Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Hány stadionnal lettek vb-ezüstérmesek és Eb-továbbjutók a horvátok?

Access to the comments Kommentek
Írta: Németh Árpád
A világbajnoki ezüstérmes horvát válogatott fogadtatása Zágrábban, 2018-ban
A világbajnoki ezüstérmes horvát válogatott fogadtatása Zágrábban, 2018-ban   -   Szerzői jogok  AP Photo/Marko Drobnjakovic

Horvátországnak még egy nemzeti stadionja sincs, a válogatott mégis rendre szerepel – nem is olyan rosszul – a legrangosabb nemzetközi tornákon.

Az újkori történelemben – elvégre maga az ország is csak 30 éve, 1991 óta független – a horvát labdarúgó válogatott csak két világbajnokságra nem jutott el, és egy Európa-bajnokságot hagyott ki.

1994-ben nem szerepeltek a vébén, mert épp javában dúlt a háború, négy évvel később azonban, 1998-ban már bronzmeccset játszottak a hollandokkal, amit 4:2-re meg is nyertek. A 2010-es vébére nem jutottak ki, 2018-ban viszont kemény harc árán értek a döntőbe.

A selejtezőben a Nigéria elleni meccsüket a legtetszetősebb megjelenésű csapatok összecsapásának nyilvánították. A nigériai mez volt a legszínesebb, míg a jellegzetes, sakktáblás horvát nem sokkal maradt le mögötte.

AP Photo/Petr David Josek
Egy horvát szurkoló a Nigéria elleni meccsen Kalinyingrádban, 2018-banAP Photo/Petr David Josek

„Ennél kevesebbre nem is számíthattunk attól a nemzettől, amelynek a nyakkendőt köszönhetjük” – értékelt akkoriban a piperkőcök magazinja, a GQ. A horvátot jelentő kroát szóból származó kravátli, a nyakkendő ugyanis a horvátok jóvoltából hódította meg Európát a 17. században.

A horvát válogatott ezután simán, 3:0-ra verte a korábbi ötszörös vb-döntős, kétszeres világbajnok Argentínát, egy kicsit döcögősebben Izlandot, majd a legjobb 16-ban tizenegyesekkel Dániát, és ugyancsak büntetőkkel a vendéglátó Oroszországot. Az elődöntőben hosszabbításban győztek az angolok ellen 2:1-gyel, és végül csak a döntőben maradtak alul a franciákkal szemben. A végeredmény 4:2 volt.

AP Photo/Martin Meissner
Kolinda Grabar-Kitarović horvát, és Emmanuel Macron francia elnök a foci vébé döntőjén, Moszkvában, 2018-banAP Photo/Martin Meissner

Ennek ellenére Kolinda Grabar-Kitarović horvát, és Emmanuel Macron francia elnök kéz a kézben ünnepelte a játékosokat a moszkvai döntőben.

A világbajnokság legjobb játékosának a horvát csapatkapitányt Luka Modrićot választották meg, aki 2012 óta a Real Madrid játékosa. Ő volt emellett Európa legjobb játékosa, a FIFA legjobb férfijátékosa. 2018-ban ő kapta az év legjobb focistájának járó Ballon d'Ort, vagyis az Aranylabdát. Ez különösen annak fényében óriási teljesítmény, hogy 2008 óta egymás közt "passzolgatja" ezt az elismerést a portugál Cristiano Ronaldo és az argentin Lionel Messi.

AP Photo/Martin Meissner
Luka Modrić, a 2018-as vébé legjobb játékosaAP Photo/Martin Meissner

A horvát válogatott az Európa-bajnokságokon nem volt ennyire sikeres, bár az ország függetlenségének kihirdetése óta csak egyet hagyott ki. 1996 és 2020 között hatszor játszott, csak 2000-ben nem volt Eb-részvevő. Kétszer jutott a negyeddöntőig: Angliában és a közös rendezésű osztrák-svájci Európa-bajnokságon.

Az idein a csoportmérkőzések után Anglia mögött a második helyen végzett. Az azonnali halálmeccseken első ellenfele Koppenhágában Spanyolország volt, akitől a hosszabbításban kapott ki – a horvát sajtó szerint – egy őrült meccsen 5-3-ra.

Horvátország győzelmi esélyeit egyébként az EB előtt 1 százalékosra becsülték, ami éppen tízszer volt nagyobb a magyarok 0,1 százalékos prognózisánál.

