Egymillió adag kínai vakcináról állapodott meg a kormány

HIRDETÉS

Lényegében már megállapodott egymillió adag kínai vakcina beszerzéséről a magyar kormány, jelentette be Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón, a beszerzéshez már csak az szükséges, hogy a magyar gyógyszerhatóság bevizsgálja a Sinopharm oltónyagát. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ismét kritizálta az uniós vakcinabeszerzés lassúságát, és azt mondta, a magyar kormány két helyről szerezhet be oltóanyagot: Kínából és Oroszországból, mivel a nyugati vakcinák vásárlásáról az EU közösen tárgyalt.

Az orosz Szputnyik V vakcinából Magyarország 6000 adagot kapott 2020 végén, amelyről azt mondták, hogy háromezer önkéntesnek fogják beadni.

Később Gulyás Gergely azt mondta, hogy mivel az orosz vakcina mögött nem áll elégséges gyártási kapacitás, ezért ezt nem fogják széles körben oltásra használni Magyarországon.

A kínai Sinovac vakcinájáról, a CoronaVacról szerdán látott napvilágot az a hír, hogy az Instituto Butantan nevű brazil egészségügyi intézmény a klinikai tesztek alapján csak 50,4%-ban találta hatásosnak, ami messze elmarad a már megnyugtatóan bevizsgált nyugati oltóanyagok hatásfokától.

Gulyás Gergely a kormányinfón azt mondta, hogy ezeknek a híradásoknak nem kell túl nagy hitelt tulajdonítani, a gyógyszeriparban óriási a rivalizálás a cégek között.

A miniszter a Sinopharm vakcinájáról beszélt. A Sinopharm egy állami tulajdonú kínai cég, amely két, a CoronaVachoz hasonlóan elölt kórokozókra épülő oltóanyagot is fejleszt. A kínai hatóságok 79%-ban, míg az oltóanyagot már megrendelő Egyesült Arab Emírségek 86%-ban találták hatékonynak ezeket a vakcinákat. A 79% elmarad a nyugati oltóanyagok hatásfokától, amelyek újabb technológiára épülnek, ugyanakkor a tárolásuk és a szállításuk a nagyfokú hűtési igény miatt nehezebb. Arra egyelőre nincs magyarázat, hogy a Kínában és az Egyesült Arab Emírségekben végzett tesztek miért hoztak ennyire eltérő eredményt.

A kínai és az orosz vakcináknál is az a szakértők egyik fő aggálya, hogy a harmadik fázisú klinikai tesztek előtt kezdték meg a tömeges alkalmazásukat, vagyis azelőtt, hogy kizárták volna a súlyos mellékhatások kockázatát. (Oroszország szerint 40 000 emberen tesztelték a Szputnyik V-t, és 91%-ban volt hatásos.) Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ezek ne lennének feltétlenül működőképes vagy jó vakcinák - a brit AstraZeneca például a Szputnyik V fejlesztőjével állapodott meg együttműködésről. Ugyanakkor a működőképességük és a biztonságos voltuk sincsen olyan eljárási garanciákkal körülbástyázva, mint a nyugati vakcináké. 

A harmadik fázisú - több tízezer emberen végzett és átlátható - tesztelést nem tudja pótolni semmilyen állami gyógyszerhatóság vizsgálata, éppen ezért az orosz és a kínai vakcinák természetes piaca elsősorban a világnak az a része, ahol logisztikai vagy anyagi okokból kevésbé jöhetnek szóba a nyugati oltóanyagok.

A CoronaVacból rendelt Szingapúr, Malajzia és Indonézia, de vészhelyzeti felhasználását Törökország is engedélyezte. A Sinopharm oltóanyagát Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek is jóváhagyta.