Az európai keresztényeknek visszatetsző a keresztre feszítés valósághű újra játszása, de a Fülöp-szigeteken nagy külsőségek között a húsvéti hagyomány része.
HIRDETÉSA húsvét a keresztény világ legfontosabb ünnepe. Bár korunk embere úgy érzi, hogy a karácsony körül nagyobb készülődés és felfokozottabb külsőségek övezik, Jézus születésénél a feltámadás nagyobb ünnep, hiszen ez a keresztény hit egyik legfontosabb pillére.
Az első hallásra furcsának tűnő hagyományok sora, mint például a nők megvesszőzése a cseheknél, könnyen illeszkedik a feltámadás hitéhez, mivel az a földi élet ciklusosságában a megújulással analóg.
Új magyar folklór a húsvéti piknik
A mi életünkben a koronavírus-járvány teremtette új folklór a köztéri húsvéti piknik, amikor a fertőzések elkerülése érdekében a családok és közeli barátok egy városi parkban vagy vidéki kirándulóhelyen találkoznak.
Az ebédlőasztalt második éve váltja fel a pokróc, hiszen így a nem egy háztartásban élők a legkisebb kockázat mellett ünnepelhetnek együtt. Az évek múlva derül majd ki, hogy a húsvéti piknik átmeneti megoldás, vagy új szokásként tovább él a veszélyhelyzet elmúltával is.
A nők megvesszőzése
A legfurcsábbnak tűnő húsvéti hagyományok egyike a cseheknél tekint vissza olyan hosszú múltra, mint Magyarországon a locsolkodás. Valószínűleg a cseheknek is furcsán hat, hogy egész vödör friss kútvízzel vagy jéghideg szódával kergetik a magyarok a lányokat és asszonyokat húsvét hétfőn.
Ennek a népszokásnak a csehországi megfelelője a nők megvesszőzése, amit egy cseppet sem erőszakos, inkább hajlékony, zsenge fűzfavesszőkkel (esetleg friss nyírfaágakkal) történő lágy suhintás. A vesszőzés célja a nők szépségének és frissességének fokozása, ezáltal a termékenység elősegítése.
A zajkeltő felvonulás is különösen hat a kereszténység legnagyobb ünnepén, de a vallási áhítattal megfér a tavaszköszöntés hagyománya is. Csehországban taligatolással és hangoskodással űzik el a telet és a rossz szellemeket, utat engedve az újjászületésnek és a tavasznak.
Ahogy a téltemető magyar busójáráskor természetes, a csehországi zajos menetekhez is dukál az arc maszkokkal történő fedése.
Vajból készült bárányok
A hagyomány szerint a bárány látása szerencsés jel. Egy biztos, az ártatlanság és a tisztaság jelképei, így szorosan kapcsolódnak a keresztény hagyományokhoz.
Oroszországban a húsvéti vacsorához felszolgált vajat formázzák bárány alakúra, ahol még tartják a régi hagyományt. Házilag történő elkészítése időigényes, ezért egyre többen vásárolnak bolti vajat, amit már eleve bárány alakban kínálnak.
A menekülő Madonna
Az olaszországi Abruzzo régiójában még manapság is élénk a menekülő Madonna néven emlegetett menet hagyománya, ami arra a pillanatra emlékezik, amikor Mária feltámadni látta fiát, azt követően, hogy szemtanúja volt halálának a kereszten.
Az ősi dél-olaszországi Sulmona város minden húsvétkor megtartja a La Madonna Che Scappa (a szó szoros értelmében fordítva ez azt jelenti, hogy A menekülő Madonna) éves felvonulását.
A hithű katolikusok a feltámadott Krisztus, Szent János és Szent Péter szobrát a városon át a San Filippo Neri templomig viszik. Itt hirdetik Jézus feltámadásának örömhírét.
Csokoládé helyett dohányfák
Dohányfák a húsvéti hagyomány kellékei Pápua Új-Guineában, a csokoládé helyett. Nem desszerteket formáznak az ünnepkörrel kapcsolatos szimbólumokká, hanem a dzsungelben honos fákat díszítik dohány- és cigaretta rudakkal.
A Pápua Új-Guinea-i fadíszítés rokonítható a magyar májusfa állítással, de a tavasz köszöntése helyett a megújulás és az újjászületés ünneplése áll a hagyomány középpontjában.
A feldíszített fákról a dohánykészítményeket a húsvéti istentisztelet után átadják a gyülekezetnek. Sokan felvetik a dohányzás egészségromboló hatását, de a helyiek azzal érvelnek, hogy a csokoládé és cukor fogyasztása is káros, ma már az elhízással járó betegségek összességében nagyobb bajt okoznak a világban, mint a rákos megbetegedések. (Szerkesztői megjegyzés: míg az édesség kis mennyiségben fogyasztva nem jelent kockázatot, egy cigaretta elszívásával is méreganyagokat juttatunk a szervezetbe, csökkentve a vér oxigénszállító kapacitását.)
Húsvéti omlett
A tojásfestés a legismertebb közép-európai húsvéti hagyományok egyike, de míg Magyarországon leginkább keménytojásként fogyasztjuk, az ünnepi hidegtál részeként, addig Nyugat-Európában az omlett is a specialitások egyike.
A francia húsvéti omlett Haux-ban méretében különleges: a településen arra vállalkoztak, hogy elkészítik a világ legnagyobb omlettjét.
HIRDETÉSKörülbelül 4500 tojásból áll, amiket egy óriási serpenyőbe öntenek. Sütés után több mint ezer városlakó lakhat jól a készítők szerint, de ha a tojások számát tekintjük, akkor kétezer ember sem marad éhes, ha jól sikerül a gigászi fogás.
Húsvéti nyúlvadászat
A nyulakat szeretők most jobb, ha átugorják ezt a bekezdést. Míg a világ nagy részén kedves, szeretnivaló figuraként jelenik meg a húsvéti hagyománykörben a nyúlt, Új-Zélandon egyenesen a vadászatukra indulnak.
Mint minden hagyomány keletkezésének, ennek is van magyarázata. A kártevők elleni védekezés a célja a tavaszi vadászatnak, a gazdák így védik terményeik fejlődését.
Motivációként tökéletes a pénzjutalom: kétezer eurónyi összeg az első helyezett díja. Idén ötszáz vadász verseng.
Keresztre feszítés
A keresztre feszítést évente megrendezik a Fülöp-szigeteken. Az európai keresztények számára visszatetsző a kereszthalál szinte pontos megrendezése, mert jelentéstartalma sokkal több rétegű annál, amit a vallástörténeti epizód fizikai újra játszása adhat.
HIRDETÉSA Fülöp-szigeteken azonban bevett szokás, gazdag külsőségek között rendezik meg minden évben húsvétkor a keresztre feszítést, igyekezve pontosan megidézni, hogy mi történt a kereszténység hajnalán.