A tippek szerint a legnagyobb győzelmi sansza a franciáknak (20,5%), a belgáknak (15,7%) és a spanyoloknak (11,3%) van. A torna favoritjának számító franciák épp a horvátok után estek ki hétfő este, hosszabbítás, majd 11-es párbaj után maradtak alul Svájccal szemben.

A horvát focistákat nem kényeztetik

A Horvát Labdarúgó Szövetség máris 13 millió eurót (4,5 milliárd forintot) kaszált a megszerzett pontokkal és a „Tüzesek” – így becézik a horvát fociválogatottat – nyolcaddöntőbe jutásával. Ez azonban még nem minden – ujjongott a csoportmérkőzések után a spliti Slobodna Dalmacija. Az alaptábor megváltozása és a már megkötött szerződések felmondásából adódó pénzügyi problémák, valamint a megnövekedett szállítási költségek miatt az UEFA további egymillió euróval segítette ki a szövetségeket, köztük a horvátot.

Összehasonlításul: az MLSZ 9,25 millió eurót (3,2 milliárd forintot) kapott, ugyanannyit, mint minden más csapat, amely túljutott a selejtezőkön.

A Horvát Labdarúgó Szövetséget, a HNS-t az Euro 2020-ból származó bevétel 55 százaléka illeti meg, a fennmaradt összeg pedig a csapaté. Ebből a játékosok között az összeg négyötödét, 80 százalékot osztanak szét, a válogatott vezetésének pedig 20 százalék marad.

A játékosokat egyébként nem kényeztetik el túlságosan.

Az egykor az utánpótlás válogatottban játszó, fiatal Jan Doležal például egy, az osztrák másodosztály középmezőnyében szereplő falusi csapathoz, a Hornhoz szegődött. Amikor arra kérték, hasonlítsa össze osztrák másodosztályú fizetését a horvát ligák díjazásával, szabadkozott.

„Mit is mondhatnék? Össze sem mérhető! A számokat nem árulnám el, azt azonban igen, hogy Ausztriában nagyon elégedett vagyok” – nyilatkozta Doležal a Večernji listnek.

A horvát fociban nincsenek titkok

A legjobban fizetett horvát játékosok természetesen az idegenlégiósok. Közülük is kiemelkedik az oroszországi vébé legjobbja, Luka Modrić 8 millió euróval. Dejan Lovren 5 millió eurót kap új klubjától, a szentpétervári Zenittől; Ivan Perišić 4,5 milliót az Intertől, Andrej Kramarić 4 milliót a Hoffenheimtől. Ivan Rakitić a Sevillával kötött szerződése értelmében évi 3,7 millió euróra jogosult. Ebbe a körbe azok a játékosok tartoznak, akik a Forbes szerint is kiemelkedően sokat keresnek. A listát Lionel Messi vezeti 77 millió euróval.

Horvátországban ezeknek az összegnek azonban csak a töredékét lehet focival bezsebelni.

A legbőkezűbben a zágrábi Dinamo játékosait díjazzák. Két focistájuk évi 850 ezer eurós keresete azonban egyáltalán nem mondható átlagosnak.

A négy nagy csapat: a Dinamo, a Rijeka, a spliti Hajduk és az Eszék inkább évi 24 ezer (8,4 millió forintos) és 300 ezer eurós (105 millió forintos) fizetésekkel kalkulál. A focisták keresete nem titok.

AP Photo/Darko Vojinovic
A foci vébé döntőjét nézik Zágrábban, 2018-banAP Photo/Darko Vojinovic

Magyarországon más helyzet a helyzet

„A játékosok bére a térségben az egyik legmagasabb” – ennyit tudni a Fradi, az FTC Labdarúgó Zrt. 2019-ről szóló üzleti jelentéséből.

2019-ben egy magyar focicsapat átlagosan 1,7 milliárd forintot költött fizetésekre. A régióban csak a lengyelek és az ukránok vannak előttünk, még a horvátokat is előzzük – ezt írta a Világgazdaság.

A magyar focisták bérének további szárnyalását tette lehetővé a 2018 végén elfogadott törvénymódosítás. A kormány ugyanis megnövelte az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás felső határát, 250 millió forint éves juttatás helyett már 500 millióig lehet ezt az egyszerűsített adózási formát választani. Ezzel összhangban a magyar focista csupán 15 százalékos ekhót fizet a bruttó béréből szemben a hagyományos adózás 33,5 százalékával – írta a Menedzsment Fórum portálja.

