A depresszió a munkát hátráltató második tényezővé lépett elő az egészségügyi dolgozók körében.
HIRDETÉSÖsszeomló, mások szerint még kitartó egészségügyi ellátórendszer küzd Magyarországon a koronavírus-járvány harmadik, legerősebb hullámával. Öt orvos, egészségügyi szakértő tapasztalatait és véleményét összegezzük.
Kunetz: az egészségügy alapjaiban már összeomlott
"A járványhelyzet kezelése összességében én azt gondolom, olyan 2-es alá" - értékelte az elmúlt egy évet az Euronews kérésére Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő. Az egészségügyi elemző-rendszerfejlesztő 1995 óta foglalkozik mentéssel és egészségügyi rendszerekkel.
Jelenleg, a járvány harmadik hullámának erősödésekor a védőoltások beadásának üteme az egyik téma, ami élénken foglalkoztatja a közvéleményt. Kunetz Zsombor az oltásról érkező hírek alapján úgy véli, hogy nincs hatékony oltási terv:
"Egy elég tragikus összképet látunk, spontán történt minden, látjuk, hogy oltási terv hol van, hol nincs, inkább nincs."
A tanácsadó-elemző az "autokrata társadalmakra" jellemző jelenséget lát:
"Az autokrata társadalmak legnagyobb hátránya, hogy a szubszidiaritás elve nagyon nem érvényesült, a szakemberek helyett a politika és a politika legfelsőbb szintje döntött a járvány kezeléséről. Aki nem ért hozzá, az próbált meg döntéseket hozni, ráadásul úgy, hogy a felsőbb szintű egészségügyi szakértői réteg, aki a járványkezelésben tudott volna segíteni, az nem volt alkalmas feladata ellátására."
A magyar egészségügyi ellátórendszert is betegként jellemezte Kunetz Zsombor:
"A járvány pont egy kritikus állapotban lévő beteget kapott el, egy kritikus állapotban lévő egészségügyet kapott keresztbe. Erre a kormány még néhány egyéb intézkedésével rá is tett. Ha az egészségügyet nem próbálták volna meg erőszakkal, politikai szinten irányítani, akkor a járványkezelés sokkal sikeresebb lett volna. Hogy mennyire visszás a helyzet: pont a járványkrízis kellős közepén léptették életbe azt a jogállási rendeletet, egészségügyi jogállásról szóló rendeletet, amely további egészségügyi dolgozókat üldözött el és zárt ki az ellátásból. A válságot nem csak maga a járvány okozta, hanem a kormányzat döntése és kapkodása."
Az elemző-tanácsadó figyelmeztet, hogy a koronavírus-járvány halálozási rátáját nem lehet azonos kritériumok alapján összehasonlítani az egyes országok között:
"Nincsen standard, ami szerint össze tudjuk hasonlítani különböző országok halálozási arányát. Hozzájárul a kérdés bonyolultságához az is, hogy mi nagyon keveset teszteltünk más országokhoz képest. Például most ha a cseheket megnézzük, ők körülbelül háromszor-négyszer teszteltek többet, mint mi Magyarországon. Ez megint csak bonyolítja a helyzetet, hiszen ha valaki meghal az otthonában, nem tesztelik le, nem tudjuk, hogy esetleg Covid-fertőzésben halt-e meg. Csak az kerül be a rendszerbe, aki igazoltan Covid-fertőzött. Csak azokról tudjuk megállapítani, akik kórházban hunytak el.
Az Euronews azt is megkérdezte Kunetz Zsombor egészségügyi szakértőtől, hogy hol kezelték jobban a járványt, mint hazánkban:
"Én megfordítanám a kérdést. Vannak olyan országok, ahol rosszabbul kezelték a helyzetet, vagy hány olyan országot látunk? Európában nagyon nehéz olyan országot találni, ahol rosszabbul kezelték a helyzetet. Kiemelném jó példaként Ausztriát. Ausztria lakosságszáma, nagyjából Magyarországgal megegyező, az igazolt Covid-betegek, fertőzöttek száma körülbelül azonos, a halálozások száma mégis a fele."
