Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Féltucatnyi megagazdag a dollár-százmilliárdosok elit klubjában, vagonnyi vagyonnal

Access to the comments Kommentek
Írta: Németh Árpád
Tehervonat
Tehervonat   -   Szerzői jogok  MTI/Máthé Zoltán

Hogy mi köze egy tehervonatnak a dollárban százmilliárdosok szűk köréhez? Százmilliárd dollár több mint harmincezer milliárd forint; tömege húszezres forintcímletekben bőven 1500 tonna. Ez egy csaknem 40 vagonos tehervonat rakománya, miközben minden vagon dugig tele húszezresekkel. Ekkora a vagyona hat kiváltságosnak. Közülük néhányan bőkezűen adakoznak, mások szűkmarkúak. Az utóbbi tulajdonság jellemzi a magyar milliárdosokat is.

Warren Buffet belépésével hatra bővült a dollárban százmilliárdosok kiváltságos klubja.

Van persze köztük, akinek ennél sokkal több pénze van, de a Bloomberg-index alapján legalább ilyen vagyonnal csak féltucatnyian szerepelnek.

Az egyszerűség kedvéért azonban számoljunk csak 100 milliárd dollárral. Ez napi, 309,7 forintos árfolyamon, forintban kifejezve:

30 970 000 000 000

30 970 milliárd, azaz betűkkel – igen, jól látni – csaknem harmincegyezer milliárd forint.

Összehasonlításul: a magyar államadósság 2020. III. negyedére 34 977 milliárd forintra emelkedett. A múlt év végén végrehajtott devizakötvény-kibocsátásoknak és belföldi kötvényértékesítéseknek köszönhetően várhatóan ez az összeg 37 500 milliárd forintig is növekedhet.

A magyar húszezres tömege 1 gramm, vagyis a százmilliárd dolláros álomhatár, a harmincegyezer milliárd forint több mint másfél milliárd gramm, napi árfolyamon majdnem 1548,5 tonna húszezer forintos bankjegy. Kisebb címletben sokkalta több. Ez 10 vagonnal több, mint egy 25-30 vagonos vasúti teherszállítmány – mondják a szakértők.

Fejenként tehát legalább ennyi pénze, 100 milliárd dollárja, egy tehervonatnyi vagy egy magyar államadósságnyi húszezrese van hat embernek, vagyis a Föld népessége matematikailag elenyésző töredékének, 0,000000077 százalékának.

Lássuk, kik ők?

1. Jeff Bezos

A megagazdagok közül is a legtehetősebb Jeffrey Preston Bezos. Az előkelő Princeton Egyetemen végzett, 57 éves vállalkozó az Amazon alapító-tulajdonosa és vezérigazgatója. Vagyonát most éppen 179 milliárd dollárra becsülik.

2. Elon Musk

Nem sokkal marad le 162 milliárdjával a dél-afrikai születésű, 49 éves Elon Musk, akiről az urbánus legenda szerint a Vasembert mintázták. SpaceX, Tesla – ki ne hallott volna az utóbbi időben a bitcoint népszerűsítő multimilliárdosról.

3. Bill Gates

A Harvardon ugyan diplomáig el nem jutott, 65 éves Bill Gates 140 milliárd dolláros magánvagyona felett rendelkezik. A Microsoft társalapítója.

4. Bernard Arnault

A francia – 122 milliárd dolláros vagyonával – a kakukktojás az amerikaiak között. A 72 éves üzletember a luxuscikkeket forgalmazó LVMH Moët Hennessy – Louis Vuitton SE, elnök-vezérigazgatója.

AP Photo/Michel Euler
Bernard Arnault egy sajtóértekezleten, 2014-benAP Photo/Michel Euler

5. Mark Zuckerberg

Az elit klubban Mark Zuckerberg a legfiatalabb. A médiamágnás a Facebook társalapítója, 36 évesen mégis már 107 milliárdja van. Természetesen szintén dollárban.

6. Warren Buffet

A társaság korelnöke az utolsóként bekerült, 90 éves Warren Buffet, akit minden idők egyik legsikeresebb befektetőjeként tartanak számon. A gyakori piaci változások következményeként vagyona most éppen valamelyest 100 milliárd dollár alatt van.

Futottak még

Feltűnő egyébként, hogy a kőgazdag ázsiai dollármilliárdosok listáját egyelőre nem egy kínai, hanem egy indiai üzletember vezeti. Mukesh Ambani 77,5 milliárdjával a tizenegyedik, a kínai Sansan Zsong 62 milliárdjával a tizennegyedik.

A leggazdagabb orosznak csak a neve emlékeztet az elnökére. Vlagyimir Potanin oligarcha csaknem 29 milliárd dollárjával a negyvennegyedik.

