rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A szíriai menekültnek álcázott német hadnaggyal együtt Németország is a vádlottak padján

Egy szélsőjobbos nagygyűlés részvevője a német zászló árnyékában
Egy szélsőjobbos nagygyűlés részvevője a német zászló árnyékában   -   Szerzői jogok  AP Photo/Jens Meyer
Betűméret Aa Aa

Szíriai menekültnek álcázta magát, mobilja szélsőjobbos körökhöz vezetett, csőre töltött fegyvert rejtegetett, talán gyilkosságra is készült a német hivatásos tiszt, aki a New York Times alapos feldolgozásában Franco A. néven szerepel. Története a mai Németország tükre. És a szélsőséges eszmék ámokfutásáé.

A menekültválság tetőpontján egy szakállas férfi toppant be a rendőrségre. Zsebei – egy mobil és néhány idegen pénzérme kivételével – üresek voltak.

Tört angolsággal szíriai menekültként mutatkozott be. Azt mondta, gyalog járta be a fél kontinenst, okmányait közben elvesztette. Lefényképezték, és ujjlenyomatot vettek tőle. A következő évben menedéket kapott, sőt a többszöri menekültkérelmi meghallgatás után rendszeres havi juttatást is.

David Benjaminként mutatkozott be.

Valójában a német hadsereg, a Deutsches Heer hadnagya volt. Az arcát és kezeit az anyjától elcsent sminkkel sötétítette el, a szakállát pedig cipőkrémmel kente be. Persze Európát sem utazta át. Offenbachi gyerekkori otthonától alig 10 percet gyalogolt az őrsre.

Forrás: Franco A.
Franco A. kimerevített fényképe egy általa átadott videóbólForrás: Franco A.

A szélsőjobbos összeesküvésben született trükk célja – az ügyészség szerint – egy vagy néhány olyan gyilkosság elkövetése volt, amelyekért a menekülteket tehették volna felelőssé. Az ezt követő zavargásokban alááshatták volna a Német Szövetségi Köztársaság tekintélyét.

Franco A., a tiszt – akinek a nevét adatvédelmi okokból a bírósági iratokban kitakarták – mindezt tagadja. Azt mondja, csupán a menekültügyi rendszer hiányosságaira kívánta felhívni a figyelmet. A 16 hónapig tartó kettős életére is csak azok után derült fény, hogy a rendőrség rajtakapta: egy korábban elrejtett, csőre töltött kézifegyvert akart magával vinni a bécsi reptér mosdójából.

Ez egy sokkoló pillanat volt” – mondta Aydan Özoğuz, aki akkoriban a menekültek és beilleszkedésük biztosa volt.

A menekültügyi rendszernek egyértelműen ki kellene szűrnie a csalókat. De ami ennél még lényegesebb: hogyan lehetett egy ilyen személy katona Németországban?
Aydan Özoğuz

Franco A. letartóztatása 2017 áprilisában megdöbbentette Németországot. Az eset lassan a feledés homályába merült, de ez nyilván megváltozik, amint megkezdődik az idei év elejére meghirdetett bírósági tárgyalása.

Rajta kívül azonban Németország is a vádlottak padjára kerül – nemcsak azért az adminisztrációs mulasztásért, amely lehetővé tette, hogy egy arabul nem beszélő német tiszt hosszú időn át menekültként élje életét, hanem a régóta tartó önelégültségért is a szélsőjobboldali szélsőségesség elleni küzdelemben.

AP Photo/Markus Schreiber
A német törvényhozás, a Reichstag épületeAP Photo/Markus Schreiber

Franco A. esete nyomán kiterjedt nyomozás kezdődött Németországban, amely a szélsőséges földalatti hálózatok labirintusát volt hivatott feltérképezni. A fenyegetés – és ezt csak az idén ismerték el a hatóságok – minden képzeletet felülmúlt.

Az egyik csoport, amit egy korábbi katona és rendőrségi mesterlövész irányított, fegyvereket halmozott fel, nyilvántartást vezetett ellenségeiről és hullazsákokat rendelt.

A másikat egy Hannibal fedőnevű kommandós vezette. Tevékenysége nyomán került a figyelem középpontjába a KSK (Kommando Spezialkräfte), a német hadsereg elitalakulata. Miután egyik törzsőrmesterénél a nyáron SS-kegytárgyakat találtak, az egységet feloszlatták.