Kunetz Zsombor számos szakemberhez hasonlóan felhívja az emberek figyelmét, hogy a mostani, harmadik hullámban erősebb a járvány, mint az első két hullámban volt. Még emelkednek a számok, nem értük el a tetőzést, miközben az ellátórendszer már nem bír lépést tartani a terheléssel:
"Az összeomlást sosem úgysem kell elképzelni mint egy épületet, amikor összedől, hanem szépen lassan alakul ki. Szerintem az egészségügy alapjaiban már összeomlott, erre nagyon erősen rátett nemcsak a járványhelyzet, hanem a jogállási törvény és az akörül kialakuló következmények, amiket még nem látunk. Úgy gondolom, hogy nagyon sok bomba és taposóakna van elrejtve ebben a törvényben is magában, amiről később fogunk majd értesülni. Például ilyen lehet az önként vállalt túlmunkának a lemondása vagy éppen felétele. Én azt gondolom, hogy az egészségügy még tud lejjebb menni, és oda is tartunk."
A szakértő szerint a kórházi fertőzések és a szakképzett egészségügyi dolgozók hiánya között összefüggés van:
"Ez sajnos velejárója a humánerőforrás-hiánynak. Ez egyértelműen arra visszavezethető, hogy nagyon kevés szakdolgozónk van a jelenlegi helyzetre. Nagyon komolyan a humánerőforrás- és főleg a szakdolgozók hiánya. Hiszen nagyon nem mindegy, hogy egy intenzíves szakápoló egy beteget, két beteget vagy tíz beteget lát el, és ott tartunk, hogy 8-10 beteget látnak el. Nyilvánvalóan nincs arra lehetőség, hogy a 8-10 beteg között ő folyamatosan ruhát cseréljen, nagyon könnyen át tudja egyik betegről a másikra vinni a társfertőzést.
Merkely: 55-60% körül lehet a lélegeztetőgépen ápoltak halálozása
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora és Kardiológiai Központjának igazgatója a horvátországi nyaralásokat emelte ki először, amikor a járvány egy évéről kérdezte az Euronews:
"Az első hullám valójában nem is volt hullám, hiszen valódi közösségi járvány nem alakult ki, utána volt egy hosszú, nyugalmas periódus, augusztus utolsó hetétől kezdve indult a második hullám, amelyet döntően a hazatérő magyarok hoztak haza Horvátországból. November 10-11-én lett az újabb szigorító intézkedés, ennek következtében december elejétől kezdtek visszamenni a számok, és január február tájékán egészen nyugodt képet mutattunk. Ennek az úgynevezett harmadik hullámnak az oka nem szezonális ok, hanem az új, brit variáns megjelenése."
HIRDETÉSA Semmelweis Egyetem három hete folyamatosan nézi az úgynevezett brit mutánsnak az előfordulási gyakoriságát, ami azt jelenti, hogy az összes pozitív eset vonatkozásában elvégzik a klinikai kutatás keretében egy speciális PCR-ral a brit variáns kimutatását, magyarázza a rektor:
"Ez gyakorlatilag azt mutatja, hogy 85-90 százalékát az eseteknek már a brit mutáns okozza. Jól demonstrálva, hogy milyen erős a fertőzőképessége. Azt látjuk, hogy sok súlyos eset van a kórházban, de nehéz pontosan meghatározni, hogy mennyi a valódi beteg. Hiszen amikor tesztelünk, akkor az igazolt fertőzéseknek a számát tudjuk meghatározni."
