rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

WWF: Az árterek helyreállításával csökkenthető az árvízkockázat

Access to the comments Kommentek
Írta: Olivia Harangozó
euronews_icons_loading
A Palotai-sziget ártere Budapesten
A Palotai-sziget ártere Budapesten   -   Szerzői jogok  Euronewss
Betűméret Aa Aa

Mérsékelhetőek a klímaváltozás hatásai, és csökkenthető az árvízkockázat is az árterek helyreállításával – állapította meg a WWF természtetvédelmi szervezet, amely az Interreg Danube Floodplain projekt keretében vizsgálta, hogy a Duna és mellékfolyói mentén mely területeket lehetne „visszadni a természetnek”.

Az utóbbi két évszázad folyószabályozásai során Európában az árterek 70%-át, Magyarországon 95%-át elválasztották a folyóktól – az árvízvédelem, a mezőgazdasági területek növelése és a hajózhatóság érdekében.

Ilyenkor az árterek nem csupán az élővilágukat vesztik el, hanem számos más szabályozó funkciót sem tudnak megfelelően ellátni.

„Az árvíz-járta területeken korábban gazdag és buja növényzet volt jellemző. Az ártereken a különböző mélyedésekben rövidebb-hosszabb időszakokig meg tud maradni a víz, illetve a növényzet felszívja magába és fokozatosan párologtatja el, ezzel szabályozva a klímát.”
Samu Andrea
a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője

Magyarországon ez különösen fontos, mert több víz párolog el, mint amennyi csapadék leesik. "Miközben nő a rekordárvizek gyakorisága, a köztes időben aszály jellemző" - hívta fel a figyelmet a WWF szakértője.

A helyreállított árterek segíthetnek az árvízkockázat-csökkentésben, illetve a a vízmegtartásban is, ami hasznos lehet a mezőgazdaság számára is.

A biológiai sokféleség pedig segít a természetes tápláléklánc fenntartásában. Csak a budapesti ártéri erdőkben mintegy 150 különböző madárfaj fordul elő.

„Gyakorlatilag azzal, hogy ezeken az ártereken biztosítunk táplálékot, illetve egyéb rovarevő fajoknak biztosítunk fészkelőhelyet, ezzel egy nagyon egészséges, akár egy élhető városi környezetet tudunk úgy biztosítani, hogy nem vegyszerekkel irtunk rovarokat.”
Bajor Zoltán
a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület budapesti elnöke

A Danube Floodplain projekt 3 éve indult indult, 10 országból 22 szervezet vesz részt benne. Csak a Tisza mentén 1500 négyzetkilométernyi olyan terület van, amelyeket restaurálva „vissza lehetne adni a folyóknak”, javítva így a térség ökológiai állapotát.

A projekt résztvevői azt szeretnék elérni, hogy a következő években megkezdődjön a terepmunka – ebben remélik a helyi önkormányzatok, területhasználók és a vízügyek együttműködését.