AP Photo/Thomas Kienzle
A KSK (Kommando Spezialkräfte) gyakorlata (archív)AP Photo/Thomas Kienzle

A New York Times újságírója – a lapra jellemző alapossággal – feltárta a múltat, és ehhez találkozott a szélsőségesek több tagjával, Franco A.-t is beleértve. A kettős életéről szóló történet és a tiszt pályafutása – akit elöljárói ígéretes tehetségnek, az ügyészség pedig potenciális terroristának tart – Németország két arcát mutatja.

Az egyik a II. világháború után született liberális konszenzussal. Évtizedeken át elutasította a nacionalizmust, állampolgárait pedig bűnbánatra tanította. Ez a Németország nyitott teret a sokáig szunnyadó, ellenzékbe szoruló szélsőjobboldali eszméknek.

Franco A. a cikk szerzőjével megbeszélt első találkájára okmányokkal, jegyzetekkel, rendőrségi jegyzőkönyvi kivonatokkal fegyverkezve érkezett. Magabiztos volt, mert a frankfurti bíróság – bizonyíték híján – elvetette a terrorizmus vádját.

Néhány hónappal később azonban a Német Legfelsőbb Bíróság – ügyészségi fellebbezés nyomán – újra napirendre tűzte ügyét.

Franco A. ekkor felhívta a New York Times újságíróját. Megrendült, mert akár 10 éves börtön várhat rá.

Katrin Bennhold hangmérnökök kíséretében több alkalommal találkozott a tiszttel – legutóbb most, karácsony előtt –, aki vállalta, hogy a rá váró tárgyalás előtt részletesen feltárja múltját.

Az otthonában folytatott beszélgetések során a többi között levetítette a menekültszerelésében róla készült videókat, és a stábot egy nyikorgó lépcsőn levezette pincéjébe, ahol lezárt fémajtó mögött egykor lőszert és Hitler Mein Kampfját tárolta mindaddig, amíg a rendőrség el nem kobozta bizonyítékként.

Franco A. tagadja a terrorista összeesküvés vádját. A menekültálcával csak Angela Merkel kancellár döntésére szerette volna felhívni a figyelmet, aki több mint egymillió menekültet engedett be az országba. Ez – a tiszt szerint – a német nemzetbiztonságot és az azonosságtudatot fenyegette. A rendszer szerinte annyira túlterhelt volt, hogy bárki bejöhetett az országba.

Ő azt mondja: az alkotmányt nem aláásta, hanem érvényesítette.

Ezzel szemben a rendőrségi jegyzőkönyvek szerint Franco A. dicsőítette Hitlert; megkérdőjelezte Németország holokauszt miatti vezeklését; elmerült a globális zsidó összeesküvési elméletekben; azzal érvelt, hogy a bevándorlás megsemmisítette Németország etnikai tisztaságát; példaképként istenítette Putyin orosz elnököt és a német állam elpusztításának szószólója volt.

A 31 éves Franco A. szerint azonban mindez magánvéleménye, amiért nem vonható felelősségre. Ugyanakkor szélsőséges nézeteit osztják a neonácik és a szélsőjobbos körök immár nemcsak Németországban, hanem Európa nagy részében és az Egyesült Államokban egyaránt.

AP Photo/Petr David Josek
Rendőrök őrzik a Keleti pályaudvar bejáratát 2015-ben, amikor 150 ezer menekült érkezett MagyarországraAP Photo/Petr David Josek

Ezek az üzenetek immár a német törvényhozás, a Bundestag falai közé is beférkőztek, ahol az AfD, az Alternatíva Németországért az ellenzék hangadója.

Franco A. történetét kutatva a cikkíró találkozott a német védelmi minisztérium egyik vezető tisztségviselőjével, aki kezdetben elviccelődött a szélsőséges csoportosulásokkal kapcsolatos kérdéseken, amelyeket eltúlzottnak tartott.

Az első találkán, 2019 márciusában a szerző megkérdezte tőle: hány szélsőjobbost azonosítottak a hadseregben.

Négyet.

Négyet?

Igen, négyet. És nem találtunk csoportosulásra utaló jeleket – válaszolta.

