London millió számra rendeli a különböző típusú koronavírus-védőoltásokat, de a kontaktkutatásban nem jeleskedik. Eközben Írországban már több mint egymillióan letöltötték a kormányzati appot, amely anonim módon gyűjt információt.
Újabb 90 millió adag koronavírus elleni védőoltást rendelt a brit kormány. Ezúttal 30 milliót a BioNtech és a Pfizer, 60 milliót a Valneva fejlesztésben készülő vakcinából - írja a BBC. London korábban már lekötött 100 millió dózist abból az oltóanyagból, amely az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca együttműködésével kerül majd piacra.
HIRDETÉSAzt egyelőre nem tudni, hogy melyik lesz a hatásosabb. Ezek ugyanis különböző módon alakítanak ki védettséget.
Az oxfordi vakcina génmódosított vírust tartalmaz. A BioNtech/Pfizer oltóanyagával az új típusú koronavírus RNS-ének egy részlete jut a szervezetbe. A Valneva fejlesztése pedig inaktív koronavírusoktól remél védelmet.
**A brit kormány illetékes akciócsoportját vezető Kate Bingham azonban csak óvatosan bizakodó. Szerinte továbbra sem biztos, hogy lesz védőoltás ez ellen a koronavírus ellen, és ha lesz is, előfordulhat, hogy csak a tünetek enyhítésére lesz jó, és nem véd meg a fertőzéstől. **
Az európai egészségpolitikusok ennek ellenére továbbra is a védőoltástól remélik, hogy az élet visszaállhat a rendes kerékvágásba, habár egy friss ENSZ-jelentés is azt hangsúlyozza, hogy a vakcina ehhez önmagában, az úgynevezett nyájimmunitás kialakulása nélkül, nem lesz elég.
Nyájimmunitás és kontkatkutatás
A nyájimmunitás egy adott közösségen belül természetes módon kialakuló védettség, amely annál teljesebb, minél többen esnek át a fertőzésen, hogy szervezetük azonosítani tudja a kórokozót, és "megtanuljon" védekezni ellene. Az új típusú koronavírus esetében ez - a kutatások pillanatnyi állása szerint - nem jelenti azt, hogy aki túl van rajta, másodszor már nem fertőződhet meg, de kisebb az esélye, és megkönnyítheti a fertőzés lefolyását is.
A nyájimmunitás kialakulásának folyamatát - ami gyakorlatilag a fertőzés terjedése - teszteléssel és kontaktkutatással tudják ellenőrzés alatt tartani a hatóságok. Utóbbira telefonos applikációkat is bevetnek a kormányok, ami érzékenyen érintette az adatvédelmi szakembereket. Legtöbbjük meg is kongatta a vészharangot mondván, ha digitálisan lekövethetővé válik, hogy a nyilvántartásba vett fertőzöttek kivel kerültek kapcsolatba a regisztrációt megelőző két hétben, az súlyos személyiségi jogi sérelmek forrása lehet.
Az íreknek sikerült
Írország ismét példáját adja annak, hogy rázós helyzetben is van jó megoldás. Az ott elérhető kontaktkutató applikáció népszerű és olcsó. A The Guardian beszámolója szerint a július 6-án közzé tett alkalmazást már 1,3 millióan letöltötték, ami a népességszámra vonatkoztatva európai rekord. Ami az adatgyűjtést illeti, nagyon egyszerű logikára épül, és mindvégig anonim. Azok a készülékek, amelyeken fut ez az app, a bluetooth-on keresztül automatikusan "pacsiznak", ha tulajdonosaik két méteren belül kerülnek 15 percnél hosszabb időre. Ezeket a telefonszámokat anonim kód formájában tárolják a készülékek, hogy tulajdonosuk fel tudja tölteni a mappát a hatósági felületre, ha kiderül, hogy elkapta a fertőzést. A hatósági rendszer aztán a kódok révén küld figyelmeztetést az érintettek telefonjára, vagyis anélkül, hogy azonosítaná az előfizetőket.
A rendszer hatékonyságáról még nincs felmérés, de szakértők szerint rendkívül biztató, hogy ilyen jelentős a társadalmi támogatottsága. Arról nem is beszélve, hogy csak 850 ezer euróba került, ami kifejezhetetlenül olcsó összehasonlítva az effajta kutatás egyéb módszereinek költségével.
A gibraltári és az észak-ír kormány is a NearForm applikációját rendelte meg, miután a brit kormányzati app még mindig késik - a brit kabinet legutóbb már csak télre ígérte. A felelős miniszter azzal érvelt pár hete a parlamentben, hogy most nem ez a legsürgősebb dolguk, a felmérések egyébként is azt mutatják, hogy az emberek szívesebben veszik, ha személyesen, nem pedig sms-ben vagy email-ben értesítik őket egy ilyen rossz hírről.