásokból áll. Mintegy 600 ezer ember (a munkaerő mintegy 13%-a) dolgozik a magánszektorban. A magánvállalkozások nagy része azonban a sziget turisztikai iparához kötődik, amelyet a világjárvány súlyosan érintett.