rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Parlamenti választásokat tartanak Észak-Macedóniában

euronews_icons_loading
Parlamenti választásokat tartanak Észak-Macedóniában
Szerzői jogok  Boris Grdanoski/AP
Betűméret Aa Aa

Előrehozott parlamenti választásokat tartanak Észak-Macedóniában. A hétfőtől szerdáig tartó voksoláson tizenöt párt, illetve koalíció indul. A tét az ország európai elköteleződésének megerősödése vagy gyengülése.

A kormányzó szociáldemokraták a közelmúlt eredményeivel kampányolnak, legfőképp a Prespa-egyezménnyel, azaz a névvita rendezésével, amely lehetővé tette, hogy a szomszédos Görögország többé ne vétózza meg a jugoszláv utódállam NATO-tagságát, illetve, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások az EU-tagságról.

- A mi programunk a haladás programja. Azon az úton szeretnénk továbbmenni, amelyen az ország az elmúlt két évben elindult. Nagyon komoly, csodaszámba menő eredményeket értünk el. Sok mindent megoldottunk, európai reformokba invesztáltunk. Tovább akarunk menni előre! – mondja Nikola Dimitrov külügyminiszter, szociáldemokrata képviselőjelölt.

Az ellenzék másként értékeli a helyzetet. Az előzőleg kormányzó jobboldali nacionalisták (Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja, a VMRO-DPMNE) azzal vádolják a szociáldemokratákat, hogy a Prespa-egyezmény ellentétes az ország érdekeivel. Úgy készülnek, hogy visszavonják az egyezményt, amennyiben elég szavazatot kapnak a választáson.

- Ehhez kétharmados többség kell a parlamentben. Ha meglesz, visszavonjuk az egyezményt – ígéri Aleksandar Nikolovski, a VMRO-DPMNE képviselőjelöltje.

A szociáldemokraták szerint az ellenzék politikája kockára tenné Észak-Macedónia EU-tagságát.

- Az ellenzék nem ebben a században él. Felszínesen nacionalisták amikor azzal kacérkodnak, hogy a jogrendet megkerülve visszavonják a Prespa-egyezményt – állítja a külügyminiszter.

Az ellenzék szerint viszont éppen a kormánypárt, valamint a létfontosságú reformok hiánya az EU-hoz való csatlakozás legnagyobb gátjai, amit igazol, hogy az EU októberben elhalasztotta a csatlakozási tárgyalások megkezdését.

- Korábban kilenc évig a névvitát és a görög vétót tették felelőssé a helybenjárásért, mégis megrekedtünk az elmúlt három évben mindenfajta előrelépés nélkül – vélekedik Aleksandar Nikolovski.

Szkopjéből tudósító kollégánk, Borjan Jovanovski úgy összegez, hogy az Európai Bizottság július 2-án közzétette a keretszerződést, melynek alapfeltétele a jogrend megerősítése Észak-Macedóniában. Szerdáig 1 millió 800 ezer szavazó dönthet arról. hogy melyik párt a leginkább alkalmas arra, hogy megfeleljen az EU követelményeinek.