rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Rodics: még van miért küzdeni a Fertő-tónál, még megmenthető a világörökségi élőhely

Rodics Katalin, biológus-ökológus, a Greenpeace kampányfelelőse
Rodics Katalin, biológus-ökológus, a Greenpeace kampányfelelőse   -   Szerzői jogok  fotó: Járdány Bence / Rodics Katalin Fb-oldala
Betűméret Aa Aa

A Greenpeace bírósághoz fordul, hogy megállítsa "az esztelen természetpusztítást" a Fertő tónál, tudatta a környezetvédő szervezet szerdán. A területen zajló fejlesztés új vitát generálhat Magyarország és az Európai Bizottság között is, erről korábban írtunk. Az Euronews most, a Greenpeace bejelentésének napján dr. Rodics Katalin ökológust kérdezte, hogy nem késő-e azután bírósághoz fordulni, hogy a munkagépek már nagy területet letaroltak.

- A nádast az érintett partszakaszon már kivágták. Van még miért küzdeni?

- Természetesen jobb lett volna, ha már az eredeti határozat kibocsátásakor tudtunk volna lépni, de ehhez nem férhettek hozzá a helyi civilek sem, akik a védett terület megőrzéséért indítottak petíciót. A tervezett gigaberuházás részleteit nehezen lehet megismerni, a munkaterületet régóta lezárták. Csak drónfelvételekről tudjuk, hogy mi történik. Az élővilág regenerálódási képessége még lehetővé teszi, hogy ha ebben a szakaszban megállítható a beruházás, a tó és a part más területeiről visszatelepüljenek az élőlények.

- Mi adta az apropót, hogy pont most lépjen a Greenpeace?

- Most az adott lehetőséget a közbelépésre, hogy a beruházó kérte, hogy ne csak március végéig folytathassa a kotrást és a munkálatokat, hanem nyáron is. Ehhez simán, gond nélkül hozzájárult a kormányhivatal. Indoklásuk elképesztő és felháborító. Azt írják, hogy az „intézkedések hatására, a munkaterület a madarak és az emlősök számára kedvezőtlen élőhellyé vált, fészkelő példányok nem fordulnak elő, (…) a hüllők és kétéltűek a munkaterületet elkerülték”.

- Mekkora terület pusztult el, és mekkora van veszélyben?

- Hatvan hektáron terveznek beruházásokat, és ebből 14 hektárnyi terület teljesen be lenne építve. Utak, apartmanházak, épületek, százszobás szálloda, 880 autót befogadó parkoló, több szintes látogatóközpont, motel, kemping, hatalmas kikötő létesülne. Utóbbiban elférne négyszáz evezős csónak és 850 vitorlás. Kiszámolták a helyiek, hogy ha a 850 vitorlást egymás mellé állítanák, akkor átkelhetnénk rajtuk osztrák területre.

- Ausztriát említi. Az osztrák oldalon is nemzeti park létesült a tó élőhelyeinek védelmére. Ott mit szólnak a már zajló magyar beruházáshoz?

- Az osztrák oldalon is elindult a tiltakozás. Nem csak a természetvédők, hanem a civilek körében is. A Greenpeace ausztriai szervezete is egyetért velünk, és mellettünk áll ebben az ügyben.

- Szervezetileg két külön nemzeti park működik az osztrák és a magyar oldalon?

- Nem. Ez egy közös nemzeti park. Létrehozásakor pont az volt a szép és példaértékű, hogy országhatáron átívelő, közös intézmény jött létre az egységes táj védelmére. Minden lehetséges védettség rajta van ezen a területen: nemzeti és nemzetközi szintű nemzeti parki védettség, UNESCO világörökségi és Natura 2000 besorolás. A Rámszari egyezmény (hivatalos nevén Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeire) kifejezetten nemzetközi szinten védi a Fertő-tó vizes élőhelyeit. Mindezt semmibe véve teszi tönkre a természeti értéket a most zajló gigaberuházás.

- Az osztrák oldalon is létesültek korábban vendéglátó és idegenforgalmi helyek, strandok, kikötők. Ott nem problémás mindez természetvédelmi szempontból?

