Az unió éles szavakkal reagált arra, hogy a BBC egyik tudósítója, John Sudworth a kínai hatóságok fenyegetései nyomán kénytelen volt Tajvanra költözni.
HIRDETÉSAz unió éles szavakkal reagált arra, hogy a BBC egyik tudósítója, John Sudworth a kínai hatóságok fenyegetései nyomán kénytelen volt Tajvanra költözni.
Aggodalomra okot adónak nevezte a külföldi újságírók zaklatását, munkájuk indokolatlan korlátozását Kínában, és a szólás- és sajtószabadság biztosítására szólította fel Pekinget az Európai Unió külügyi szolgálata (EEAS) - írja az MTI.
Az uniós szolgálat közleményében arra reagált, hogy a BBC brit közszolgálati médium egyik tudósítója, John Sudworth a kínai hatóságok fenyegetései nyomán Tajvanra költözött. Az állásfoglalás szerint BBC újságírójának esete a legújabb azok sorában, amikor a média munkatársainak hatósági megfigyeléssel, jogi eljárások indításának fenyegetésével, munkájuk akadályozásával, illetve megfélemlítéssel kell szembenézniük.
Eltitkolt lágerek
A BBC szerdán közölte, hogy a Hszincsiang tartományban élő ujgur muszlim kisebbséggel szembeni bánásmódról beszámoló John Sudworth családjával elhagyta Pekinget. A tudósító felesége, Yvonne Murray az RTÉ ír közszolgálati műsorszolgáltató tudósítója Kínában.
Kína becslések szerint egymillió ujgurt és más kisebbségit tart fogva a régióban. Az egyik átnevelő tábor kegyetlenségeit túlélő, majd sikeresen megszökött muszlim nő egy két évvel ezelőtti interjúban szexuális erőszakról, kínzásokról és emberkísérletekről is beszámolt.
A BBC kijelentette, hogy büszke a kilenc éve Kínában élő Sudworth teljesítményére, és továbbra is ő marad a kínai tudósítójuk.
Peking állítja, hogy nem tud semmiféle, az újságírót ért fenyegetésről, túl azon, hogy jogi lépéseket helyeztek kilátásba a Hszincsiangban készült tudósításai miatt. Ezzel együtt civil ruhás nyomozók kísérték őt és családját a repülőtérre, és még a becsekkolásnál is figyelték.
Ironikus, írja a BBC elemzője, hogy miközben Kínában csökken a külföldi tudósítók mozgástere, a kormányzó kommunista párt óriási összegeket költ tengerentúli médiastratégiájára, kihasználva a szabad és nyitott médiához való könnyű hozzáférést. A párt diplomatái egy koordinált stratégia keretében dühödt tweet-viharokat gerjesztenek, ellehetetlenítik a külföldi tudósítók munkáját, miközben saját polgáraiktól megtagadják a hozzáférést ugyanezekhez a platformokhoz.
Kettős mérce Pekingben
Az állami média propagandistái korlátozás nélkül teszik közzé külföldön saját tartalmaikat, miközben otthon könyörtelenül lecsapnak a független újságírásra, cenzúrázzák a külföldi adókat és weboldalakat, és akadályozzák a külföldi tudósítók hozzáférését saját közösségi médiáikhoz.
Kína korábban már bírált nyugati médiaorgánumokat, köztük a BBC-t amiatt, hogy beszámolnak az ujgurok helyzetéről a hszincsiangi régióban. A Kínából beszámoló nemzetközi médiumok száma az elmúlt évben csökkent, miután Peking kiutasította egyebek között a New York Times, a The Washington Post és a The Wall Street Journal tudósítóit. Az ausztrál médiumok pedig tavaly a Kínában dolgozó összes tudósítójukat hazahívták amiatt aggódva, hogy önkényesen őrizetbe vehetik őket.
Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt mondta, Peking csak a tavalyi évben legalább 18 külföldi tudósítót utasított ki az országból.