rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Tízszer annyi koronavírus-fertőzött lehetett Vuhanban, mint amennyit korábban közöltek

Access to the comments Kommentek
Írta: Pálfi Rita és MTI
Dolgozók védőöltőzékben a Hankou pályaudvaron 2020 április 7-én
Dolgozók védőöltőzékben a Hankou pályaudvaron 2020 április 7-én   -   Szerzői jogok  AP/Ng Han Guan
Betűméret Aa Aa

Nem ötvenezer, hanem feltehetően félmillió, vagyis a korábbiakban közölteknél tízszer több fertőzött volt Vuhan városában, ahonnan elindult világjárványt okozó koronavírus - derült ki a kínai betegségmegelőzési központ (CDC) hétfőn közölt jelentéséből, melyről a CNN számolt be részletesen.

A vizsgálatot egy hónappal azután végezték el, hogy a kínai hatóságok bejelentették: megfékezték a járvány első hullámát. 34 ezer embert vizsgáltak meg, nemcsak Vuhanban, hanem más Hupej tartománybeli városokban, illetve Pekingben, Sanghajban és Kuangtung, Csiangszu, Szecsuan és Liaoning tartományokban is. A cél az volt, hogy megbecsüljék az átfertőzöttség valós mértékét az antitesteket kimutató vérvizsgálat alapján.

Vuhanon kívül tizedannyi eset volt

A minták elemzése szerint a 11 milliós Vuhanban, a járvány kiindulópontjában, vizsgáltak szervezetében 4,43 százalékos gyakorisággal fordult a koronavírus-fertőzéskor képződő antitest. A vuhani egészségügyi hatóságok annak idején 50 354 azonosított fertőzöttről tájékoztattak. Azaz a szerológiai tesztek alapján tízszer többen, közel félmillióan kaphatták el a fertőzést.

Más Hupej tartományi városokban jelentősen kisebb, csak 0,44 százalékos volt ez a mutató. A közép-kínai tartományon kívül megvizsgált 12 ezer ember közül csak kettőnek a szervezetében mutattak ki antitestet.

Káosz és tünetmentes fertőzöttek

Jen Csung-huang, a kínai külügyi tanács globális egészségüggyel foglalkozó illetékese szerint a tanulmány rámutat arra a problémára, hogy a járvány kirobbanásakor a helyi hatóságok a valósnál jóval kevesebb fertőzöttről tájékoztattak. Ez részben az akkor uralkodó káosszal magyarázza, részben pedig azzal, hogy nem tudták a hivatalos kimutatáshoz hozzáadni a tünetmentes eseteket

Januárban és februárban elözönlötték a vuhani kórházakat a lázas betegek, de a kórházakban sem a diagnosztizálásukhoz, sem a kezelésükhöz nem volt elegendő munkaerő, illetve teszt és más orvosi eszköz. Ezért sok beteget hazaküldtek, hogy "különítsék el magukat". Emiatt volt, aki megfertőzte a családtagjait, mások pedig otthon haltak meg, anélkül, hogy esetüket rögzítették volna a hatóságok a hivatalos elhalálozási statisztikákban. Az, hogy a hivatalos adatok szerint kevesebb eset van, mint valójában nem csak Kínában fordul elő. A tavaszi első hullámban több nyugat-európai országban látszott a halálozási statisztikák megugrásán, hogy több áldozata volt a járványnak. Magyarországon a második hullámban, a novemberi halálozási statisztikák mutatják azt, hogy többen halhattak meg a koronavírus miatt.

A CNN is ír arról, hogy sok országban hasonló volt a helyzet, és az antitest-vizsgálatokból derült ki utólag, hogy a fertőzöttek száma jóval magasabb volt a közölteknél. Egy, a New York-i egészségügyi hivatal által készíttetett tanulmány szerint március végére minden hetedik New York-i felnőtt elkapta a vírust, tízszer többen a hivatalos statisztikákban szereplőknél. Egy augusztusi antitest-vizsgálat pedig azt mutatta ki, hogy a megvizsgált 1,5 millió helyi lakos 27 százalékának a szervezetében képződött antitest.

Az amerikai hírcsatorna hangsúlyozta, hogy emellett Kínában az átláthatóság hiánya is problémát okozott, az, hogy a hatóságok sokszor jóval derülátóbb adatokat osztottak meg, mint a valóság. Ráadásul a hatóságok lecsaptak azokra az újságírókra, akik beszámoltak a túlterhelt kórházak durva realitásáról.

Példátlan kínai járványkezelés

Jen szerint az, hogy más kínai városokban sokkal alacsonyabb volt az antitestek előfordulását mutató arányszám, annak a jele, hogy a kínai járványügyi intézkedések gyorsak és hatékonyak voltak, "kiváltképpen ha New Yorkhoz hasonló városokban" tett intézkedésekkel hasonlítjuk őket össze.

Vuhanban példátlan intézkedéseket hoztak, hogy megfékezzék a gyorsan terjedő vírust, január 23-án a nagyvárost teljesen elzárták a külvilágtól, töröltek minden repülő-, vonat- és buszjáratot, lezárták a városba vezetők főutakat. Magában Vuhanban a hatóságok az európai lezárásokhoz képest sokkal szigorúbb intézkedéseket vezettek be, több mint két hónapig szünetelt a tömegközlekedés, zárva voltak a boltok, és helyi lakosok milliói nem tehették ki a lábukat otthonukból, még élelmiszerboltba sem mehettek. A vuhaniak azonban nagy árat fizettek a 76 napos zárlatért, különösen azok, akik kórházi kezelésre szorultak, de nem tudtak eljutni az egészségügyi intézményekbe.