A német hatóságok 2020-ig szemet hunytak a problémák felett. Franco A. feljebbvalói azok után léptették elő a tisztet, hogy kiderültek nézetei. Olyan szélsőséges hálózat tagja lett, amelynek több tucatnyi tagja katonák és rendőrök közül verbuválódott össze. Nyilvánosan beszélt legalább egy olyan rendezvényen, amely a biztonsági szolgálat látóterébe került.

Mindez eltörpült a bécsi reptéren történtekhez képest.

Csőre töltött pisztoly

A fegyvert egy takarító találta meg.

A kisméretű, fekete pisztoly tárában hat golyót fedeztek fel. A bécsi repülőtér fogyatékosoknak fenntartott egyik mosdójában, egy takarítórekeszben bukkantak rá.

Az osztrák rendőrök soha korábban nem láttak ehhez hasonló fegyvert: a 7,65-ös kaliberű, Unique 17 típusú pisztolyt egy mára megszűnt francia fegyvergyárban készítették valamikor 1928 és 1944 között. Ilyen szabadon választott fegyvert viseltek Franciaország náci megszállása alatt a német tisztek.

Forrás: Littlegun
Egy Unique 17Forrás: Littlegun

A rendőrök elektronikus csapdát állítottak annak kiderítésére, hogy ki rejtette el a fegyvert. Két héttel később 2017. február 3-án rajtakapták az elkövetőt.

Miközben Franco A. perceken át küszködött azzal, hogy kinyissa a falba süllyesztett rekeszt, egy tucatnyi, fegyvereikkel lövésre kész rendőr rohanta meg a mosdót. Két civil is benyitott, és megkérdezték tőle, mit csinál.

Azt mondtam: egy fegyvert rejtettem el” – így emlékszik vissza Franco A. a történtekre. „Ők erre nevetni kezdtek” – folytatta.

Franco A.-t aznap éjjel szabadon bocsátották. A rendőrök azonban lefoglalták telefonját és egy USB-adathordozót, amit a hátizsákjában találtak. Ujjlenyomatokat vettek tőle, amelyeket azonosításra elküldtek a német rendőrségnek.

Az azonosítás hetekkel később visszakapott eredménye megdöbbentette az osztrákokat, akik kezdetben azt hitték, hogy csupán egy rutinvizsgálat Franco A. azonosságának kiderítése. Ő ugyanis – mint kiderült – kettővel rendelkezett.

Az egyik szerint egy francia-német dandárban, a Strasbourg melletti Illkirchben szolgáló német tiszt a gyanúsított. Ugyanakkor az ujjlenyomatok egy München közelében regisztrált menekülthöz tartoztak. A nyomozók riadót fújtak. Vajon Franco A. egy későbbi támadás végrehajtásához rejtette el a fegyvert?

Az éves bécsi testvériség-bálon tartóztatták le, amit a szélsőjobb osztrák Szabadságpárt azzal a céllal rendezett, hogy odavonzza a militáns ellentüntetőket. A feltételezések szerint Franco A. magát balosnak álcázva tervezett lelőni valaki aznap este.

HANS PUNZ/APA/AFP
„Nácik, takarodjatok!” – Szabadság Párt elleni tüntetés Bécsben, 2018 januárjábanHANS PUNZ/APA/AFP

Miután a német hatóságok vették át a nyomozást, két dokumentumot találtak a pendrive-on. Az egyik a Mudzsahedin robbanószerek kézikönyve, a másik pedig a Teljes ellenállás, egy, a hidegháború korszakából származó útmutató a városi gerilla-hadviseléshez.

A mobilja alapján több tucatnyi rendőr- és katonatisztből álló szélsőjobbos hálózatát térképezték fel, akik a Telegramon cseteltek, és arra készültek, hogy az általuk X-nek nevezett napon romba döntsék a társadalmi rendet.

Emellett évek alatt rögzített hangbejegyzéseket is felfedeztek.

2017. április 26-án, egy bajor erdőben megtartott hadgyakorlat kellős közepén Franco A.-t másodszor is letartóztatták. Tíz szövetségi rendőr vezette el. A Németországban, Ausztriában és Franciaországban egyidejűleg végrehajtott rajtaütésekben összesen kilencvenen vettek részt.

