Szabadesésben zuhan Libanon gazdasága a világsajtóban megjelent elemzések szerint.
HIRDETÉS
Lemondott a libanoni külügyminiszter. Naszif Hitti hétfőn közleményben jelentette be, hogy távozik tisztségéről, mert a kormánynak nincs egyértelmű elképzelése Libanon jövőjéről, és hiányzik belőle a valódi hajlandóság a nemzetközi közösség által követelt szerkezeti reformok életbe léptetésére.
A világsajtó hetek óta arról cikkez, hogy szabadesésben zuhan Libanon gazdasága. Száraz adatok közlése helyett sokatmondó fényképekből válogatunk Hitti lemondása apropóján.
Hitti biztatta politikustársait, hogy fogjanak össze a nemzet érdekében. "Különben a hajó elsüllyed, és mindenkit magával ránt a mélybe" - tette hozzá.
Már az év elején heves kormányellenes tüntetések zajlottak Libanonban, a mindent átszövő korrupció ellen tiltakoztak a demonstrálók.
Az országos szintű tiltakozások hatására a kormány beleegyezett, hogy egy New York-i székhelyű cég végezzen független auditot az ország központi bankszámláinak pénzmozgásáról.
Helyi médiaértesülések szerint az sem tetszett a most távozó külügyminiszternek, hogy Hasszán Diáb kormányfő bírálta a múlt hónapban Bejrútba látogató Jean-Yves Le Drian francia külügyminisztert.
Élénken taglalta a közbeszéd, hogy a francia politikust libanoni tartózkodása során megfelelően tájékoztatták-e a bejrúti kormány által életbe léptetett reformokról.
A karrierdiplomata Naszif Hittit januárban nevezték ki a külügyi tárca élére. Egyelőre nem tudni, hogy a kormányfő, Hasszán Diáb elfogadja-e külügyminisztere lemondását.
Libanon súlyos gazdasági és pénzügyi válságban van, az 1975-1990-es polgárháború óta nem volt ilyen rossz a gazdasági helyzet.
A bizonytalan áramellátás miatt aki teheti, saját generátort vásárol. Ezek használata fokozza az üzemanyagellátás nehézségeit.
Az áramkimaradásokról szóló aktuális információkat úgynevezett áramszünet app közli, az alkalmazást egyre többen használják.
A közel-keleti országban az államadósság mértéke eléri a bruttó hazai termék (GDP) 170 százalékát, miközben a munkanélküliség, a szegénység és az infláció emelkedik.
Bejrút március elején fizetésképtelenséget jelentett. A kormány tárgyalásokat kezdett a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) az összeomlás elkerülése végett, de eddig nem léptette életbe a külföldi hitelezők által elvárt szerkezeti reformokat.
