rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Amit Dánia menekültügyi terveiről tudni lehet

Írta: euronews + France24.com
Szíriai bevándorlók hagyják el a dániai Padborg pályaudvarát 2015. szeptember 10-én
Szíriai bevándorlók hagyják el a dániai Padborg pályaudvarát 2015. szeptember 10-én   -   Szerzői jogok  Mikkel Berg Pedesen/AP
Betűméret Aa Aa

Múlt hét csütörtökön fogadta el a dán parlament a törvényjavaslatot, amely szerint a menedékkérőket – kérelmük elbírálásáig – harmadik, elsősorban afrikai országokba szállítanák át, ahol táborokban várhatnák, amíg ügyükben döntés születik.

A módosítás mellett 70, ellene 20 képviselő szavazott. Tartózkodás nem volt, a voksolástól 85 képviselő maradt távol.

Mindez persze nem fog egyik napról a másikra bekövetkezni, hiszen kell egy célország is. Vagyis a skandináv államnak előbb meg kell állapodnia egy másik országgal a partneri viszonyról.

Igaz, a koppenhágai vezetés májusban már kötött is egy egyezményt Ruandával, melynek értelmében a két ország "javítja a migráció és a menekültügyek terén kezdett együttműködést." Bár a szerződésben nincs szó befogadóközpontok létrehozásáról, a jogvédők szinte biztosak benne, hogy a megállapodás valódi célja a menedékkérők Ruandába küldése.

Melyek lehetnek az ún. "parkolóállamok"?

És hogy mely országok jöhetnének még szóba - Ruandán kívül - mint lehetséges "parkolóállam"? Ezt nem tudni, de nagy valószínűséggel Európán kívül helyekre kell gondolni, elsősorban talán Afrikára.

A dán napilap, a Jyllands-Posten úgy tudja, már folynak tárgyalások Tunéziával, Etiópiával és Egyiptommal is.

Jogvédői felzúdulás

Az Amnesty International egyenesen "lelketlennek és valószínűleg törvénytelennek" nevezte a mostani döntést, amely jogalapot teremet a menekültek több ezer kilométerre történő elszállításához. Azt is sérelmezik, hogy a tervezetet annak ellenére fogadták el a képviselők, hogy több - köztük kormánypárti - politikus is kritizálta a javaslatot, mert az nem tartalmazta például, hogy mely országokba küldenék a potenciális bevándorlókat.

Az Európai Bizottság és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is kétkedve áll az új szabályozáshoz mondván, az korlátozza a menedékkérők jogait és nem szavatolja biztonságukat.

"Rendkívül csalódottak vagyunk, amiért Dánia tovább halad azon az úton, amelyen elindult" - fogalmazott Shabia Mantoo, az UNHCR szóvivője. Aggodalmának adott hangot a Dán Menekültügyi Tanács is.

Mi lehet Dánia célja mindezzel?

Az országban az elmúlt években már többször szigorítottak a bevándorlási politikán, miután 2015-ben 21 ezer menedékkérő érkezett területére.

Dánia egyébként az első európai ország, amely pár héttel ezelőtt visszavonta több mint 200 szíriai menekült tartózkodási engedélyét. A lépést azzal indokolták, hogy a dán hatóságok szerint "Szíria egyes részei már elég biztonságosak ahhoz, hogy az onnan indultak visszatérhessenek."

Az egész menedékkérelmi eljárás alatti, más országokban való "parkoltatást" leginkább szorgalmazó dán Szociáldemokrata Párt indoklása szerint mindez hatásos válasz lehetne az Európát sokadik éve sújtó menekültválságra. Magyarázatuk humánus gondolatokra épül.

Először is, emlékeztetnek arra, hogy 2014 óta több mint húszezer ember fizetett életével a Földközi-tengeren átkelésért: hiába akarták eljutni az áhított kontinensre egy jobb jövő reményében, lélekvesztőik soha nem értek át a túlpartra.

Ha a menekültek rádöbbennek, hogy nem maradhatnak Európában, akkor nem fognak Dániába jönni, és nem sodorják magukat életveszélyes helyzetbe, nem fizetik oda mindenüket az embercsempészeknek, egy kétesélyes tengeri útért cserébe
Rasmus Stoklund
szociáldemokrata képviselő, a kormány Migrációs és Integrációs Bizottságának tagja

"A tavaly Dániába érkezett menedékkérők többsége, kicsivel több mint 50 százalékuk, valójában nem volt rászorulva erre az utazásra. Migránsok voltak, akik egy jobb élet reményében próbálkoztak. Ezt is meg tudom érteni, értem a motivációjukat De ez még nem elég ahhoz, hogy valaki tartózkodási engedélyt kapjon Dániában" - tette hozzá a képviselő.

Meglepő mindez?

Nem igazán. Dánia évek óta szigorítja bevándorlási szabályait, és Mette Frederiksen miniszterelnök nem egyszer hangoztatta már, amit választási kampányban is, hogy azt szeretné, ha zéró menedékkérő lenne az országban.

Hasonlót fontolgathatnak más EU-országok is?

Nem valószínű, hogy bármelyik uniós tagállam gyorsan követné ezt a példát - vélekedett Nikolas Feith Tan, az Emberi jogok Dán Intézetének vezető kutatója.

"Dánia nagy részben már kilépett az uniós jog menedékjogi rendszeréből. Vagyis az a tény, hogy Dánia ezt megteheti, még nem jelenti azt, hogy más uniós országok is megléphetik ugyanezt" - magyarázta.