rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Klímaváltozás: hogyan készüljünk a felmelegedés hatásaira?

euronews_icons_loading
Klímaváltozás: hogyan készüljünk a felmelegedés hatásaira?
Szerzői jogok  euronews
Betűméret Aa Aa

A Futuris ezúttal olyan missziókról szól, amelyekbe Európa belefog, hogy szembenézzen korunk néhány fő kihívásával. A kezdeményezésnek, amely a jövőre kezdődő Horizont Európa program része, öt célja van. A rák elleni küzdelem, klímasemleges városok, a tengerek védelme, egészséges talajok, és végül a misszió, amelyet ma mutatunk be: alkalmazkodás a klímaváltozáshoz, beleértve a társadalmi átalakulást is.

Megkértük a misszió vezetőjét, Connie Hedegaardot, aki Kopenhágából csatlakozik, hogy részletezze, milyen akciókat és célokat takar ez az elnevezés.

Connie Hedegaard:

“A lényege az, hogy bármennyit teszünk is Európában a hatások mérséklésére, alkalmazkodnunk kell az éghajlatváltozáshoz. Miként érintheti ez a falvainkat, a városainkat, a társadalmainkat, a vállalkozásainkat, az otthonainkat? Hogyan tehetnénk Európát ellenállóbbá? És miként tehetjük meg ezt úgy, hogy az előnyös legyen a gazdaságnak, az embereknek, a vállalkozásoknak. És arról is szól, hogy megpróbálunk segíteni egymásnak egy kicsit, együttműködve keresünk jobb megoldásokat, a többi között megosztjuk egymással az adatainkat»

"Mi a stratégiai megközelítés egy ilyen ambiciózus és széleskörű terv mögött?"

" Ez egy óriási kezdeményezés. Nagyon sokféle módon lehet megközelíteni. Azt mondtuk, miért nem próbálunk meg azonosítani 200 régiót Európában, melyek nagyon különböző kihívásokkal küzdenek, eltérőek a tapasztalataik és a gyakorlatuk, egyesek jók, mások kevésbé, olyanok, amelyekből mások tanulhatnak. Azt, hogy mit tegyenek, vagy talán mit ne tegyenek. Így azonosíthatnánk, miben vagyunk erősek, de azt is, hogy miért vannak tudásbeli hiányosságaink, azokon a területeken szükségünk van a tudósainkra, hogy új megoldásokkal álljanak elő, vagy a cégeinkre, hogy új technológiákat vezessenek be. Másrészt szeretnénk létrehozni 100 bemutatóprojektet száz régióban, ahol valóban megpróbáljuk működtetni az új technológiákat, hogy megmutassuk, miként zajlana ez. Aztán természetesen a cél az, hogy ösztönözzük egymást. Építenünk kell egymás tapasztalataira, ahelyett, hogy egyenként feltalálnánk a kereket".

Az éghajlatváltozással kapcsolatos egyik kihívás az egészségünket érinti. Elmentünk Norvégiába és Görögországba, hogy találkozzunk tudósokkal, akik egy európai projektben azt tanulmányozzák, miként hat az emelkedő hőmérséklet és a légszennyezés a betegségekre.

A hőmérséklet folyamatos emelkedése növeli az erdőtüzek és hőhullámok valószínűségét. A szakértők úgy vélik, hogy ez a klímahatás a légszennyezéssel párosulva nagyobb kockázatot jelent az emberek egészségére.

A világon az emberek nagyjából 90%-a szennyezett levegőt lélegez be. A légszennyezés becslések szerint világszerte 7 millió ember halálát okozza évente.

Az EU által finanszírozott Exhaustion projekt arra összpontosít, hogy milyen a kapcsolat a hőmérséklet, a szennyezés valamint a szív- és tüdőbetegségek között. Az oslói Nemzetközi Klímakutatási Központban modelleket dolgoznak ki, hogy megelőző és alkalmazkodási intézkedéseket lehessen hozni.

Kristin Aunan projektkoordinátor:

“Jelenleg a légszennyezettség a legnagyobb gyilkos Európában a környezeti tényezők közül. Ugyanakkor a globális felmelegedés súlyosbíthatja a légszennyezettséghez kötődő károkat, és ez sokféleképpen történhet. Az egyik az, hogy az emelkedő hőmérsékletek növekvő szennyezőanyag-kibocsátáshoz vezethetnek, és nagyobb koncentrációban."

