EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Johnson: csökkentsük 100 napra a vakcinák kifejlesztésének az idejét

Boris Johnson brit miniszterelnök a francia Valneva skóciai laboratóriumában
Boris Johnson brit miniszterelnök a francia Valneva skóciai laboratóriumában Szerzői jogok Wattie Cheung/AP
Szerzői jogok Wattie Cheung/AP
Írta: Pálfi Rita és MTI
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A brit kormányfő ezzel kerülné el, hogy a mostanihoz hasonló katasztrofális következményekkel járó járványok legyenek a jövőben.

HIRDETÉS

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint a világ hét vezető ipari hatalmának (G7) arra kell törekednie, hogy akár száz nap alatt új oltóanyagokat lehessen kidolgozni a jövőben felbukkanó fertőző betegségek ellen.

Johnson, aki a G7-csoport virtuális csúcstalálkozójának elnöki tisztségét tölti be pénteken, a Downing Street előzetes tájékoztatása szerint az értekezleten kifejti: hatalmas és példátlan globális vívmány, hogy az új koronavírus járványának kórokozója ellen hozzávetőleg 300 nap alatt sikerült vakcinát kifejleszteni.

Johnson szerint azonban ha sikerül az újonnan megjelenő betegségek elleni oltások kifejlesztésének időtartamát még tovább csökkenteni, azzal megelőzhető lenne, hogy a jövőbeni járványok a mostanihoz hasonló katasztrofális egészségügyi, gazdasági és társadalmi következményekkel járjanak.

A brit kormányfő éppen ezért célként hirdeti meg, hogy az új vakcinák kidolgozásának időtartama a koronavírus elleni oltóanyag kifejlesztésére fordított időhöz képest harmadára csökkenjen, és így akár száz nap alatt is elő lehessen állítani új vakcinákat.

Boris Johnson már felkérte Sir Patrick Vallance-t, a brit kormány tudományos főtanácsadóját arra, hogy kezdjen együttműködést nemzetközi partnerekkel, köztük az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), a járványügyi felkészültséget szolgáló innovációk támogatására alakított nemzetközi koalícióval (Coalition for Epidemic Preparedness Innovations, CEPI), valamint iparági és tudományos szakértőkkel az új vakcinák, gyógymódok és szűrővizsgálatok kifejlesztésének felgyorsítása érdekében, és szolgáljon tanácsadással a G7-országoknak arról, hogy ezt miképp lehet elérni.

Már tavaly májusban megkezdődhetett volna az oltás, ha 100 nap alatt fejlesztették volna ki

A CEPI éppen pár hete tűzte ki célként a vakcinák kifejlesztésének 100 napra gyorsítását. A Financial Times oldalán megjelent cikkben emlékeztetnek rá, hogy az új koronavírus genomjának genetikai állományának 2020 január elejei azonosítása után mindössze 314 nappal adta le a Pfizer BioNTech a klinikai tesztelés harmadik fázisának eredményeit. Ez önmagában egy "rekordsprint" volt egy olyan iparágban, ahol egy-egy termék kifejlesztése évtizedeket is igénybe vehet. Ehhez képest a száz napra rövidítés különösen ambiciózus célnak tűnhet. De megfelelő szintű beruházásokkal elérhető - teszik hozzá. Sőt, szükség is lesz a megnövel sebességre, ha meg akarjuk szakítani az emberiséget veszélyeztető járványok körforgását.

A cikkben kiszámolták azt is, hogyha száz nap alatt meglett volna a koronavírus elleni védőoltás, akkor már május 8-án elkezdhették volna beadni azt. Ekkor még csak 3,8 millió fertőzöttet regisztráltak világszerte. Az első oltás beadásakor december 8-án már 67 millió volt ez a szám.

További források • Financial Times

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Egy falu, amely alig várja a vakcinaszállítmányokat

Ezt tudjuk eddig a koronavírus elleni oltások összetevőiről és működésükről

Idén már kétszer annyian kapták el a dengue-lázat Európában, mint tavaly egész évben