A függetlenség gondolatát főleg az őslakos kanak közösség támogatja, míg a telepesek leszármazottai a Franciaországhoz tartozást. A sziget gazdaságát jelenleg a Párizstól kapott évi másfél milliárd dolláros állami támogatás, a nikkel és a turizmus hajtja. A nikkeltartalékokat egy francia vállalat te
HIRDETÉSNemet mondott Új-Kaledónia arra, hogy elszakadjon Franciaországtól. A szigetországban már másodszor tartottak népszavazást a kérdésről. Ezúttal a választók 53,26 százaléka szavazott nemmel az elszakadásra. Ez valamivel kisebb többség, mint 2018-ban, a részvétel azonban magasabb volt a két évvel ezelőttinél.
"A szavazók kifejezték véleményüket, és a többség megerősítette azt a vágyát, hogy Új-Kaledónia Franciaország része maradjon" - reagált a döntésre Emmanuel Macron francia elnök. "Államfőként szívből jövő hálával üdvözlöm a bizalmukat. Egyszersmind alázattal fogadom az eredményeket" - tette hozzá.
Az Ausztráliától keletre, Új-Zélandtól pedig északra fekvő szigetcsoport a 19. században lett francia gyarmat, jelenleg nagyfokú önállóságot élvez Franciaország különleges jogállású, tengerentúli területeként. A függetlenség gondolatát főleg az őslakos kanak közösség támogatja, míg a telepesek leszármazottai a Franciaországhoz tartozást. A sziget gazdaságát jelenleg a Párizstól kapott évi másfél milliárd dolláros állami támogatás, a nikkel és a turizmus hajtja. A nikkeltartalékokat egy francia vállalat termeli ki.