rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Burkatilalom: feminista érvekkel jött a svájci népszavazás

A népszavazás egyik plakátja
A népszavazás egyik plakátja   -   Szerzői jogok  Peter Klaunzer/MTI/MTVA
Betűméret Aa Aa

Mint arról mi is beszámoltunk, Svájcban a választók 51 százaléka támogatta a nők arcát eltakaró iszlám viselet betiltását. A nikáb és a burka viselése csak nagyon kevés nőt érint Svájcban, a vitának, akárcsak pár éve a minaretépítés tiltásának, kulturális jelentősége van.

Svájci nyilvános tereken a jövőben tilos lesz a nők arcát is elfedő muszlim viselet - így döntött vasárnap a népszavazáson résztvevők többsége. Ez azt jelenti, hogy hamarosan az alkotmányba is belekerülhet: a muszlim nők utcákon, éttermekben vagy boltokban nem viselhetnek burkát (ez a nő egész testét eltakaró, a szemüknél csak egy rácsozatszerű nyílást engedő viselet) és nikábot (ez a kendő is csak egy vékony rést enged a szemeknek).

Mecsetekben, illetve más imatermekben viszont továbbra is engedélyezett lesz ez a viselet. Két kantonban, St. Gallenben és Tessinben már eddig is érvényben volt egy ilyen szabályozás (dacára annak, hogy Svájcban például egyetlen nő sem visel burkát). Európán belül Franciaországban, Ausztriában, Belgiumban, Hollandiában, Lettországban és Bulgáriában van hatályban ilyesfajta elmaszkírozási tilalom.

Elejét venni a szélsőségnek

A svájci aláírásgyűjtési kampány elvileg nem csupán a muszlim nőkre vonatkozott, hanem például focihuligánokra vagy politikai tüntetések résztvevőire is. A kezdeményezésnek azonban egyértelműen iszlámkritikus háttere van: ugyanaz a magát jobboldali-konzervatívnak nevező Egerkinger Komitee egyesület vitte végig, amely 2009-ben ugyancsak sikeres népszavazással érte el a minaretek (a mecsetekhez épített magas, vékony tornyok) építésének betiltását Svájcban.

Az egyesület szoros kapcsolatban áll a jobboldali-populista Svájci Néppárttal (SVP), sőt, Anian Liebrand, a párt politikusa a Komitee igazgatója is. Álláspontja szerint a cél az volt, hogy "elejét vegyék a radikális iszlám terjedésének." 2018-as adatok szerint Svájcban a lakosság 5,3 százaléka, mintegy 460 ezer ember muszlim, ezen belül 30-ra tehető a nikábot hordó nők száma.

A projekt támogatói állítják, hogy az arc eltakarása

alapvető értékeinkkel, társadalmi rendszerünkkel ellentétes, ezért nincs helye a kultúránkban

míg ellenzői "iszlámellenes rasszizmus támogatásával" vádolják a kampányt. Maga a svájci kormány ellenezte a lépést, mondván, az árthat a turizmusnak is, hiszen a legtöbb érintett muszlim nő külföldről jön Svájcba, gazdag Öböl-menti államokból.

Új feminizmus, most jobbról

Az európai radikális jobboldalhoz képest új eleme volt a svájci kampánynak, hogy az nem csupán kulturális, biztonsági illetve általános emberi jogi érvekkel operált, hanem kifejezetten a nők szempontjait hangsúlyozta. "Igent mondunk a női jogokra! Szabad, egyenrangú emberek egymás arcába tudnak nézni, ha beszélnek egymással. A burka és a nikáb nőellenes" - állította a kezdeményezés, hangsúlyozva, hogy nem egy fentről diktált ruhahordási tilalmat akartak keresztülvinni, hanem egy liberális értéket, "a nők felszabadítását az elnyomás és a megaláztatás alól."

Hasonlóan érvel a német nyelvterület legismertebb feminista ikonja, Alice Schwarzer is. Az Emma c. német feminista lap alapító-főszerkesztője kezdettől támogatta a svájci jobboldali kampányt, egy tévéműsorban azt fejtegetve: vajon baloldalról miért nem áll ki senki a nők testének teljes elfedése ellen, hiszen az ellentétes a demokráciával. Néhány napja egy lapinterjúban is arról beszélt, hogy ezt a fajta viseletet ráadásul az iszlám el sem várja a nőktől, ezt szerinte több vezető muszlim hittudós is megerősítette.