A nők viszont nem nagyon maradnak le. A 67 éves, szigorú katolikus neveltetésben részesült Françoise Bettencourt Meyers, aki egy Auschwitzban megölt rabbi unokájához ment feleségül, a L'Oréal elnökasszonyaként a világ leggazdagabb nője; 76 milliárd dolláros vagyonával a tizenkettedik.

Kozmetikumokból gazdagodott meg a világ legfiatalabb dollármilliárdosa is. Kylie Jenner ma csupán 23 éves.

Photo by Jordan Strauss/Invision/AP
Kylie Jenner tizenévesként 2014-benPhoto by Jordan Strauss/Invision/AP

Mire költik a pénzüket?

Nem sok újat tudunk mondani. Nagyjából ugyanarra, mint a magyar milliárdosok – egy lényeges különbséggel. De erről majd később.

Egy biztos: nem otthon, a párna alatt tartják pénzüket. Be se férne. Az értékpapírokon kívül jachtokat, magánrepülőket, autókat és ingatlanokat vásárolnak, na meg persze műtárgyakat.

A dollármilliárdos évente átlag 80 millió dollárt (24-25 milliárd forintot) tapsol el a Business Insider becslése szerint, miközben egy átlagos amerikai évente valamivel kevesebb, mint 60 ezer dollárt (18,5 millió forintot) keres – évente.

Arányosítva: egy amerikai 1 dolláros kiadása Jeff Bezos 88 ezer dolláros költésének felel meg.

Ő például egy sugárhajtású Gulfstreamért 65 millió dollárt fizetett.

Bill Gates a veterán luxusautókat gyűjti.

Elon Musk 2013-ban vette meg potom 920 ezer dollárért azt a Lotus Espritet, amely egy James Bond filmben is szerepelt.

Rob Walton, a Walmartot birtokló család egyik tagja 15 millió dollárt fizetett egy Daytona Coupe-ért.

Shahid Khan 90 méteres Kismet jachtjának heti bérlete 1,29 millió dollárba kerül.

Roman Abramovicsé a világ második legnagyobb jachtja. A két helikopter leszállóval rendelkező Eclipse 1,9 milliárd dollárt ér.

AP Photo/Lionel Cironneau
Az Eclipse a francia Riviérán, 2013-banAP Photo/Lionel Cironneau

Michael Bloombergnek 12-15 ingatlana van világszerte, New York-i otthona mellett a többi között a coloradói síparadicsomban, a Bermudákon, és az előkelő londoni Knightsbridge negyedben.

Bill Gates Seattle mellett Floridában terjeszkedett, ezen kívül résztulajdonosa a Four Seasons szállodaláncnak.

Jeff Bezos csupán washingtoni otthona tatarozására 12 millió dollárt költött.

A Beyoncé-Jay-Z pár ingatlanainak értéke meghaladja a 116 millió dollárt.

Mark Zuckerberg Palo Alto-i, 7 millió dolláros háza mellett megvette a szomszédosakat is további 30 millió dollárért.

Steve Ballmer 2014-ben 2 milliárd dollárt fizetett a Los Angeles Clippers kosárlabda csapatért.

Jeff Bezos egy évvel korábban a patinás The Washington Postért adott negyedmilliárdot.

AP Photo/Evan Vucci
Elkelt a The Washington Post, 2013AP Photo/Evan Vucci

Bloomberg és Gates egyaránt sokat költött mindenekelőtt amerikai kortárs festményekre.

A Walmart-tulajdonos család másik tagja, Alice Walton gazdag műgyűjteményt tud magáénak. Félmilliárd dollárra becsülik az értékét.

Néhányan nagylelkű adományozók

Az amerikai dollármilliárdosok – néhány kivételtől eltekintve – ugyanakkor szívesen jótékonykodnak. Az összeget adójukból leírhatják. A Forbes számítása közülük mindössze 25-en már életükben több mint 149 milliárd dollárt adományoztak jótékony célokra.

Warren Buffet korábban bejelentette, hogy vagyonának 99 százalékát a rászorulókra és más akciókra hagyja. Eddig csaknem 43 milliárd dollárt költött másokra.

A Gates házaspár saját alapítványára közel 30 milliárd dollárt költött, amiből a többi között egy koronavírus elleni vakcina fejlesztését is finanszírozták.

AP Photo/Elaine Thompson
Melinda és Bill Gates 2019-benAP Photo/Elaine Thompson

Soros György vagyonát „csupán” 8,6 milliárd dollárra becsülik, miközben 16,8 milliárdot adományozott a 120 országban, köztük Magyarországon működő Nyílt Társadalom Alapítvány révén a demokrácia erősítésére, oktatásra és egészségvédelemre.

Az 55 milliárdos vagyon felett rendelkező Michael Bloomberg, korábbi New York-i főpolgármester ebből 20 százalékot, 11 milliárdot adományozott klímavédelemre, a fegyverek korlátozására és az egészségügy fejlesztésére.