Vizsgálják azt is, milyen társadalmi-gazdasági következményei lehetnek ezeknek a hatásoknak, például azt, hogy a betegségek számának növekedése vagy csökkenése mennyiben függ a földrajzi, demográfiai és társadalmi kritériumoktól. Orvosi kutatások már megerősítették, hogy közvetlen kapcsolat van a környezeti feltételek és a betegségek között.

Stefan Agewall kardiológus:

“Több olyan tényezőt azonosítottunk, amely okozhatja a szívinfarktusok számának növekedését, például a szénmonoxid, a kén-dioxid és a nitrogén-dioxid okozta légszennyezettség. És ott van még a hőmérséklet is. Azt gondoljuk, hogy ezek kombinációja, például a megemelkedett szén-monoxidszint együtt a magas hőmérséklettel, a legrosszabb forgatókönyv lehet”.

Bolygónk nagyjából 1 fokkal melegebb az iparosodás előtti szintnél, ez azt jelenti, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek valószínűleg egyre gyakoribbak lesznek. Még akkor is, ha ragaszkodunk a 2 fokos globális felmelegedéshez, amiben megállapodott minden ország a párizsi egyezményben. A környezeti tényezők súlyosbíthatják az egészségi károkat a klímatudósok szerint.

Jana Silmann kutatási igazgató:

"Bizonyos szintű növekedés várható a hőhullámokat illetően, és ez hatással lesz ránk, nem olyan lesz, mint korábban volt. Valaki azt mondta, hogy ez másmilyen lesz. Bizonyos szintű felmelegedés és hőhullám-szaporodás valószínű, ezek egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek. Ennek lesznek hatásai, és erre föl kell készülnünk."

Az éghajlati feltételek hatása az emberek egészségére különböző, földrajzi helyzetük és helyi sebezhetőségük szerint. Az idősek és a nehéz fizikai munkát végzők, illetve azok, akiknek orvosi panaszai vannak, például szívbetegek, feltehetőleg sebezhetőbbek lesznek magasabb hőmérséklet esetén.

Az ember alkalmazkodási képessége az emelkedő hőmérsékletekhez kulcsfontosságú tényezővé válik.

Az Exhaustion projektben vizsgálják a halálozási rátákat Észak- Közép- és Dél-Európában. A legújabb klímamodellek alapján görög kutatók egy csoportja ún. kitettségi előrejelzéseken dolgozik a projekten belül.

Klea Kacouyanni epidemiológus professzor, Athéni Egyetem:

“Tudjuk, hogy a legalacsonyabb halálozási hőmérséklet a mediterrán országokban 29°C körül van, az észak- és közép-európai országokban pedig 23°C körül. Vagyis a lakosság különbözőképpen reagál specifikus hőmérsékletekre. A hideg hatások nagyobbak a mediterrán országokban, mivel az emberek nincsenek hozzászokva. Ismétlem, az adaptáció nem feltétlenül fiziológiai, lehet viselkedési adaptáció is. Tehát nem számítunk hideg időre, nincsenek védő eszközeink ahhoz, hogy enyhítsük ezeket a hatásokat”.

Az egyik kérdés, amelyre a tudósok választ keresnek Oslóban az, hogy az emberek miként tudnának alkalmazkodni hosszú távon néhány fokkal melegebb éghajlathoz, illetve kemény hőhatásokhoz? Ez a kérdés alapvető ahhoz, hogy társadalmi és urbanisztika adaptációs stratégiákat vázoljanak föl annak érdekében, hogy csökkenjen a halálozás és a megbetegedés az érzékeny csoportok körében.

Kristin Aunan projektkoordinátor:

"Nem valószínű, hogy a történelmileg fennálló mennyiségi kapcsolat a hőstressz és a halandóság között folytatódni fog, vagy legalábbis nem tudjuk ezt. Lehetséges, hogy a társadalmak alkalmazkodnak, mivel különféle adaptációs intézkedések léteznek, melyekre gondolhatunk: a zöldebb városok építésére, a városi hőszigethatás elkerülésére, riasztórendszerek felállítására. Sok dolog történhet, ami csökkentheti a jövőben a sebezhetőséget az európai népességben".

Az Euronews Green Tomorrow sorozatában több műsorban is foglalkozik a klímaváltozás hatásaival.

További információk:

www.exhaustion.eu

https://ec.europa.eu/info/horizon-europe-next-research-and-innovation-framework-programme/missions-horizon-europe/adaptation-climate-change-including-societal-transformation_en