rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Hollandia: Rutte nekifuthat negyedszer is

Access to the comments Kommentek
Írta: Anna Flori
euronews_icons_loading
Hollandia: Rutte nekifuthat negyedszer is
Szerzői jogok  Eva Plevier/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved
Betűméret Aa Aa

Hollandiában helyén marad az ügyvezető kormányfő azután, hogy pártja megnyerte a múlt heti parlamenti választásokat. Mark Rutte kormánya január közepén mondott le egy sokakat érintő adóelszámolási hiba miatt.

Szerinte a választások eredménye az iránta, illetve pártja iránti bizalomról tanúskodik, egy mindent elsöprő bizalomról, ami alázatra tanít. Ugyanakkor erőt ad ahhoz, hogy mindent megtegyenek a siker érdekében.

A szélsőjobb rosszabbul, a baloldal jobban szerepelt a vártnál

A konzervatív-liberális Szabad Demokrata Néppárt győzelme nem volt meglepetés, de legjelentősebb ellenlábasának, a Szabadságpártnak az előzetes kutatások szerint jobban kellett volna szerepelnie. Geert Wilders euroszkeptikus, iszlámellenes programja a második helyett csak a harmadik helyhez volt elég, az exit pollok szerint 17 képviselőjük lesz a parlamentben.

A szélsőjobboldali Szabadságpártról tudni kell, hogy a negyedik legnagyobb párt Hollandiában, így befolyással bír a mindenkori kormány munkájára különösen azért, mert a holland politikai paletta igen széles, tehát a választások győztese akkora többségre sosem tesz szert, hogy koalíciós partnerek vagy külső támogatók nélkül kormányozni tudna. Wilders ezt ki is használta 2012-ben, amikor megvonta támogatását Rutte kisebbségi kabinetjétől bízva abban, hogy az előrehozott választások nekik kedveznek majd. Ez ügyben elszámolta magát, a Szabadságpárt csúnyán leszerepelt abban az évben.

A második helyre végül is a balliberális 66-os Demokrata párt futott be, ha minden igaz, 27 mandátumuk lesz a 150 fős törvényhozásban. A 35 mandátumra számító Szabad Demokrata Néppártnak ennél több kell a nyugodt kormányzáshoz.

Nem minden múlik a járványkezelésen

Természetesen a hollandiai választások központi kérdése is a járvány, illetve az azt kísérő válság kezelése volt, ami mostanra jelentős feszültséget generál Hollandiában is. Miután a kormány január végén ismét kijárási korlátozást rendelt el, és bezáratta az üzletek többségét, tüntetések kezdődtek. A tiltakozókhoz verődött vandálok napokon át törtek-zúztak a fővárosban. A parlamenti választások első napján már sok bolt kinyithatott, de az éttermek és a kávézók még zárva maradnak.

Egy fiatal amszterdami lány újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy szerinte a koronavírus-járvány egy-két éven belül eltűnik a kijárási korlátozással és minden egyébbel együtt. Ami viszont a pillanatnyi helyzetet illeti, számára elfogadhatóak a mostani szabályok.

Egy férfi viszont elégedetlenségének adott hangot mondván, hogy Rutte kormánya nem végzett valami jó munkát. Szerinte több területen is rosszul léptek fel, csúszkáltak a különböző szempontrendszerek között. Véleménye szerint valamelyest populista politikát folytattak.

Az oltási kampány valóban nem az európai élvonalba tartozik. Ezt maga Rutte ismerte be január elején türelmet kérve, mert logisztikailag nem áll készen az ország sem az oltóanyag fogadására, sem annak tárolására, illetve beadására. Érdekes, hogy a hollandok ebben is rábízták magukat híresen megfontolt, ha nem is higgadt miniszterelnökükre, és a választási eredményekből láthatóan különösebb neheztelés nélkül.

A hollandoknak imponál, hogy lemondott a kormány

Nagyon sokan gondolják úgy, hogy az adóhivatali botrány után Rutte jól döntött, vállalta a felősséget, és megőrizte a tekintélyét. Az immár negyedik kormányfői mandátumát kezdő Rutte szigorú - és minden szinten képviselt - fiskális politikája is számíthat a lakosság támogatására. Az uniós platformok is az úgynevezett fukar négyek - Finnországgal most már ötök - között tartják számon Hollandiát Dániával, Svédországgal és Ausztriával együtt.

Éppen ezért volt érthetetlen az a botrány, amely Rutte kormányának lemondásához vezetett. Az adóhivatal ugyanis csúnyán elszámolt valamit a 2010-es években, mint kiderült, nem egészen véletlenül. Összesen 26 ezer szülőt vádolt meg tévesen adócsalással, megvonta tőlük a gyermekgondozási támogatást, és sok esetben több ezer euró visszafizetésére kötelezte az érintetteket. Mindebbe nagyon sokan tönkrementek nemcsak emberi, hanem anyagi értelemben is, ráadásul kiderült, hogy az adóhivatali tisztviselők kifejezetten az idegen nevű, tehát vélhetően bevándorló családokra utaztak. A most nyilvánosságra hozott szakértői jelentés két éven át készült.

A kormány, mielőtt lemondott, bocsánatot kért, és elkülönített 500 millió eurót a szülők kártalanítására. Ezen kívül ígéretet tett a jóléti rendszer teljes reformjára, ezen belül a kompenzációs rendszer bővítésére.

Az Európai Unió válsága is fontos kérdés a hollandok számára

A járvány és a bevándorláspolitika mellett fontos szerep jutott az Európai Uniót illető aktuális kérdéseknek. A hollandok aggodalmát jól mutatja, hogy most először parlamenti szerephez juttattak egy páneurópai pártot, a Volt Europát. Az előzetes eredmények szerint három képviselőt küldhetnek majd a törvényhozásba.

A Volt Europa hollandiai elnöke, Laurens Dassen azt magyarázta, hogy pártjuknak minden európai országban van szervezete, mert szerintük együtt kell megoldanunk a problémákat. Az, hogy most először bekerültek egy nemzeti torványhozásba, nevezetesen a holland parlamentbe, csodálatos eredmény, és bátorítást jelent összes szervezetüknek Európa-szerte.

Azt, hogy Mark Rutte negyedik kormányfői mandátuma meddig tart majd, elemzők szerint kérdés, de népszerűségéhez ezzel együtt sem fér kétség. Ennek egyik titka rendíthetetlen puritanizmusa, a másik gyakorlatias, ugyanakkor rendkívül szilárd értékrendszeren alapuló politizálása.