A rendőrök több mint ezer töltényt foglaltak le.

Megannyi jegyzetet és naplót találtak, amelyekből kiderült, hogyan kezdték radikális eszmék foglalkoztatni ezeket az embereket még tizenéves korukban.

Franco A. a New York Timesnak adott interjúiban gyermekkorát is felidézte.

A történelem visszhangja

Franco A. 12 vagy 13 éves volt, amikor megvette az első német zászlót. Egy ilyen emlék más országban nem keltene feltűnést. A háború utáni Németországban a nemzeti büszkeség azonban hosszú időn át tabunak számított az ország náci múltja miatt. Ilyen körülmények között a zászlóvásárlás a lázadás jele volt.

Nem sok német zászlót látott szomszédságában, ahol jobbára a munkásosztály élt. Ide folyamatosan érkeztek a vendégmunkások Délkelet-Európából és Törökországból, akik Németország háború utáni újjáépítésében segédkeztek, és persze a társadalom átalakulásában is részt vettek.

AP Photo/Rolf Boehm
Török vendégmunkások érkeznek menetrendszerinti busszal Frankfurtba, 1978-banAP Photo/Rolf Boehm

Franco A. halk szavú édesanyja azt mondta: amikor fia iskolába járt, kisebbségben voltak azok a gyermekek, akiknek mindkét szülője német volt.

Franco A. édesapja olasz vendégmunkás volt, aki korán elhagyta családját. Franco A. ezért nem is tekintette apjának.

Későbbi jegyzeteiben a vendégmunkás-programot olyannak írta le, aminek az volt a célja, hogy felhígítsa a német etnikumot.

Nagyapja 1919-ben született, abban az évben, amikor megkötötték a versailles-i békeszerződést, amely az I. világháború után vesztesként bélyegezte meg Németországot.

Ezzel kezdődött a „hátbatámadás” legendája, amely szerint Németország tulajdonképpen megnyerte ugyan a háborút, de az uralkodói elit baloldali és zsidó tagjainak ármányával elárulták.

Ez a propaganda gerjesztette a hadseregben azokat a demokrácia-ellenes sejteket, amelyek hozzájárultak a nácizmus ébredéséhez. Hasonló dolgokkal vádolja az ügyészség ma Franco A.-t.

Nagyanyja sokáig szórakoztatta Hitler fiatalkori kalandjaival. A pincében rejtegetett Mein Kampf könyvet is tőle kapta.

Mellőzött figyelmeztető jelek

Franco A. 19 évesen lépett be a német hadseregbe. Seperc alatt lehetőséget kapott arra, hogy maroknyi kiválasztott társával együtt beiratkozzon a tekintélyes Saint-Cyr katonai akadémiára, amit még Napóleon alapított 1802-ben.

Forrás: Saint-Cyr
Tisztavatás a Saint-Cyr katonai akadémiánForrás: Saint-Cyr

Ötéves külföldi tanulmányai alatt egy-egy szemesztert töltött Párizsban, Londonban, a cambridge-i egyetemen és Sandhurstben, a brit sereg elit tisztképzőjében.

2013-ban írt diplomamunkájának címe: A politikai változások és a felforgatás stratégiája.

Értekezésében 169 oldalon át taglalta, hogy a nagy civilizációk bukását a migráció okozta, az etnikailag tiszta fajokat pedig felforgató kisebbségek hígították fel. Ha nem védekezik, Európa és a Nyugat áll a következő támadás célkeresztjében – írta. Az etnikailag vegyes közösségek szerinte instabilak, a migrációt jóváhagyó nemzetek pedig a saját maguk ellen irányuló népirtás egyik formáját alkalmazzák.

Jörg Echternkamp, német történész szerint a dolgozat „radikálisan nacionalista és rasszista”.

Franco A. ennek ellenére tovább szolgálhatott, sőt a német katonai kémelhárítást sem figyelmeztették nézeteire.

Arra kérték csupán, írjon új diplomamunkát.

Amikor később, 2014-ben visszatért Németországba, felettese eszményi német katonaként írt róla: „egy polgár egyenruhában”.

Az akció előkészületei

Franciaországból történő visszatérése után Franco A. olyan katonák felé sodródott, akik osztották nézeteit. Nem volt nehéz rájuk találni.

