Oknyomozó újságíró tárta fel a plágiumbotrányt Romániában, ahogy a magyar köztársasági elnök, Schmitt Pál plagizálását is a sajtó robbantotta ki.
HIRDETÉSRomániában bezárták a bukaresti Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémia két doktori iskoláját, a jogit és a közbiztonságit, miután több plágiumesetet hozott nyilvánosságra a sajtó. Hazánkban a román plágiumbotrányhoz hasonlóan szintén a sajtó robbantotta ki Schmitt Pál köztársasági elnök ügyét. A romániai és a magyarországi plágiumbotrány azonos vonásai, hogy magas rangú állami vezetők érintettek, és először csak a vizsgáztató intézmények felelősségét állapították meg.
Magas rangú érintettek
A plágiumokról Emilia Sercan oknyomozó újságíró számolt be, aki kiderítette, hogy magas rangú politikai és közigazgatási pozíciókat betöltő személyek szereztek érdemtelenül doktori címet úgy, hogy doktori dolgozatuk nem felelt meg a tudományos követelményeknek, megjelölés nélkül emeltek át saját dolgozatukba terjedelmes szövegrészeket más tanulmányokból, s ezzel kimerítették a plágium vétségét.
Az ellenőrzések során 61 dolgozat esetében bizonyosodott be a plágiumgyanú, amelyeket 2011 és 2016 között védtek meg sikeresen szerzőik.
Európai elismerés az újságírónak
A romániai plágiumügyeket kirobbantó újságíró európai díjat kapott kitartó munkájáért, a szabad oktatás integritásának védelméért tett erőfeszítéseiért.
Történelmi döntést emleget a román média
A román oktatási miniszter öt évre vonta meg a rendőrakadémia doktori iskoláinak működési engedélyét. Ez azt jelenti, hogy a felsőoktatási intézményben egy ideig nem lehet doktorálni, és a jelenlegi doktoranduszok sem tudják megvédeni dolgozatukat a következő öt évben a rendőrakadémia keretében.
A román média szerint történelmi döntésről van szó, hiszen a plágiumok miatt - amelyek más egyetemeket is érintettek - először függesztik fel egy felsőoktatási intézmény doktori iskolájának a működési engedélyét.
Diplomagyárak
A botrányt kirobbantó újságíró, Emilia Sercan következetesen hangsúlyozza, hogy más egyetemek is valóságos diplomagyárakká váltak, és ellenőrizetlenül osztogatták a doktori címeket, amelyekért a román törvények szerint magasabb bérezés jár az állami szektorban.
A döntés következtében a rendőrakadémia csak a doktori iskoláinak újjászervezése következtében kérheti az újbóli akkreditálást.
Volt román miniszterelnök, volt magyar köztársasági elnök
Victor Ponta és Gabriel Oprea távozását korrupciós ügyek miatt követelte 25 ezer tüntető 2015-ben, most a volt miniszterelnök és a volt miniszterelnök-helyettes a plágiumbotrány érintettjei között vannak.
Eddig a két leghangzatosabb plágiumbotránynak Victor Ponta és Gabriel Oprea esete bizonyult, akiknek doktori címét megvonták, miután beigazolódott, hogy dolgozatukban idézetek feltüntetése nélkül emeltek át szövegeket másoktól.
A Fideszbe 2003-ban belépett, majd a pártban számos funkciót ellátó volt magyar köztársasági elnök, Schmitt Pál plágiumügye akkora botrányt keltett, hogy az eset külön szócikket kapott a Wikipédián.
A HVG című lap 2012. január 11-én hozta nyilvánosságra, hogy Schmitt Pál – aki ekkor Magyarország hivatalban lévő köztársasági elnöke volt – 1992-es doktori disszertációja túlnyomórészt más szerzők műveinek szinte szó szerinti fordítása.
Az elnöki pozícióba került a másolás
A mostani romániai esetekkel megegyező vonás, hogy Schmitt esetében is először csak a vizsgáztató intézmény felelősségét állapították meg, a doktori cím megvonásának lehetőségét csak a közvélemény nem csituló elégedetlensége miatt kezdték el vizsgálni.
A botrány hatására március 29-én a Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta doktori címét, majd Schmitt Pál április 2-án az Országgyűlésben, napirend előtti felszólalásában jelentette be lemondását a köztársasági elnöki tisztségről. Ezt az Országgyűlés elfogadta, így a (harmadik) Magyar Köztársaság történetében Schmitt Pál lett az első köztársasági elnök, aki hivataláról lemondott.