rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Véget érhet az Airbnb hazai aranykora

euronews_icons_loading
Tipikus éjszaka a Kazinczy utcában
Tipikus éjszaka a Kazinczy utcában   -   Szerzői jogok  MTI/Balogh Zoltán
Betűméret Aa Aa

Sok szempontból új korszakot hozhat Magyarországon a kedden elfogadott Airbnb-törvény, melynek értelmében a városvezetők szabhatják meg, évente legfeljebb hány napra adható ki egy magánszálláshely. Arról nagyjából társadalmi konszenzus volt, hogy kezdeni kell valamit a rövidtávú lakáskiadással, a parlament döntése azonban valószínűleg a problémáknak csak egy részére jelent gyógyírt, ha jelent egyáltalán.

Az Airbnb a 21. század egyik sikertörténete. Az eredetileg lakásmegosztásra és közösségépítésre létrejött oldalra mára egy komplett iparág épült, melynek szereplői sokszor kihasználják a változások gyorsasága miatt kialakuló törvényi kiskapukat. A honlapon ma már sokan gyakorlatilag szállodai szolgáltatást nyújtanak anélkül, hogy a szállodákra vonatkozó szabályokat be kellene tartaniuk.

Valaminek történnie kellett

A világ számos nagyvárosához hasonlóan Budapesten is komoly gondokat okozott az, hogy az Airbnb a szállodákat kiváltó üzletté vált. 2020-ra gyakorlatilag politikai konszenzus született arról, hogy a területet meg kell szabályozni. Az egyetértés azért nem teljes - az ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy valójában csak azért szeretné korlátozni a rövidtávú lakáskiadást, hogy kedvezzen a baráti szállodatulajdonosoknak.

Bár teljesen máshonnan indulunk, mások az elveink, az értékeink és a szándékaink is, de van, hogy középen mégis...

Publiée par Karácsony Gergely sur Jeudi 9 juillet 2020

Budapesten a legtöbb problémát a belső kerületekben élőknek jelenti az Airbnb. A lakás- és albérletárak hatalmasat növekedtek, a helyiek közül pedig sokaknak meg kellett tanulniuk együtt élni a sokszor csak 1-2 napra, bulizni érkező turistákkal. A VI. kerület polgármestere, a momentumos Soproni Tamás szerint is szükség volt a szabályozásra, de a törvényben foglaltaknál árnyaltabb módszerekkel lehetne jó eredményt elérni azokkal szemben, akik 30-40 lakást hirdetnek meg magánszállásként.

„Ez is verte fel az ingatlanárakat a kerületben nyilvánvalóan, emiatt nem lehet albérletet kivenni rendes, normális áron. Ezek azok a problémák, amelyekkel foglalkozni kéne. És az a gondom, hogy az időbeli korlátozás nem oldja meg ezt" - nyilatkozta a politikus az Euronewsnak. Soproni több módszerrel is különbséget tenne a tulajdonosok között: aki csak egy lakást ad ki, arra kedvezőbb feltételek vonatkoznának, csakúgy, ahogy azokra, akik jobban odafigyelnek a vendégeikre, és ezért kevesebbet panaszkodnak rájuk. Mindenkire egyformán vonatkozó szabály, „kőbalta helyett orvosi szikére lenne szükségünk" - mondta a politikus.

Az V. kerület Önkormányzata csak egy közleményt küldött érdeklődésünkre, melyben azt írják, hogy üdvözölendőnek vélik önkormányzati hatáskörbe helyezni a rövidtávú lakáskiadás szabályozását. Néhány hete még az is felmerült, hogy országos szinten döntenek majd az Airbnb-k sorsáról.

A turizmus lehet az egyik áldozat

A szabályozást a Magyar Apartmankiadók Egyesülete is támogatja, de a szervezet elnöke, Schumicky Balázs szerint a nyitvatartási napok korlátozása a szektor szinte azonnali ellehetetlenítését jelenti.

„A tavalyi évben 3,1 millió vendégéjszakát töltöttek Budapesten a magán- és egyéb szálláshelyeken a külföldi a vendégek. Egy felmérés szerint ezeknek a vendégeknek a 80 százaléka azt mondta, hogy ők nem jönnének máshova, csak apartmanba. 60 százaléka a vendégeknek azt mondta, hogy ha nem tudnának apartmanba jönni, akkor nem jönnének Budapestre, hanem maradnának a Bécs-Prága-Pozsony-Zágráb térségében, ahol nincsenek ilyen korlátozások, mint amiről most beszélünk."

MTVA/Bizományosi: Turbéky Eszter
Airbnb szálláshelyek kulcsszéfjei egy ház kapuján Budapesten, a Nagy Diófa utcában.MTVA/Bizományosi: Turbéky Eszter

Rendszeres a súrlódás a helyiek és a turisták között

Az egyik Teréz körúti házban nagyjából 10 Airbnb működik, a lakóknak pedig már borzalmasan elegük van a turistacsoportokból. A lépcsőházban többen is panaszkodtak arra, hogy teljesen ellehetetlenítik az életüket a külföldi turisták, akik rengeteg koszt hagynak maguk után. Rendszeresen vizelnek az épület kapujánál, de olyan is előfordult, hogy emberi ürüléket találtak a cselédlépcső egyik fordulójában. Egy arca eltakarását kérő férfi az Euronewsnak azt mondta, hiába lakik itt születése óta, már nem szeret a lakásában élni:

„Isznak, drogoznak, felverik a házat, úgy jönnek csoportostól, hogy felzeng az egész ház. Hiába hívjuk ki a rendőrséget, 12 után jönnek csak. Ha mondjuk 11 órakor van a gangon egy buli, beszélgetés, cigiparti, akkor igazából éjfélig, 1-ig senki nem alszik a házban."

Egyelőre nem tudni, hogy mi lesz a 40 ezer hazai magánszálláshely sorsa, de az új törvény komoly hatással lesz sok dologra a turizmustól az ingatlanárakon át a társasházak lakóinak életkörülményeiig. A problémák fennmaradásához pedig erősen hozzájárul, hogy az új törvény a szintén rengeteg vendéget fogadó hostelekre egyáltalán nem vonatkozik - még akkor se, ha ugyanúgy egy társasház egyik emeleti lakásában működnek, ahogy egy Airbnb.