Duda nyerte a lengyel elnökválasztást

Andrzej Duda marad a lengyel elnök. A nem hivatalos végeredmény szerint a második fordulóban szoros küzdelemben nyert: a szavazatok 51.21%-át szerezte meg, míg kihívója, Rafał Trzaskowski, Varsó polgármestere a voksok 48.79 %-át kapta.

Az első fordulóban egyébként jóval nagyobb volt a különbség kettőjük között: Duda a szavazatok valamivel kevesebb mint 44%-át, Trzaskowski 30%-nál egy kicsivel többet szerzett – jelentette akkor a Rzeczpospolita. Trzaskowski tehát majdnem behozta tekintélyes hátrányát.

A választási bizottság vezetője azért sietett bejelenteni a végeredményt, mert szerinte a maradék szavazatok összeszámlálása érdemben már nem fog változtatni ezen az arányokon.

A részvétel meghaladta a 68%-ot – a kommunista rendszer bukása óta soha korábban nem szavaztak ennyien egy elnökválasztáson.

A 2015 óta regnáló elnök a nacionalista Jog és Igazságosság párt szövetségese, míg a varsói polgármester baloldali és liberális, aki változásokat hirdetett meg.

Nagyon leegyszerűsítve két nézet csapott össze: a Brüsszel-ellenes és a Brüsszel-párti.

Duda megválasztásával – a BBC szerint – folytatódik a lengyel igazságszolgáltatás ellentmondásos reformja, valamint az abortusz és a melegjogok elleni harc.

Andrzej Duda, a feltörekvő jogász

Az 1972-ben született Andrzej Sebastian Duda jogon végzett. Első elnöki mandátuma előtt a Sejm képviselője volt 2011 és 2014 között, majd az Európai Parlament tagja 2014-től 2015-ig.

Elnöki mandátumát 2015-ben a maihoz hasonló arányban nyerte: 51,55%-ot szerzett az akkor hivatalban levő Bronisław Komorowskival szemben, akinek 48,45%-a volt.

Politikai pályafutása 2006-ban kezdődött: a lengyel igazságügyi minisztérium helyettes államtitkára volt. A szmolenszki légikatasztrófában elhunyt Lech Kaczyński államfő 2008-ban az elnöki hivatal helyettes államtitkárának nevezte ki, gyakorlatilag elnöki tanácsadó volt.

Sikertelenül pályázott Krakkó polgármesteri címére 2010-ben, egy évvel később, a parlamenti választásokon azonban már eredményes volt. A Polityka magazin felmérése szerint Duda 2013-ban a Sejm egyik legaktívabb képviselője volt.

„_Nem fogadhatom el az erős diktátumát_” – ezt üzente Duda első elnöki mandátuma alatt, 2015-ben Brüsszelnek miután elvetette az uniónak a menekültek széttelepítésére vonatkozó felkérését. „_Nem támogatok olyan Európát, ahol a népességen alapuló gazdasági erőfölény próbál más országokra – nemzeti érdeküktől függetlenül – megoldásokat rákényszeríteni_” – idézte szavait a Bloomberg. Ennek ellenére a lengyel kormány készen állt arra, hogy az eredeti 3700-hoz képest kevesebb, 2000 menekültet befogadjon – elsősorban Szíriából.

Duda többször találkozott Hszi Csin-pinggel, a Kínai Kommunista Párt főtitkárával, államfővel abban a reményben, hogy „_a lengyel cégek haszonélvezői lesznek_” az Egy Övezet – Egy Út kezdeményezésnek. Duda azt mondta: bízik abban, hogy Lengyelország lesz Kína európai kapuja.

A lengyel alkotmány sorozatos megszegése

Duda megszegte az alkotmányt – ezt állította 2015 novemberében korábbi mentora, Leszek Kubicki, az egykori igazságügyi minisztere, valamint Andrzej Zoll, az alkotmánybíróság korábbi elnöke azok után, hogy az államfő egy elsőfokú, vagyis nem jogerős ítélet után megkegyelmezett a Központi Korrupcióellenes Hivatal néhány alkalmazottjának.

Andrzej Duda ugyanebben a hónapban elutasította öt, a Sejm által megválasztott alkotmánybíró beiktatását. Helyükre másokat nevezett ki. Decemberben pedig olyan törvényt írt alá az alkotmánybíróságról, amely a lengyel nemzeti igazságszolgáltatási tanács szerint szintén alkotmányellenes volt.

„_Elszomorító_”, amikor egy magasrangú európai politikus „_úgy dönt, hogy a kisebbség célozza meg politikai haszon reményében_” – ezt mondta róla Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke azok után, hogy Duda június derekán a kommunizmusnál is rombolóbb „ideológiának” minősítette a melegmozgalom célkitűzéseit.

Duda, a buzgó katolikus

Duda buzgó katolikusként elszántan harcol az azonos neműek házasságkötése, és az ellen, hogy gyermekeket fogadhassanak örökbe.

Szülei egyetemi tanárok voltak, nagyapja pedig a lengyel-szovjet háborúban harcolt.

Felesége, Agata Kornhauser-Duda német nyelvet tanít egy krakkói gimnáziumban, lányuk, az 1995-ben született Kinga szintén jogon végzett. Duda apósa, Julian Kornhauser ismert költő, műfordító és irodalomkritikus.

A brüsszeli konfrontációk dacára Andrzej Duda, másodjára megválasztott lengyel államfő azt mondja: kizárt, hogy országa kilépjen az unióból.