A Jeff Bezostól elvált MacKenzie Scott eddig csaknem 6 milliárd dollárt adományozott elsősorban a faji, nemi és gazdasági egyenlőtlenségek kezelésére. Csupán a Black Lives Matter tiltakozások kezdetén összesen 1,7 milliárdot utalt 116 jogvédő szervezetnek.

Mark Zuckerberg és felesége, Priscilla Chan a járvány következményeinek enyhítésére indított kezdeményezésükbe 2,7 milliárdot öltek.

A Dell házaspár, Michael és Susan szintén több mint 2 milliárd dollárral támogatták a szegénység felszámolását célzó, általuk létrehozott alapítványt.

A CNN alapító Ted Turner vagyonát 2,2 milliárd dollárra becsülik, mégis 1,3 milliárd dollárt „jótékonykodott” eddig. 1997-ben nagy feltűnést keltett, amikor 1 milliárdot adományozott az ENSZ-alapítványnak.

Phil Knight, a Nike társalapítója sem garasoskodott: eddig 1,2 milliárd dollárt jutatott elsősorban az oktatás fejlesztésére. Az Oregoni Egyetemen végzett diák ebből 800 millió dollárt egykori campusának utalt.

Jeff Bezos 2020 februárjában, hetekkel a koronavírus-járvány kitörése előtt 10 milliárd dollárt adományozott klímavédelemi kutatásokra és megelőző intézkedésekre.

Ugyanakkor egy személy az elit „hatok” közül szemet szúróan hiányzik.

Valóban: a második helyezett Elon Musk 2020-ban egy fillért sem adott jótékony célokra.

„Az amerikai történelem egy olyan pontjára érkeztünk, amikor Elon Musk és Jeff Bezos több vagyonnal rendelkezik, mint az ország alsó 40 százaléka” – üzente nemrég Bernie Sanders. „A mohóság ezen a szinten nemcsak erkölcstelen. Fenntarthatatlan is” – írta a szenátor, aki a demokrata konvención elnökjelöltként indult.

Musk fölvette a kesztyűt:

„Azért halmozok fel erőforrásokat, hogy több bolygót élhetővé tegyek, és kiterjesszem a tudat fényét a csillagokra” – válaszolta.

Musk azonban arra nem tért ki, miért vonakodik az adományozástól.

Vagyonarányos adózás

Az amerikai törvényhozóknak, legalábbis a liberálisabbaknak, szemet szúrt a vagyoni különbségek aránytalansága. Néhányan a megoldást a vagyonadóban látják.

Minden milliárdos egy politikai kudarc” – ez Dan Riffle véleménye, aki Alexandria Ocasio-Cortez demokrata képviselő politikai tanácsadója.

A rendszer az erkölcstelen, amely lehetővé teszi a milliárdosok létét a szegénység közepette is” – ez maga a képviselő, Ocasio-Cortez nézete.

Az eltelt négy évtizedben a gazdasági növekedés hasznát a gazdagok fölözték le. A javakat nem „érdemelték ki” a szó hagyományos értelmében, hanem a profitfelesleget kifacsarták abból a rendszerből, amely egyébként is a hatalomnak, a pozíciónak és a vagyonosoknak kedvez. A becslések szerint az amerikaiak 1 százalékának nagyobb a vagyona, mint az alsó 90 százaléknak – összesen.

AP Photo/Amr Nabil
A szegénység és a dollárAP Photo/Amr Nabil

Elizabeth Warren jogászprofesszor elnökjelölti kampányában olyan vagyonadót szorgalmazott, amiből finanszírozni lehetne egyebek között az állami egészséggondozást és a főiskolai tandíjat.

Demokrata vetélytársa, Bernie Sanders olyan vagyonadó bevezetését javasolta, amiből számításai szerint egy évtized alatt 4000 milliárd dollár folyna be, 500 milliárddal több, mint amennyivel Warren számolt.

Az elméletben jól hangzó javaslatok azonban a gyakorlatban csütörtököt mondanának – a The New York Times szerint.

A lap által megszólaltatott szakértők szerint nincs olyan adónem, amit ne lehetne csökkenteni vagy kijátszani. És ez alól – szerintük – a vagyonadó sem kivétel.

Meddig kapaszkodtak a milliárdosok ranglétráján a közép-európaiak?

A minap elhunyt Petr Kellner volt a leggazdagabb térségünkből a Forbes listáján, ahol csaknem 15 milliárd dolláros vagyonával a 68. helyen szerepelt. Összesen nyolc cseh dollármilliárdos van a listán, köztük Andrej Babiš miniszterelnök.

Lengyelországot hatan képviselik. A legtehetősebb Michał Sołowow 494-ik 3,7 milliárdjával.

