Előre felvett üzeneteket játszottak le az ENSZ-közgyűlés általános vitájában. Trump nekiment Kínának.
Megkezdődött a 75. ENSZ-közgyűlés általános vitája, a legnagyobb országok vezetői videóüzenetben beszéltek el egymás mellett. Nyitóbeszédében Antonio Guterres ENSZ-főtitkár azt mondta, hogy a koronavírus térdre kényszerítette a világot, és a múlt század harmincas évei óta nem látott gazdasági válság zajlik, de mindez csak főpróa az igazi kihívások előtt. A legnagyobb veszélyt mégis az amerikai-kínai szembenállásban látja Guterres.
- Mindent meg kell tennünk, hogy elkerüljünke gy újabb hidegháborút - mondta az ENSZ-főtitkár. - A világ nem engedheti meg magának, hogy a két legnagyobb gazdaság két külön zónára szakítsa a bolygót, elkülönült kereskedelmi és pénzügyi szabályokkal, külön internetes- és mesterséges intelligencia-kapcitásokkal.
A világ legnagyobb országainak vezetői előre felvett videóüzeneteket küldek a közgyűlésre, így Guterres békítő szavai terméketlenek maradtak. Donald Trump amerikai elnök gyakorlatilag egy, a saját választóinak szánt vádbeszédet tartott, amelyben a járványért a felelősséget teljes mértékben Kínára hárította.
- Felelősségre kell vonnunk azt az országot, Kínát, amely ezt a járványt a világra szabadította - mondta Trump. - A kínai kormány és az Egészségügyi Világszervezet, amelyet gyakorlatilag Kína irányít, valótlanul állította, hogy nem volt bizonyíték arra, hogy a vírus emberről emberre terjed. Később ugyaníg valótlanul állították, hogy a tüneteket nem mutató fertőzöttek nem terjesztik a vírust.
Hszi Csin Ping kínai elnök arról beszélt, hogy Kína nem akar hidegháborút, és a multilaterális intézményrendszer fejlesztését támogatja, de figyelmeztetett, hogy a koronavírus-járvány elleni küzdelmet senki ne használja politikai céljai megvalósítására. Kína kötelezettségeket vállalt több ENSZ-szervezet további támogatására, valamint arra, hogy 2060 előtt eléri a karbonsemlegességet.
Jair Bolsonaro brazil elnök arra panaszkodott, hogy példa nélküli dezinformációs kampány zajlik a hazája ellen az Amazonas-menti esőerdők és mocsárvidékek kapcsán.
Recep Tayyip Erdogan török elnök, bár az elmúlt időszakban megszokottnál sokkal enyhébb kifejezéseket használva, a földközi-tengeri konfliktus miatt vádolta Görögországot és Nyugat-Európát, ugyanakkor azt mondta, a konfliktust táryalással szeretné rendezni.