A NATO szerint ez instabilitást okozhat a térségben.
Az Egyesült Államok majdnem két évtized után minimálisra csökkenti haderejét Afganisztánban és Irakban, miután Donald Trump elnök újabb csapatkivonásokat rendelt el. Mindkét országban 2500-2500 amerikai katona marad. Az elnök szerint csak így lehet véget vetni a nemzedékek óta tartó háborúnak.
- Január 15-ikéig csapatainknak haza kell érniük - jelentette be az Egyesült Államok ügyvezető védelmi minisztere, Christopher Miller.
Robert O'Brien amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó ennél is tovább ment és újságíróknak azt mondta: Donald Trump reméli, hogy jövő májusig az összes amerikai katona épségben és biztonságban hazatér Afganisztánból és Irakból.
A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg szerint viszont még korai a csapatkivonás, hiszen politikai stabilitás nélkül ezek az államok újra a fegyveres szélsőségesek prédájává válhatnak.
A szenátus republikánus frakciójának vezetője is úgy vélekedett, hogy elhamarkodott volt a döntés és jobb lenne, ha a fontosabb védelmi kérdésekről már az új elnök döntene.
- Egy túl gyors kivonulás Afganisztánból az Egyesült Államok szövetségeseinek kárt, ellenségeinek örömet okozna. Olyan lenne mint Saigon szégyenteljes feladása 1975-ben - húzott párhuzamot Mitch McConnell.
Trump elnök már 2016-os megválasztásakor azt ígérte, hogy véget fog vetni az elnyúló és rendkívül költséges külföldi hadviselésnek, sőt idén azt is megígérte, hogy minden amerikai katona otthon karácsonyozhat, a Kongresszusban viszont elbukott ezen terve. A megválasztott elnök, Joe Biden pedig várhatóan folytatni fogja a közel-keleti missziókat.