A horvát adatokkal ellentétben azonban Magyarországon nem ismertek a labdarúgók juttatásai.

A magyar adófizetők a horvátokhoz képest csillagászati összegekkel támogatják a focit

Azt viszont szintén az mfor.hu számításaiból tudni, hogy az Orbán-kormányzás első nyolc évében Magyarországon a központi költségvetésből és TAO-támogatásokból nagyjából 791 milliárd forint (2,25 milliárd euró) ment a magyar labdarúgásba. Ennek csak egyötödét, 162 milliárd forintot fordították az utánpótlásra. A maradékot olyan tételek alkotják, mint a létesítmény-fejlesztés, a működési támogatás vagy a határon túli akadémiák támogatása.

Tíz év alatt 32 stadion épült és újult meg Magyarországon 350 milliárdért – ezt viszont a Blikk számolta ki.

A magyar válogatott egyébként az idei, és az 5 évvel ezelőtti Eb-n kívül 1986 óta nem jutott ki nagy nemzetközi tornára. A csillagászati beruházások célja, hogy a keserves időszak véget érjen. 5 éve a mostani halálcsoporthoz képest könnyebb négyesbe került a magyar csapat. Az osztrákok elleni győzelemmel, valamint a portugálok és az izlandiak ellen kivívott döntetlennel továbbjutottak az egyenes kieséses szakaszba, ott azonban a belga válogatott búcsúztatta őket.

Stadion helyett adományok Horvátországban

„Tudom, hogy nehéz időket élünk, és mindenki hiányolja a nemzeti stadiont” – ezt mondta Davor Šuker, aki 2012 óta a Horvát Labdarúgó Szövetség elnöke tavaly november végén, amikor intézménye nevében 200 ezer kunát (9,3 millió forintot) adományozott a varaždini kórháznak a koronavírus tesztelések meggyorsítására.

A sportvezető, maga is egykori jeles válogatott (az 1998-as vébé gólkirálya volt), közölte: a stadion helyett inkább a kluboknak adományoztak, hogy – mint mondta – „javítsuk a futball minőségét”.

AP Photo/Mark J. Terrill
Horvátország Mexikó ellen játszott 2017-ben, Los AngelesbenAP Photo/Mark J. Terrill

Šuker hozzátette, hogy 1,5 millió kunát (70 millió forintot) kaptak az államtól, és hogy a szövetség munkája „teljesen átlátható”.

Ezt igazolja a Közfinanszírozás Intézetének részletes jelentése a horvát klubok működéséről, amely megállapítja, hogy jobbára a csapatok jobbára nonprofit szervezetként gazdálkodnak.

Miután azonban a legjobb sporteredmények elérése és az üzleti bevétel növelése érdekében gyakran vásárolnak külföldi játékosokat, indokoltan merül fel, hogy a klubok jogosultak-e adókedvezményekre és az állami támogatások terén alkalmazott preferenciális bánásmódra – szögezi le a kutatás.

Horvátországban stadionok helyett focipályákkal népszerűsítik a sportot

A mai Horvátország területén az első focimeccset a monarchia kikötőjében, Fiumében, a mai Rijekában játszották 1873-ban. A kezdeményező Robert Whitehead mérnök, a helyi Torpedo gyár tulajdonosa volt. A mérkőzésen magyar vasutasok játszottak az angol matrózokból és munkásokból álló vegyes csapat ellen. A horvát fiatalok csak évekkel később, 1880-ban kezdtek futballozni Županjában.

A horvát foci népszerűsége azóta lankadatlan, a függetlenné válás után pedig csak fokozódott. Igaz, szorosan követi a kosárlabda.

A népszerűsítés erősítése és a még jobb eredmények, illetve amint Šuker mondta: a labdarúgás minőségének további javítása érdekében a Horvát Labdarúgó Szövetség tavaly úgy döntött, hogy megyénként öt futballpályát (tehát nem stadiont) épít, vagyis összesen 105 új pálya építését támogatják az országban az elkövetkező években. Ennek költségeit 20 millió euróra (7 milliárd forintra) becsülték a műfű telepítésével együtt.

A beruházást részben az UEFA finanszírozza.