Világszerte eltérő a megítélése annak, hogy az igazolt fertőzések és a valódi megbetegedések között mekkora az arány. A professzor szerint ha hozzá számoljuk a tünetmentes fertőzéseket, akkor velük együtt az összes fertőzések aránya a kimutatott megbetegedésekhez képest egy széles skálán, 3-tól 20-ig lehet. Legvalószínűbb, hogy valahol 10 körül van. Ez pedig azt jelenti, hogy elég nagy szám lehet a most frissen megbetegedett magyar lakosok száma, és ha sok a beteg, akkor sok a súlyos beteg. És ha sok a súlyos beteg, akkor többen kerülnek a lélegeztetőgépre."
A lélegeztetőgéppel ápolt covidos betegek ellátásáról is kérdezte az Euronews Merkely Bélát:
"Az egyetem kapacitásainak határát igazából nem érintette. Ami igazán előny a harmadik járvány leküzdésében, hogy a Semmelweis Egyetemen az orvosok és a szakdolgozók gyakorlatilag 100 %-a beoltott, vagy átesett a megbetegedésen, így védett. Humánerőforrás vonatkozásában maximálisan eleget tudunk tenni annak, amit vállalunk. Természetesen a legkisebb vagy a legszűkebb kapacitás az mindig az intenzív osztály. Jelenleg 64 beteget kezelünk intenzív osztályon és 750 az összes kezelt covidos, vagy azzal összefüggésben hospitalizált betegszám. Nagyjából 250 ágyunk van még a COVID-ellátáshoz és viszonylag könnyen 26 ágyat tudunk biztosítani még lélegeztetett ágyként. Ha ezt meghaladja az igény, akkor természetesen annyit fogunk rendelkezésre bocsátani, amennyire szükség van."
HIRDETÉSArra a kérdésre, hogy mekkora a túlélési esélyük a lélegeztetőgépen ápoltaknak, a professzor azt felelte, hogy az életkor fontos tényező. Nagyjából 55-60% körül lehet a halálozás, ez a fiataloknál sokkal jobb, időseknél sokkal rosszabb.
Bár az oltási sorban az időseket előrébb helyezték, a járvány harmadik hullámára is igaz, hogy először a fiatalok és a középkorúak fertőződnek meg, mert ez a korosztály él aktív életet. Ezután történik az idősebbek megfertőződése. Erre a veszélyre hívja fel ismét a figyelmet Merkely Béla:
"Én biztos vagyok benne, hogy az idősekhez fog nemsokára eljutni, és ezért nagyon fontos volt az, hogy kezdetben az időseket oltottuk be, hiszen így a halálozásnak a valószínűségét a leghatékonyabban tudtuk csökkenteni. Hiszen sajnálatos módon tudjuk, hogy a 80 év fölötti lakosság talán a leginkább kitett a halálozás szempontjából a COVID-19 fertőzésnek."
Az Euronews a kórházi fertőzésekről is kérdezte a Semmelweis Egyetem rektorát:
"A Covid esetében nem a kórházi fertőzés volt a jellemző. Biztos mindenből van eset, de a COVID-fertőzés tipikusan közösségi fertőzés, a legnagyobb valószínűség, hogy a COVID-ot sajnos otthonunkban, munkahelyünkön vagy adott esetben a tömegközlekedési eszközön kapjuk el. A brit mutáns abból a szempontból veszélyes, hogy sokkal gyorsabban fertőz, ennek következtében az apróbb csínytevésnek, a maszk föl nem vételének, kisebb közösségben a maszknak nem használata, a távolságtartás hiánya, ezek mind nagyon gyorsan oda vezethetnek, hogy a fertőzés megtörténik."
HIRDETÉSOnline konferencia: traumatizáltak az egészségügyi dolgozók
A múlt hét végén orvosok, szakértők részvételével tartottak Zoom-konferenciát a KOVIDŐK nevű blog szervezésében. Az oldal két nemzetközileg elismert szegedi kutató – dr. Horváth Péter informatikus és dr. Kintses Bálint biológus – nevéhez kötődik, hiteles és független tájékoztató csatornaként jellemzi magát. A pénteki konferenciáról idézzük vissza három orvos megszólalását.
