rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Különleges kutyákkal harcolnak Magyarországon a madármérgezések ellen

euronews_icons_loading
Carlo, a keresőkutya
Carlo, a keresőkutya   -   Szerzői jogok  Euronews
Betűméret Aa Aa

Speciálisan kiképzett keresőkutyák segítenek felderíteni a madármérgezéseket Magyarországon. Az uniós pályázat keretében, hét éve felállított egység eddig nagyjából ötszáz mérgezéshez kötődő bizonyítékot gyűjtött.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kutyás egysége nemzetközi szinten is kuriózumnak számít: méreg- és tetemkereső kutyák Magyarországon kívül Spanyolországban és Olaszországban dolgoznak még Európában.

A kutyák feladata, hogy megkeressék az elhullott állatokat és a kihelyezett mérgeket, anélkül, hogy hozzáérnének a finom csalihoz, mert az számukra is nagyon veszélyes lehet. Ha sikeresen teljesítik a küldetést, amit az állatok gyakorlatilag játéknak fognak fel, egy labda a jutalmuk. Éppen ezért a leginkább azok a kutyák alkalmasak a négyhónapos kiképzés teljesítésére, akik nagyon szeretnek játszani, és nagyon odavannak a labdákért.

A kétezres évek elejétől kezdve Magyarországon jelentősen nőtt a ragadozókat ért mérgezések száma, és különösen igaz ez a fokozottan védett parlagi sas esetében. A hazai egyedszámhoz viszonyítva – a rétisas mellett – ennél a fajnál az egyik legnagyobb arányú a mérgezések okozta pusztulás.

A parlagi sas globálisan veszélyeztetett faj, világállománya csupán néhány ezer párra tehető. Az Európai Unión belül Magyarországon található a legnagyobb állomány, így a mérgezések által okozott pusztulás jelentősen veszélyezteti a faj védelmi helyzetét.

Gondatlanságból vagy szándékosan mérgeznek

A ragadozómadár-mérgezések egy része engedélyezett rágcsálóirtószerek nem megfelelő használatából ered, a másik csoportot azonban olyan, nem engedélyezett, illetve betiltott szerek illegális alkalmazása jelenti, amelyeket kifejezetten a „nemkívánatos” ragadozóknak szánnak.

A leggyakoribb eseteket Deák Gábor, az MME kutyás egységének vezetője foglalta össze az Euronewsnak:

„Vagy a háziállattartók tesznek ki mérgezett csalétket az állatállományuk védelmében, például ha a róka éjszaka elhordja a baromfit, vagy a vadgazdálkodók az apróvadfajok, például a nyulak védelme érdekében fordulnak ilyen illegális eszközökhöz. De előfordulnak helytelen mezőgazdasági technológiából adódó mérgezések is" - magyarázta. Egyes vadászoknak például a megélhetésük arra épül, hogy apróvadakra vadásztatnak. Ők a ragadozó madarakban vetélytársat láthatnak - ha egy nyulat megeszik egy sas, azt már nem lehet kilőni és pénzzé tenni.

A kutyák a rendőrségnek és a nyomozóknak is segítenek, akár házkutatások során is. A közelmúltban öt embert is pénzbírságra, valamint felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek, részben nekik köszönhetően. A keresőkutyák munkába állása óta csökkent a madármérgezések száma Magyarországon. A hosszú távú cél ezért az, minden hazai nemzeti parkban legyen egy ilyen kutyás egység.

Euronews
Hella és gazdája, Deák GáborEuronews

Az emberekre is veszélyes lehet a méreg

A megmérgezett állatok közül kevés marad életben, de amelyik szerencsés, az a Hortobágyi Madárkórházhoz hasonló helyekre kerül. Az elkövetők által használt szerek nem csak a tipikus célpontokra, így a varjakra, egerészölyvekre, vagy a fokozottan védett réti és parlagi sasokra veszélyesek.

„Bőrön és nyálkahártyán keresztül is felszívódnak. Tehát ha puszta kézzel hozzányúl valaki, nem feltétlen a mérgezett madárhoz, hanem ahhoz a csalátekhez, ami a méreggel át van itatva, akkor akár súlyosan is mérgeződhet" - mondta Dr. Déri János, a Madárkórház Alapítvány igazgatója.

Éppen ezért semmiképpen nem szabad puszta kézzel hozzányúlni a csalihoz vagy a mérgezésgyanús madárhoz. Utóbbi, hogyha még életben van, szinte biztosan sürgős ellátásra szorul, akár másodperceken is múlhat az állat élete. Ilyenkor kesztyűvel vagy nejlonzsákkal meg kell fogni a maradat, dobozba kell rakni (kézben tartva nem jó szállítani, sem rácsos kutyahordóban, amiből kilát), és a legközelebbi állatorvoshoz kell vinni.

„Ha a gyanú felmerül, hogy mérgezés van, mert több hulla van a környéken, az élőt akkor is minél korábban gyógykezelni kell. Viszont valaki maradjon ott, és szóljon azonnal a rendőrnek, a természetvédelmi őrnek, hogy biztosíthassák a helyet, lefoglalhassák a bizonyítékokat. Jó, ha vannak fényképek, megvan a GPS-koordináta" - tette hozzá Déri János.

A társadalom segítségére vannak utalva az állatvédők

A bajba jutott állatokon segítő szervezetek munkáját nehezíti, hogy Magyarországon az állam nem foglalkozik vadvédelemmel.

„Jobb híján, kvázi kényszerből a civil szervezetek látják el ezeket a feladatokat. Nincsen igazából megfelelő jogszabályi háttér sem erre, és egyáltalán nincsen állami mentőhely, vagy akár egy kórház, ahova ezeket az állatokat lehetne vinni" - nyilatkozta Tornóczky Anita az Országos Állatvédőrség Alapítványtól.

A többi intézményhez hasonlóan az évente madarak ezreit ellátó Hortobágyi Madárkórház sem kap állami vagy önkormányzati támogatást. Az adózók 1 százalékos felajánlásaiból, illetve az adományozók nagylelkűségéből és az önkéntesek lelkesedéséből tartják fenn magukat.