"Egy élő folyó nem csak az állat- és növényvilág számára fontos, az emberek számára is biztonságot jelent."
HIRDETÉSMérsékelhetőek a klímaváltozás hatásai, és csökkenthető az árvízkockázat is az árterek helyreállításával – állapította meg a WWF természtetvédelmi szervezet, amely az Interreg Danube Floodplain projekt keretében vizsgálta, hogy a Duna és mellékfolyói mentén mely területeket lehetne „visszadni a természetnek”.
Az utóbbi két évszázad folyószabályozásai során Európában az árterek 70%-át, Magyarországon 95%-át elválasztották a folyóktól – az árvízvédelem, a mezőgazdasági területek növelése és a hajózhatóság érdekében.
Ilyenkor az árterek nem csupán az élővilágukat vesztik el, hanem számos más szabályozó funkciót sem tudnak megfelelően ellátni.
Magyarországon ez különösen fontos, mert több víz párolog el, mint amennyi csapadék leesik. "Miközben nő a rekordárvizek gyakorisága, a köztes időben aszály jellemző" - hívta fel a figyelmet a WWF szakértője.
A helyreállított árterek segíthetnek az árvízkockázat-csökkentésben, illetve a a vízmegtartásban is, ami hasznos lehet a mezőgazdaság számára is.
A biológiai sokféleség pedig segít a természetes tápláléklánc fenntartásában. Csak a budapesti ártéri erdőkben mintegy 150 különböző madárfaj fordul elő.
A Danube Floodplain projekt 3 éve indult indult, 10 országból 22 szervezet vesz részt benne. Csak a Tisza mentén 1500 négyzetkilométernyi olyan terület van, amelyeket restaurálva „vissza lehetne adni a folyóknak”, javítva így a térség ökológiai állapotát.
A projekt résztvevői azt szeretnék elérni, hogy a következő években megkezdődjön a terepmunka – ebben remélik a helyi önkormányzatok, területhasználók és a vízügyek együttműködését.