Egyik tiszttársa mutatta be neki azt az orosz fejlesztésű Telegramot használó az országos cset-hálozatot, amely révén több tucat katona és rendőr az őket aggasztó bevándorlásról cserélt véleményt.

AP Photo/Wally Santana
Az orosz fejlesztésű, titkosított Telegram cset alkalmazásAP Photo/Wally Santana

A hálózatot a Hannibal fedőnévre hallgató, a calwi székhelyű KSK elitegység egyik tisztje hozta létre. Ő irányította az Uniter elnevezésű félkatonai képzést is.

A társai által intelligensnek tartott Franco A. legalább két alkalommal vett részt ezeken a gyakorlatokon.

A csetekből utóbb kiderült: a hálózat tagjai arra készültek, ami szerintük a német társadalmi rend összeomlását jelentette volna.

Franco A. ekkoriban élelmiszert és más, nélkülözhetetlen cikkeket kezdett felhalmozni. Fegyvereket és lőszert szerzett be illegálisan – ez áll a vádiratban.

Az ügyészség szerint ezzel párhuzamosan célpontokat szemelt ki.

Az álmenekült

Mielőtt a rendőrségen jelentkezett volna menekültként, Franco A. a világtérképet tanulmányozta. Azt próbálta eldönteni, hogy Damaszkusz vagy Aleppó hangzik hihetőbb születési helyként.

Felvázolta családja történetét. Franciaországban folytatott tanulmányai után folyékonyan beszélte a nyelvet, ezért az őt kihallgató rendőröknek azt mondta, hogy francia ősökkel rendelkező szíriai keresztény.

Történetét sosem kérdőjelezték meg a túlterhelt német hatóságok. Két nappal később már menedékkérőkként regisztrálták, buszra tették, és egy átmeneti menedékhelyen szállásolták el.

Később Baustarringba, egy kis bajor faluba telepítették át, alig 400 kilométerre katonai támaszpontjától.

Sosem volt meggyőződve a menedékkérelmek indokoltságáról. A benyújtók jobbára szírek voltak, akik középosztálybeli életüket azért voltak kénytelenek feladni, mert városaikat elpusztították az összecsapásokban.

Franco A. szerint azonban inkább turistákra, mintsem menekültekre hasonlítottak.

AP Photo/Kerstin Joensson
Menekültek az osztrák-német határon, 2015-benAP Photo/Kerstin Joensson

A rendszert túlzottan nagylelkűnek tartotta. Noha ő elutasította az állásajánlatokat, megszakítás nélkül kapta a segélyt – mesélte a New York Times újságírójának.

Meggyőződése szerint emberek milliói érkeztek állítólagos destabilizált térségekből, amelyek az ő szemében egészen biztonságosnak tűntek.

A menedékkérelmi meghallgatások után marokkói tolmácsa meg volt arról győződve, hogy a férfi nem tud arabul, de zsidónak hangzó neve miatt ezt nem merte szóvá tenni. Attól tartott, hogy muszlimként antiszemitának tartják majd.

Franco A. végül megkapta a „kiegészítő védelmet”, ami alapján a menedékkérő azonosító okmányok nélkül is Németországban maradhat, és munkát kereshet.

Ezzel párhuzamosan erősödött tekintélye a szélsőjobbos körökben. Vitafórumokon vett részt, és az egyik után őt is felkérték, hogy mondjon beszédet. Az ún. Porosz éjszakán szólalt fel 2016. december 15-én a müncheni Regent szállóban. A rendezvényt egy, a vészkorszakot tagadó kiadó szervezte. Német konzervatívok – szórvány saját országukban – ez volt Franco A. felszólalásának címe.

Egyik hangjegyzetében, ugyanannak az évnek a kezdetén, alig három héttel azok után, hogy menekültként jegyezték be, azt rögzítette: „Ne habozzunk! Nem kell ölni, csak gyilkolni.”

Tudom, hogy megölnek, de előtte én ölök” – tette hozzá.

A potenciális célpont

Franco A. már csaknem hét hónapja kettős életet élt, amikor az ügyészség szerint 2016 nyarán Berlinbe utazott. A zsidónegyed egyik mellékutcájában bement egy magántulajdonban levő mélygarázsba, ahol négy fényképet készített az ott parkoló autók rendszámáról.