Szlovákiából ketten szerepelnek a Forbes-listán. Ivan Chrenko ingatlanfejlesztő másfél milliárdjával az 1415-ik.

Daniel Dines robotikával szerezte vagyonát. A román vállalkozó 1,3 milliárdjával az 1613-ik.

És a magyarok?

Nem, ő nem szerepel.

A Forbes-listán Csányi Sándor jelenleg az egyedüli magyar, aki 1,2 milliárd dollárra becsült vagyonával az 1730-ik.

MTI/Szigetváry Zsolt
Csányi Sándor, a Prima Primissima díjátadó gáláján, 2019-benMTI/Szigetváry Zsolt

Forintmilliárdosból persze sokkal több van.

Kőszívűek a kőgazdag magyar milliárdosok

A nemzeti tőkésosztály milliárdosai azonban kőszívűek – írta a napi.hu. A portál szerint szűkre nyílik csak a magyar kormányközeli milliárdosok, közbeszerzési bajnokok pénztárcája, ha jótékonyságról van szó. Összesítve alig néhány százmilliókat költenek a rászorulókra, miközben a multinacionális cégek ennek a többszörösét.

Fontos, hogy a nemzeti tőkések ne akarjanak politikai hatalmat, a milliárdosokra nem a kormányban van szükség, hanem a társadalmi felelősségvállalásban.
Orbán Viktor miniszterelnök
Csányi Alapítvány, 2012

A hvg.hu szerint a miniszterelnök szavai ellenére a kormány által sokat bírált multinacionális cégek könnyedén felveszik a versenyt az évente néhány százmilliós magyar jótékonykodásokkal. A Strabag 2017-ben 3 milliárd forintos adózott eredményéből tavaly százmillió forintos nagyságrendben költött magyarországi gyermekekre. A Generali alapítványa 459 millió forintot fordított jótékonykodásra.

A hazai adakozók közül kiemelkedik Csányi Sándor, az OTP vezére, aki 2018-ig 2,5 milliárd forintot adott a Csányi Alapítványnak. Az általa vezetett bankcsoport 2,4 milliárd forintnyi adományozásról számolt be, alapítványainak zászlóshajója, az OTP Fáy András Alapítvány pedig tavaly már egymaga bő 1,5 milliárd forintot költött.

Ugyanakkor a viharos gyorsasággal vagyonosodó Mészáros Lőrinc – aki az ország második leggazdagabb embere lett néhány év alatt felcsúti polgármestersége melletti vállalkozói karrierjéből – jóval kevesebbet jótékony célokra forintszázmilliárdokra kitehető vagyonából: a 2016-ban létrehozott Mészáros Alapítvány 2017-ben 220 millió forintot kapott az alapítótól, a summából 73 millió forintot használt fel, azt is Felcsút környéki támogatásra költötte. Szárnysegédjének, a Duna Aszfaltot tulajdonló Szíjj Lászlónak 12 milliárdos osztalék mellett az idén eddig 19 millió forint jutott gyermekek támogatására. Abból a Kárpátaljai Szövetség kéthetes balatoni táborát finanszírozta – írta a napi.hu.

MTI Fotó: Komka Péter
Mészáros Lőrinc egyik projektjét avatjaMTI Fotó: Komka Péter

Mészáros Lőrinc támogatásával 2020 nyarán 570 rászoruló nagycsalád és egyszülős család nyaralhatott Zalakaroson, Gyulán és a balatoni Mészáros-kempingekben. A hírek szerint e nyaraltatás 200 millió forintjába fájt a Mészáros-csoportnak, ami elsőre jelentős összegnek tűnik, ám ha hozzátesszük, hogy a csoport egyik cége, az Opus Global Nyrt. – ami Hunguest Hotels többségi tulajdonosa is – 17,7 milliárd forintot szakított május végén a Magyar Turisztikai Ügynökség pályázatán 14 szálloda felújításra, már nem tűnik olyan nagyvonalúnak e lépés – írta a Magyar Narancs. Hozzátették azonban, hogy ez még mindig gálánsabb Mészárosék legújabb akciójánál, amelynek keretében „a Hunguest Hotels szállodáiban korábban használt, jó állapotú fürdőszobai eszközöket” ajánlották fel, konkrétan használt törülköző- és vécépapírtartóból, illetve szemetesből és kozmetikai tükörből álló szetteket. Felhívásukban közölték: „csak azok jelentkezzenek, akik érte tudnak majd menni”.

Viszont Mészáros Lőrinc fizette ki a zsebéből azt az utolsó 100 milliót abból a magánadományokból összegyűlt 700 millióból, ami a ritka izomsorvadásában szenvedő, Zente nevű pécsi kisfiú gyógykezeléséhez volt szükséges.