Magyarországon még másfél millió embernek kellene megkapnia a vakcinát ahhoz, hogy elérjük a nyájimmunitáshoz minimálisan szükséges 70 százalékos átoltottságot.
Bizonyára hosszú ideig kihívás lesz a Covid elleni küzdelem, de szakértők remélik, hogy kezelhető betegséggé sikerül tenni, akárcsak az influenzát. Erről egy kutató nyilatkozott az Euronewsnak.
Roland Kao professzor, az Edinburgh-i Egyetem állatorvosi epidemiológiai és adattudományi tanszékének elnöke az Euronewsnak úgy fogalmazott , hogy "fennáll annak a lehetősége", hogy a világ soha nem szabadul meg a Covid-19-től, de "végül enyhébb lehet a helyzet".
"A korábbi influenzajárványokról már száz éves ismeretes volt, hogy minden évben több fertőzési hullámuk volt, majd ezután enyhébbé váltak" - tette hozzá a professzor, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy "nem vagyunk egészen biztosak abban, miként alakul a járványhelyzet a közeljövőben".
A világjárvány kezdete óta több mint 3,7 millió ember vesztette életét a Covid miatt, és több mint 174,4 millióan fertőződtek meg a betegséggel.
Izrael látványos sikere emlékezetes
A korlátozó intézkedéseken először Izrael lazított látványosan, miután a lakosság nagyarányú átoltásával úgy ítélte meg az egészségügyi hatóság, hogy sikerült megfékezni a járvány terjedését. Nagy mennyiségű Pfizer vakcina lekötésével, és a szállítmányok időben történő érkezésével az elsők között lélegezhetett fel Izrael.
A britek ismét szigorítottak egyes területeken
Az Egyesült Királyságban eleinte akadozott az oltási program, de aztán felgyorsult a folyamat, és néhány hónap elteltével elérték először a népesség 50, majd 70 százalékos átoltottságát. Emiatt keltett riadalmat, hogy az óvintézkedéseken még sem lehetett lazítani a kívánt ütemben, sőt, egyes területeken ismét szigorítani kellett.
A fertőzőképesebb mutánsokra vezetik vissza
A járvány terjedésével szembeni küzdelmet először a brazil, majd az indiai variáns nehezítette a világ több országában. Mindkettő fertőzékenyebbnek bizonyult, mint az addig ismert változatok. A WHO a közelmúltban javasolta, hogy görög betűkkel jelöljék a mutációkat, nem szerencsés országneveken emlegetni azokat.
Az indiai mutánst így tehát delta variánsnak nevezzük. Indiában tragikus következményei voltak terjedésének. Az Egyesült Királyságban a mai napig lassítja a nyitás folyamatát, miközben már 77 százalék feletti az átoltottság, és az emberek csaknem 55 százaléka a második oltását is megkapta.
Hazánkat is elérte
A delta variáns Magyarországon is megjelent. A kormányzati információs portálon a napi adatok közlésekor minden reggel hangsúlyozzák, hogy a fertőzékeny mutáns hazai jelenléte miatt is fontos, hogy minél többen kérjék a védőoltást.
A variánsok kialakulásának kedvez, ha sokan nem kérik az oltást, hiszen körükben tovább terjed a vírus. Az óvintézkedéseken történő lazításokat az oltások tették lehetővé, de félő, hogy hazánkban az oltási kedv a plafonhoz közelít, miközben még másfél millió embernek kellene megkapnia a vakcinát ahhoz, hogy elérjük a nyájimmunitáshoz minimálisan szükséges 70 százalékos átoltottságot.
Rajtunk is múlik, lesz-e negyedik hullám
Az oltási program ütemén múlik, hogy mekkora az esélye egy negyedik hullám lehetőségének, magyarázta Roland Kao professzor. Az Edinburgh-i Egyetem szakértője szerint még az Egyesült Királyságban is fennáll az újabb járványhullám kialakulásának lehetősége, miközben hazánkhoz képest sokkal nagyobb az átoltottság mértéke.
Idehaza lehetőség van már a 12-15 éveseke regisztrálására is. A tanárok különösen szorgalmazzák, hogy a nyáron, tehát az őszi iskolakezdésig minél több gyerek kapjon oltást, mert így csökkenne az esélye annak, hogy az oktatási intézmények ismét járványgócokká váljanak.