NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A kihalás örökre szól - a világ vezetői mentenék a még menthetőt

NOAA: halak úszkálnak egy Hawaii-szigeteknél található korallzátony közelében
NOAA: halak úszkálnak egy Hawaii-szigeteknél található korallzátony közelében Szerzői jogok Jacob Asher/AP
Írta: Beatrix Asboth
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Magyarország is aláírta a természet védelméről és a biodiverzitás fenntartásáról szóló ígéretet.

HIRDETÉS

Magyarország is aláírta azt a fogadalmat (Plegde for Nature), amely szerint 2030-ra mindent megtesz a biodiverzitás csökkenésének megállításáért.Az ENSZ a természet sokszínűségéről szóló csúcstalálkozóján született fogadalmat már több mint 60 ország írta alá, köztük az Európai Unió tagjai is. Kína, az Egyesült Államok és Ausztrália még nem.

A magyar folyók tisztábban hagyják el az országot, mint ahogy beléptek
Áder János
köztársasági elnök, Magyarország

Magyarország részéről Áder János köztársasági elnök azt mondta, hogy megállítják a vizes élőhelyek csökkenését, sőt, a következő három évben növelik a területeket. Magyarország körülbelül 30 százaléka természetes terület, ezt megőrzik és növelik a természetvédelmi területek kiterjedését. Az erdős területek arányát a mai körülbelül 21 százalékról 27 százalékra növelik 2030-ra. Felszámolják az illegális szemétlerakókat és megtisztítják a folyókat attól a hulladéktól, ami főleg a szomszédos országokból jön. A magyar folyók tisztábban hagyják el az országot, mint ahogy beléptek, hangsúlyozta Áder János. Az ország csökkenti a szénerőművekből származó energiát és növeli a megújulók használatát, ezzel csökkentve a szén-dioxid kibocsátást. Magyarország 2050-re szénsemleges lesz. 

Az ígéretek között szerepel a környezetszennyezés megállítása, az óceánok megtisztítása a műanyag hulladéktól és a fenntartható gazdaságpolitika. A Pledge for Nature legfőbb üzenete az, hogy 2030-ra visszafordítják a biodiverzitás csökkenésének jelenlegi ütemét és mindent megtesznek a természet sokszínűségének helyreállításáért.

Az országok vezetői arra is kísérletet tesznek, hogy meggyőzzenek más országokat a természet védelmének fontosságáról.

Leo Correa/Copyright 2019 The Associated Press. All rights reserved.
A szántóföldek növeléséért irtják az esőerdőt BrazíliábanLeo Correa/Copyright 2019 The Associated Press. All rights reserved.

Az Egyesült Királyság is ambiciózus ígérettel állt elő, az ország 30 százalékát védettnek nyilvánítaná a természet sokszínűségének megőrzéséért. Ez megfelel az év elején indult Kampány a Természetért (Campaign for Nature) célkitűzésnek, amely azt mondja, hogy a bolygónk 30 százalékát természetvédelmi övezetnek kell nyilvánítani a vadvilág pusztulásának megállításáért.

Jelenleg az Egyesült Királyság területének 26 százaléka számít védettnek, beleértve a nemzeti parkokat.

Az emberiség már nem engedheti meg magának, hogy halogassa a cselekvést
Boris Johnson
miniszterelnök, Egyesült Királyság

Boris Johnson miniszterelnök szerint itt az idő, hogy a szavakat cselekedetek váltsák fel. Az emberiség már nem engedheti meg magának, hogy halogassa a cselekvést, mert a biodiverzitás rémisztő mértékben csökken, aminek katasztrofális következménye lesz mindenkire nézve.

A vadon élő populációk száma 68 százalékkal csökkent 1970-óta. Hogy ez a folyamat ne folytatódjon a világ vezetői 10 területen határozták meg az azonnali cselekvés szükségességét, ezek közé tartozik a fenntartható élelmiszertermelés, az illegális vadkereskedelem és a klímaválság elleni küzdelem. 

"A tudósok azt mondják, hogy a Föld 30 százalékának megvédése a minimum, a legkisebb mérték ahhoz, hogy szembenézhessünk az egyre fokozódó válsággal" - mondta a Campaign for Nature igazgatója, Brian O'Donnell, hozzátéve, hogy csak úgy lehetnek az országok sikeresek, ha az őslakosok jogai nem sérülnek. 

Noah Berger/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved
Erdőtűz KaliforniábanNoah Berger/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved

Dr. Sandra Schöttner, a Greenpeace tudósa pedig azt emelte ki, hogy a koronavírus-járvány utáni gazdasági és társadalmi helyreállítás középpontjában is a természetvédelemnek kell állnia. Ezt bizonyította 2020, ami nem csak a járvány, de a természeti katasztrófák éve is. Az északi-sarki jégtakaró olvadása, az erdőtüzek, a szélsőséges időjárási jelenségek mind erre tanítanak. Itt az idő változtatni, ezt kérik az emberek is a kormányoktól.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Sarki rókákat engedtek szabadon Norvégiában

Diákok tüntetnek a klímaváltozás miatt

Nyolc tonna szemetet szedtek ki a Tiszából