Ebben az épületben működött az Amadeu Antonio Alapítvány, amit Anetta Kahane, egy jeles zsidó aktivista vezetett. A holokauszt-túlélők lánya évtizedeken át a szélsőjobbosok gyűlöletének célpontja volt.

Forrás: Amadeu Antonio Alapítvány
„A rasszizmus ellen”Forrás: Amadeu Antonio Alapítvány

Az ügyészség szerint a ma 66 éves Kahane volt Franco A. egyik potenciális célpontja is.

A nyomozás közéjük sorolta Heiko Maas akkori igazságügyi-, ma külügyminisztert, és Claudia Roth, zöldpárti képviselőt, a Bundestag akkori alelnökét.

Franco A. a New York Timesnak azt nyilatkozta, hogy Kahane nevének felbukkanása jegyzeteiben szóra sem érdemes, holott írt a nő hátteréről, koráról és munkahelyi címéről, továbbá részletes térképet rajzolt a garázsról.

Az ügyészség szerint Franco A. berlini útja előtt egy távcsőhöz szükséges lábazatot és kézifegyver-alkatrészeket vásárolt, ráadásul lőgyakorlatokon látták egy gépkarabéllyal.

Ekkoriban utazott el Párizsba is, ahol egy Putyin-párti, a francia szélsőjobbhoz köthető orosszal találkozott. Vélhetően ekkor szerezte be azt a pisztolyt is, amit később a bécsi reptéren találtak meg.

Az ügyészség szerint gyilkosságra készült.

Franco A. azonban tagadja a vádakat. Azzal érvel, hogy a nő nem veszélyezteti az államot, hisz még csak nem is politikus.

Forrás: Amadeu Antonio Alapítvány
Anetta KahaneForrás: Amadeu Antonio Alapítvány

A cikkíró Kahanet is felkereste. Épp találkozójuk napján kapott a nő egy újabb fenyegetést emailben. Azt üzenték, hogy „horogkeresztet vájnak az arcába egy igen éles késsel”, majd „kimetszik a gerincét, és egy sikátorban hagyják kimúlni”.

Kahane szerint ennél ijesztőbb azonban a német hatóságok naivitása.

Felidézte azt a napot, amikor a rendőrök arról tájékoztatták: elkaptak egy neonácit és egy házaspárt, akik az életére törtek. Franco A.-ra és társaira utaltak.

Elfogták tehát mind a hármat? – kacagott fel a nő, majd magyarázatul hozzátette: – Mindig azt hiszik, hogy legfeljebb két-három náci van csupán.

Kinek az alkotmánya?

A német alkotmány 20.4-e cikkelye engedélyezi az ellenállást. Még 1933-ban, Hitler idejében fogant, aki megválasztása után eltörölte ugyan a demokráciát, de feljogosította a polgárokat arra, hogy lépéseket tegyenek, amikor a demokrácia veszélyben van.

AP Photo/Jens Meyer
Iszlámellenes tiltakozás Drezdában, 2015-benAP Photo/Jens Meyer

Népszerű a szélsőjobboldali szélsőségesek körében, akik alkotmányellenesnek tartják Merkel kormányzatát. A német alkotmány Franco A. könyvtárának egyik büszkesége. Gyakran idéz belőle.

A New York Times riportere karácsony előtt találkozott utoljára a fiatalemberrel.

Akkor már aggasztotta rögzített hangbejegyzéseinek leirata. Egyikével az újságíró is szembesítette: „mivel magyarázza, hogy Hitlert mindenek felett állónak tartja?

Azt mondta: csak ironizált, és lejátszotta a felvételt.

De az a legkevésbé sem tűnt viccesnek.

Egy másik feljegyzése 2016 januári keltezésű. Ebben azt állította, hogy mindenki, aki hozzájárul egy állam megsemmisítéséhez, jót tesz. A törvények semmisek.

Hogy mondhat ilyet egy olyan, aki az alkotmány védelmezőjének tartja magát?

Franco A. újra ellenőrizte saját jegyzeteit. Aztán átnézte ügyvédje jegyzeteit is.

De hosszú, nyomasztó csend elteltével sem tudta a választ.