- A magyar fejlesztéseket is meg lehetne valósítani természetbarát módon. Senki nem mondja, hogy egyáltalán ne épüljön szálloda vagy a tervezettnél kisebb léptékű kikötő. De a kikötő és a strand kivételével az összes épület, hotel, apartmanház, bemutatóközpont megvalósítható lenne a tó partjától kissé arrébb. Ha nem a tó partján létesülne minden, megmaradhatnának a vizes élőhelyek. Ezt az osztrák oldalon így csinálták, és ott nem is károsították a partmenti sávot túlzó mértékben. A magyar oldalon az is problémás, hogy ha lezárják a partszakaszt, akkor sérül az a jog, hogy bárki megközelíthesse a tavat, ami közös természeti kincsünk.

- Mit gondol, mekkora az esélyük azoknak, akik a természetvédelmi területek megmentéséért küzdenek a Fertő-tó magyar oldalán?

- Sokan mondták nekem is, munkatársaimnak is, hogy irreálisnak tartják, hogy a Greenpeace megtámad egy, a kormány által is támogatott ekkora gigaberuházást. Ugyanakkor az ökológiai és klímaválság időszakában, amikor hazánk is szárazodik, kötelességünk fellépni a vizes élőhelyek, a védett területek megmentéséért. Ezzel a helyi közösséget is segítjük. Az Fertő-tónál élőknek köszönhető, hogy az illetékes hivataloknál kijárták, hogy megismerhető legyen a beruházás. A Greenpeace melléjük is áll, amikor segítjük ezt az ügyet azzal, hogy bíróságra visszük.

Egy rövidfilm a Fertő-tó világörökségi védettségű tájvidékéről:

Egy videó a világörökségi védettségű területről

Részlet a Greenpeace szerdai, hivatalos közleményéből:

"A Greenpeace Magyarország Egyesület a Győri Törvényszéken 2021. április 28-án pert indít a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal azon közigazgatási határozatának hatályon kívül helyezése, illetve megsemmisítése érdekében, amelyben a Fertő-tó partján indított óriási beruházás engedélyét módosította, ezzel pedig hozzájárult a beruházás további természetpusztításához."

A Fertő-tó európai jelentőségű madárparadicsom

A Fertő mintegy 20 ezer éves, Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize, Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava és szikterülete. Nagyobb része Ausztriához, a többi pedig Magyarországhoz tartozik.

A Fertő-táj és ennek részeként maga a tó is a világörökség része. Magyarországi partvidékén a Fertő–Hanság Nemzeti Park, az ausztriain a Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Park található.

A terület védelemre érdemes, gazdag élővilágáról így ír a Wikipédia: találunk erre csertölgyet és molyhos tölgyet, kosborféléket, számos lepkefajt és gőtét. A nádrengeteg európai jelentőségű madárparadicsom. Akár a fészkelő, akár az átvonuló madarakat nézzük, a Kárpát-medence egyik legjelentősebb madárélőhelye.

A nádasban telepesen költ a nagy kócsag, aminek itt található az egyik legnagyobb állománya: ma kb. 700 pár. Ugyancsak telepesen fészkel a vörös gém és a kanalasgém. A nádas jellemző és gyakori fészkelője a nyári lúd és az üstökösréce: tavasszal a Fertő partján több száz család legelészik. A ragadozó madarak közül ugyancsak a nádasban költ a barna rétihéja: a vadászó madarak gyakran láthatóak a part mentén is.

Néhány éve újra költ a rétisas, telente pedig az itt összegyülekező sasok kísérik a vadlúdcsapatokat. A nádi énekesmadarak közül legjellegzetesebb a sitke, amelynek egyik legnagyobb állománya költ itt.

Gyakori a nádi tücsökmadár, a nádirigó, a cserregő nádiposzáta, a szegélyekben pedig a foltos nádiposzáta és a színpompás kékbegy.

Vonulási időszakban szinte minden európai vízimadár faj előfordul. Ez a környezet sok madár számára kínál kedvező élőhelyet. Itt fészkel a nagy kócsag, a vörös és a kanalas gém, a nyári lúd, a búbos vöcsök és a barna rétihéja. Vonuláskor vetési ludak, nagy lilikek több tízezres csapatai állomásoznak itt. Olyan ritka madarak is vendégeskednek ezen a vidéken, mint a rétisas, a halászsas, a vörösnyakú lúd, a kékes rétihéja és a vándorsólyom.