rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Diplomáciai botrányt okozhat Ferenc pápa budapesti látogatása

Írta: Károly Szilágyi
Ferenc pápa úrnapi szentmisét celebrál a Vatikánban 2021. június 6-án
Ferenc pápa úrnapi szentmisét celebrál a Vatikánban 2021. június 6-án   -   Szerzői jogok  Giuseppe Lami/AP
Betűméret Aa Aa

A katolikus egyházfő mindössze 3 órát tölt Budapesten, nem találkozik az ország vezetőivel, Szlovákiában viszont 3 napot tölt, ami diplomáciai feszültséget kelthet.

A National Catholic Register cikke szerint vatikáni és magyar tisztviselők is igyekeznek meggyőzni a szentatyát, hogy szeptember 12-én ne csak az Eucharisztikus Konferencia zárómiséjét celebrálja, hanem maradjon legalább másnap reggelig. A két állam diplomatái és közbenjárói szeretnék azt is elérni, hogy legalább Áder János magyar köztársasági elnökkel és Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel találkozzon, de az lenne a legjobb, ha a hagyományoknak megfelelően találkozna más politikai és egyházi vezetőkkel is. A magyar kormányzat már régóta invitálja Ferencet hivatalos magyarországi látogatásra, de a pápa egyre kevésbé hajlandó erre.

Ferenc hajthatatlannak tűnik, pedig nemrég még Erdő Péter esztergomi érsek és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is a Vatikánba utazott, hogy próbálják megelőzni a diplomáciai feszültséget és Magyarország arcvesztését. Orbán ugyanis az európai kereszténység egyik utolsó védelmezőjeként lép fel, ezügyben több nemzetközi szervezettel és az Európai Unióval is konfliktusokat vállal fel.

Ferenc pápa azonban nem nézi jó szemmel a "politikai kereszténységet". Pápai enciklikájában azt írja, hogy terjed a szűklátókörű, szélsőséges, sértődött és agresszív nacionalizmus, és "néhány országban a nemzeti egység újsütetű változatai újfajta önzést kelt a nemzeti érdek védelmére hivatkozva".

Már korábban is előfordult, hogy Őszentsége csak egy napra utazott egy országba, és ott nem találkozott az ország vezetőivel. 2014-ben az Európai Parlament strasbourgi ülésén mondott beszédet, két évvel később a görögországi Leszbosz menekülttáborában tett egynapos vizitet, 2018-ban pedig az Egyházak Világtalálkozóján mondott beszédet. Ezek azonban nem fővárosi látogatások voltak, ezzel magyarázható a találkozók elmaradása. Ahol a fővárosba (Albánia és Bosznia-Hercegovina esetében) utazott, ott minden alkalommal találkozott az ország és a civil társadalom vezetőivel. Így Magyarország lehet az első ország, ahol az állami szintre emelt kereszténység ellenére a katolikus egyház vezetője nem találkozik az ország vezetőivel.