Elemzők szerint Franciaországnak több oka is lehet a líbiai lázadókat támogatni.
A lázadó líbiai tábornok, Khalifa Haftar támogatói lepték el a hétvégén Bengázi utcáit. Tüntettek, amiért Törökország beavatkozott az ország polgárháborújába. Az elmúlt hetekben a felkelők többször is vereséget szenvedtek, van azonban egy európai vezető, aki mindig meghallja a panaszaikat – ez pedig nem más, mint a francia elnök, Emmanuel Macron.
“Az első számú külföldi játékos Líbiában ma Törökország. És nem hiszem, hogy Törökország ma tiszteletben tartja a Berlini Konferencián kötött egyezséget. Növelték ugyanis a katonai jelenlétüket Líbiában és tömegével szállítottak dzsihadista harcosokat Szíriából. Szerintem ez történelmi és büntetőjogi felelősséget jelent minden NATO tagállamnak részére”- mondta Emmanuel Macron.
Elemzők szerint három fő pontban magyarázható, miért támogatja a francia elnök Haftart.
Az első, hogy katonai vezetőként Franciaország szövetségese az iszlám terrorizmus elleni harcban a Szahara régióban, mivel katonai segítséget nyújt Csád elnökének, Idriss Deby-nek.
Másodszor, egyes elemzők szerint Franciaország arra számít, hogy hálából hozzáférést kap a kelet-líbiai olajmezőkhöz, amennyiben Haftarnak sikerül megszilárdítania a hatalmát a régióban.
Egy harmadik szempont lehet Franciaország számára, hogy szorosabbra fűzze a kapcsolatot Haftar legaktívabb támogatójával, az Egyesült Arab Emírségekkel - az ország ugyanis a francia fegyveripar egyik fő ügyfele.
Párizs viszont tagadja Haftar felkelőinek fegyverzését, sőt, állítása szerint ellenzi az ENSZ által is elismert kormány elleni támadást.
Azonban, amikor nemrégiben a líbiai kormány erői elfoglalták a tábornok egyik táborát, Franciaországban vásárolt páncéltörő rakétákat találtak. A francia kormány szerint a rakétákat a saját hadseregük használta önvédelmi célra, ezzel pedig nem sértették meg a nemzetközi fegyverembargót.
A francia kormány azt állítja, egyetlen célja, hogy stabilitást teremtsen a régióban – mondván, hogy mivel korábban segített a Kadhafi-rendszer megdöntésében, most kötelessége segíteni az ország újjáépítésében.