rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Joe Biden lépésről lépésre építi le Donald Trump örökségét

Írta: Magyar Ádám
Donald Trump 2020 júliusában, még elnökként
Donald Trump 2020 júliusában, még elnökként   -   Szerzői jogok  Alex Brandon/AP
Betűméret Aa Aa

A bevándorlástól a klímavédelemig, a mexikói határtól Alaszkáig, az Egészségügyi Világszervezettől a párizsi klímaegyezményig számos területen és ügyben törölte el Joe Biden amerikai elnök elődje, Donald Trump döntéseit az elmúlt bő négy hónapban. A koronavírus-járvány mellett a politikus elnöki időszakának első szakaszát az elmúlt négy év intézkedéseinek kigyomlálása határozta meg.

Felfüggesztette az olaj- és földgázfeltárást az alaszkai Északi-sarkvidéki Nemzeti Vadrezervátumban Joe Biden amerikai elnök kormánya. A belügyminisztérium jogi hiányosságokra bukkant a kitermelési jogok odaítélésében, és amíg el nem készül a környezetvédelmi törvényeken alapuló átfogó elemzés, nem folytatódhat a jelentős nyersanyag-tartalékokkal bíró térség feltárása.

Ezzel Biden újabb elemét bontotta le a trumpi hagyatéknak, az előző elnök ugyanis évtizedes vitákat lezárva tavaly engedélyezte a kitermelést a térségben. Ebből az apropóból megnéztük, hogyan semmisítette meg Trump legellentmondásosabb döntéseit Biden az elmúlt hónapokban.

A járványtól a klímaválságig

Kezdjük a koronavírus-járvánnyal. Az új elnök a járványkezelésben is szembement elődjével: kötelezővé tette a maszkviselést a szövetségi épületekben, megállította az Egészségügyi Világszervezetből való kilépés folyamatát, nagyobb szerepet adott a központi kormánynak a felgyorsuló oltási program menedzselésében. Miközben pedig igyekezett kirángatni a gazdaságot a válságból más területeken is igyekezett eltörölni Trump hagyatékát.

A hivatalban töltött első száz napja alatt (2021. április végéig) Joe Biden 60 elnöki rendeletet írt alá, ezek közül 24 Donald Trump döntéseinek visszavonása volt. Csak a migráció területén 10 esetben bírálta felül az előző elnök rendeleteit.

A trend pedig ezután sem fordult meg, Biden májusban is folytatta Trump örökségének lebontását. Nézzünk meg néhány kiemelkedő példát:

  • Elnökségének első napján, 2021. január 20-án Biden rögtön 17 rendeletet írt alá. Ezekkel a többi közt visszaléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímavédelmi egyezménybe és leállította a mexikói határkerítés építését, így két fontos politikai kérdésben is azonnal szembefordult Trumppal.

Miért elnöki rendeleteket használ Biden?

Jelen állás szerint az amerikai törvényhozás mindkét házában a demokraták vannak többségben - bár a Szenátusban csak azért, mert szavazategyenlőség esetében az alelnök, Kamala Harris voksa dönt. A helyzet azonban így sem egyszerű, a kisebbségben lévő frakció kezében ugyanis van egy eszköz, amivel a fontosabb törvények elfogadását 60 szenátor támogatásához tudják kötni.

Ez azt jelenti, hogy a szavazás előtt legalább 9 republikánust is meg kellene győzniük a demokratáknak - feltéve, hogy párton belül egyébként mindenki támogatja a törvénytervezetet, ami korántsem egyértelmű. Így elnöki rendeletekkel sokkal könnyebb változásokat elérni, Biden az első 100 napjában többet is adott ki, mint az elmúlt évtizedek elnökei. Számos nagy horderejű döntéshez azonban kevés az elnök akarata, ezek esetében nem lehet kihagyni a szenátusi birkózást.

  • A következő hónapokban fontos szerepet kapott a klímapolitika megújítása, a cél összesen több mint 100 trumpista szabályozás átírása, ezek közül néhány intézkedés már megszületett. Biden egy kiemelkedő vállalást is tett, mely szerint az Egyesült Államok 2030-ig legalább 50 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az elnök elkötelezettségét jelzi, hogy áprilisban nemzetközi klímakonferenciát is szervezett.
  • A politikus visszavonta Trump egyik legellentmondásosabb rendeletét is, melynek következtében az amerikai határra érkező bevándorlókat vissza kellett toloncolni Mexikóba, kivéve, ha felnőtt kísérő nélküli kiskorúakról van szó. Biden ekkor ki is mondta a rendeletdömping egyik fő célját:
Nem új törvényeket hozok, hanem eltörlöm a rosszakat.
  • A bevándorlást könnyítő döntések (például hét muszlim ország embargójának feloldása) mellett az illegális migrációt nehezítő intézkedéseket is hozott, de az érkezők száma megugrott a mexikói határon.
  • Még januárban eltörölte Trump azon intézkedését, mely szerint transznemű amerikaiak nem csatlakozhatnak a hadsereghez.
Evan Vucci/AP
Joe Biden elnöki rendeletet ír aláEvan Vucci/AP

A külpolitikában vegyes a kép

Joe Biden a külpolitikát tekintve is több ponton szembement elődjével, de Kína esetében még rá is erősített Donald Trump politikájára. Az országgal szemben bevezetett büntetővámokon nem enyhített, sőt, új elem, hogy már az ujgurok elnyomása miatt is szankciós listára helyeztek kínai tisztviselőket és szervezeteket. Az elnökváltás utáni első kínai-amerikai csúcson rendkívül hideg volt a hangulat.

A Trump-adminisztráció barátjának tekintett orosz vezetéssel viszont összerúgta a port Biden. Először is leállította a Trump-kormány által elkezdett csapatkivonást Németországból, és bombázókat telepített Norvégiába. Ezután szankciókat vetettek ki olyan orosz állampolgárokra, akik beavatkozhattak az amerikai elnökválasztásba, majd jött a „bomba": március közepén egy interjúban gyilkosnak titulálta Vlagyimir Putyin orosz elnököt. A két nagyhatalom vezetője június 16-án, Genfben fog először tárgyalni egymással, de a feszült helyzetet jellemzi, hogy az oroszok már be is jelentették, hogy nagy áttörést nem várnak a megbeszéléstől.

Irán tekintetében egyelőre nincs nagy változás. Biden korábban megígérte, hogy visszalépteti az Egyesült Államokat a Trump által otthagyott atomegyezménybe, de Teherán az összes amerikai szankció feloldását követeli a nukleáris programjának korlátozásáért cserébe, ami megnehezíti az egyezkedést. Az iráni fél mindenesetre még idén nyáron eredményt vár a Bécsben zajló tárgyalásoktól.