A királyok mindig is vadásztak, és szeretőket tartottak – emlékeztet a múltra a János Károly életrajzírója. Az országát minap elhagyó volt spanyol uralkodó esetében ez végzetes és kettős ballépés volt.
A spanyol királyság vesszőfutása 2012 áprilisában kezdődött egy ártatlannak tűnő botswanai szafarin, 7200 kilométerre a madridi rezidenciától, a Zarzuela-palotától. És azok után is tart, hogy a trónjáról fia, VI. Fülöp javára 2014-ben lemondó János Károly tiszteletbeli király a minap, augusztus 3-án közleményben tudatta: elhagyja országát.
A botswanai kiruccanás idején Spanyolország recesszióban vergődött, a munkanélküliség csúcsokat döntött. Elutazása előtt a király azt állította: éjszakánként rémálmai vannak, amikor a fiatal munkakeresőkre gondol – idézi fel az előzményeket a madridi El País.
A végzetes botswanai kaland
János Károly aztán mégis repülőre ült. A botswanai nem az első szafarija volt, mint ahogy útitársnője, Corinna Larsen sem az első barátnője.
A király a botswanai szafarin szó szerint és átvitt értelemben is elbotlott. Szó szerint annyira, hogy csípőtörést szenvedett.
A Zarzuela-palota 2012. április 14-én kelletlenül elismerte, hogy a király műtétre kényszerült.
Ezek után derült ki a kétszeres ballépés: a választott barátnő, Corinna zu Sayn-Wittgenstein (lánykori nevén Corinna Larsen) jelenléte; valamint az, hogy az elefántvadászat több mint 40 ezer eurós költségeit Mohamed Ejád Kajali, a szaúdi királyi család tanácsadója vállalta magára. Kajali – a korrupciós ügyeket feltáró Panama-akták szerint – 15 offshore céget irányít.
Zsófia királyné a műtétet követő harmadik napon kereste csak fel lábadozó férjét.
A válság közepette az ország dühös volt arra a királyra, akit 2007-ben még istenítettek, miután az Ibero-Amerikai csúcsértekezleten, Chilében odavetette a dölyfös Hugo Chávez, venezuelai elnöknek: „Miért nem fogod már be a pofádat?”
Don Juan Carlos – így hívják Spanyolországban – órákig tárgyalt bizalmasaival a helyzetről, ami után egy két mondatos beszéd született:
A Zarzuela-palotai hivatalnokai szerint egy uralkodó nem kér bocsánatot, José Manuel García-Margallo, akkori külügyminiszter szerint azonban ez nagyon emberi volt.
A király felkérésére ő fogadta akkoriban Corinna Larsent, és pénzmosás ügyében ő után is nyomoznak a svájci hatóságok.
„Vadásztak, és szeretőket tartottak”
„_A Bourbon-ház tagjai korábban is vadásztak, és voltak szeretőik. A súlyos spanyol válságban azonban a fiatalok már nem tűrték el azt, amit korábban toleráltak_” – mondta a körülményekről Laurence Debray, történész, Juan Carlos de España, azaz János Károly király életrajzírója.
Az uralkodó hivatal kampányt indított a megtépázott tekintély helyreállításáért: beszámoltak például a család kiadásairól, de ez a visszájára sült el, mert az emberek a király vagyonára voltak kíváncsiak, amit viszont nem árultak el.
A korábbi király sajátosan viszonyult a pénzhez – árulja el életrajzírója. „_Fiatalemberként megalázó volt számára, hogy száműzetésben a spanyol arisztokraták jóindulatú és önkéntes adományaira volt utalva_” – mondta Debray.
A spanyol uralkodói családot 1931-ben, a II. Spanyol Köztársaság kikiáltása után száműzték. Francisco Franco diktátor megdöntötte a II. köztársaságot, de csak 10 év elteltével, 1947-ben nyilvánította Spanyolországot újra monarchiává, és további 22 elteltével nevezte meg Juan Carlos de Borbónt utódaként.
Összeomlóban a spanyol monarchia pillérei
Egy 2013-as tanulmány szerint a monarchia intézményének két pillére a nép és a törvényhozás. Bármely pillér összeomlása a másikat összeomlását is maga után vonja.
A botswanai kiruccanás után a spanyol királyi udvartartás elvesztette kezdeményezőkészségét, nem voltak kitűzött céljai. Éveket vesztegetett el a botrány nyomainak eltakarítására.
Eközben a király vejét, Iñaki Urdangarint a hatalommal való visszaéléssel vádolták meg, amiért végül a rácsok mögé került. Ettől kezdve János Károlyt is hétköznapi emberként kezelték. Fény derült korábbi vétkeire is.
Ballépések sora
A királyi család több meghitt, korábban tekintélyesnek vélt barátja börtönben végezte. Kiderült, hogy a Zarzuela-palota 8 millió akkori pezetát (48 ezer eurót) fizetett azért, hogy a fiatal János Károly egy grófnőnek címzett szerelmes leveleit ne hozzák nyilvánosságra. Mint ahogy az is, hogy a király később vonzódott Marta Gayához, a spanyol felső tízezer tagjához.
János Károly egyszer korábban azt mondta: „_a királyok meghalnak, nem abdikálnak_”.
Erre azonban 2014-ben rácáfolt, amikor fiát nevezte meg utódaként, ő pedig visszavonult.
Ezek után derült ki, hogy 65 millió eurót utalt Corinna Larsen svájci számlájára, hogy a bankparadicsomként ismert alpesi országban neki is van számlája, ráadásul egy alapítványa Panamában.
A Spanyol Legfelsőbb Bíróság arra keres választ, milyen szerepe volt János Károlynak lemondása után abban a szerződésben, amellyel spanyol cégek egy 6,7 milliárd eurós üzletet nyertek a Mekka-Medina vasút építésének elnyerésével – jelenti a BBC.
Hősként is meghallhatott volna
„_Ha a király balvégzetű botswanai kaland előtt hal meg, hősként ünnepelték volna, hisz ő volt Spanyolország modernizálásának jelképe_” – mondta János Károlyról életrajzírója, Debray, akinek gyermekkorában az ágya mellett egy Don Juan Carlos-portré állt.
„_Mint ahogy a királyok sem feledkezhetnek meg arról, hogy férfiak; a férfiak sem feledkezhetnek meg arról, hogy királyok_” – írta Bolingbroke vikomtja a XVIII. században.
Nem tudni, merre jár
A királyt utoljára egy vitorláson látták, Sanxenxo partjainál
Talán Portugália felé indult, és a végső úticél a Dominikai Köztársaság. Vagy Franciaország. Vagy Olaszország. Egyelőre csak a találgatások folynak.
Az viszont biztos, hogy évi 194 ezer eurós járandóságát megvonták tőle.