Szlávik: pszichésen nagyon nehéz, egy éve küzdünk
Szlávik János infektológus, a Dél-Pesti Centrumkórház főorvosa rámutatott, hogy a harmadik hullám azért is erős, mert a még le nem csengett második hullámra tevődött rá:
"Az angol mutáns egyértelműen jobban terjed, körülbelül 10 %-kal súlyosabb betegséget okoz. Egyértelműen megtámad fiatalabbakat is. 20-30-40 éves korosztályban is találunk súlyos betegeket. Ez a mutáns nyilvánvalóan jobban megterheli az egészségügyi rendszert, ami azt jelenti, hogy a kórházak gyorsan telítődnek. Nálunk a Dél-Pesti Centrumkórházban is 90-95 százalékos telítettségűek az infektológiai és az intenzív ágyak."
A főorvos arról is beszélt, hogy az egészségügyi dolgozók számára a megnövekedett feladatok mellett a lelki trauma is nagy terhelés:
"Egyelőre a felfutó szakaszban vagyunk, nehéz megjósolni a csúcsot. Március végén vagy április elején lesz a tetőzés. Így nehéz lazításokról beszélni. Pszichésen nagyon nehéz elviselni. Egy éve küzdünk vele. Nagyon nehéz 2-3-4 hét vár az egészségügyre, egyelőre úgy néz ki, hogy meg fogunk tudni ezzel birkózni. Megváltozott a betegség, súlyosabb, mások a tünetek. Újra kell tanulnunk a koronavírust."
HIRDETÉSZacher: összeszorítjuk a fogunk, nincs pofázás, meló van
Zacher Gábor a hatvani kórházban dolgozik. Arról számolt be a KOVIDŐK zoomos konferenciáján pénteken, hogy ott is 95-96 %-os telítettséggel működnek a covid-osztályok, és a sürgősségi osztályokra a páciensek 50-60 százaléka ilyen jellegű tünetekkel jön, 2/3-uk valóban covidos -is:
"Komplett családok kerülnek be, és sajnos csonka családok távoznak. Számos rizikófaktor súlyosbítja az egyéni esélyeket. Ilyen például az elhízás. Statisztikai adatok szerint Magyarország a negyedik legelhízottabb nemzet a világon. Ezen talán tudnánk változtatni, a jövő szempontjából is fontos."
Zacher Gábor az egészségügyi dolgozók elhivatottságával magyarázza, hogy működik az ellátás:
"Az egészségügy bírja: bennünk van az a hülye Fradiszív, ami arról szól, hogy akkor is meg fogjuk tudni csinálni, és nehogy egy ilyen kis vírus legyőzzön minket. Vannak védőfelszerelés, lélegeztetőgép. Picit fáradtak vagyunk, de nem fogjuk feladni. Nagyon ramaty helyzettel állunk szemben. Összeszorítjuk a fogunk, nincs pofázás, meló van."
Purebl: a depresszió a második hátráltató tényező lett
Purebl György egészségügyi szakértő is előadóként szólalt fel a KOVIDŐK online konferenciáján:
HIRDETÉS"Az egészségügy bírni fogja, mert az egészségügyi személyzet be van oltva. (...) A pszichés terhek óriásiak. Egy nemzetközi tanulmány szerint 2020 végére a depresszió gyakorisága megháromszorozódott. A második leggyakoribb tartós munkaképességcsökkenést okozó betegség volt már a Covid előtt is. A szorongásos zavarok megduplázódtak, a transzdiagnosztikus szorongások (amikor valaki retteg a vírustól) megjelenése nagyon megnőtt.
A normalitásból való kizökkenés, a gazdasági bizonytalanság és a személyes tragédiák tovább súlyosbítják egyesek lelki megterhelését, figyelmeztet a szakember:
"A Covidnak direkt pszichés hatásai is vannak. A posztcovid szindrómában kőkeményen ott vannak a pszichológiai tünetek is. A vírus direkt hatására alakulnak ki, hat az idegrendszerre."