Az angol pub több egy hétköznapi sörözőnél
Kommentek
A szuperszombatnak elnevezett idei július 4. nagy nap volt Angliában. Nem az amerikai függetlenségre emlékeztek, hanem a fodrászatok és a pubok újra nyitását ünnepelték.
Néhány fodrászat már 0 órától fogadta a vendégeket, a pubok azonban csak 6-kor nyithattak.
Egy korai italra tért be Frank Green is a chesteri The Shropshire Arms-ba, aki azt mondta: alig várja már a találkozást régi cimboráival.
A pubok és éttermek csaknem egyharmada azonban nem nyílt meg a szuperszombaton – idézi a BBC az Éjszakai Iparág Szövetségének adatait. Sőt, a fele a hét végén is zárva tart majd.
A vendéglátósok azt mondják: a kormány nem igazán segített útmutatásaival, ezért sokan inkább kivárják mások tapasztalatait.
„_Néhányan gyorsan lerészegedtek, és fittyet hánynak a közösségi távolságtartásra_” – így tudósított a Sky News az első nap tapasztalatairól.
Miért ünnep egy pub megnyitása?
A pubnak évezredes hagyománya van a szigetországban. Az elsőket még a rómaiak nyitották meg nem sokkal időszámításunk után, 43-ban, vagyis csaknem 2000 éve. Akkor még „_olasz borozók_” voltak tabernae néven, és ezek alakultak át az Angliában népszerű nedű fogyasztása után „_sörözővé_”.
A pub elnevezésének egyébként semmi köze a sörhöz. A nyilvánost jelentő public szóból rövidítették. Egykor teljes nevén _public house_-nak, nyilvános háznak hívták, de nem a vöröslámpás értelemben. Azt jelentette: a ház, amely nyitva áll a nyilvánosság előtt.
A pubokban ugyanis ételt és italt szolgáltak fel, sőt szállást is adtak az elfáradt utasnak.
Katonai célokat is szolgáltak, mint például a legrégebbi pubnak tartott, nottinghami Ye Olde Trip to Jerusalem. Falait állítólag 1189-ben támasztották a szomszédos sziklákhoz, bár az alapítás ezen évét semmilyen írásos okmány nem támasztja alá. Nos, ez a pub a többi között sorozások helyszíne is volt.
A pubok ma közösségi központként szolgálnak falun és városban egyaránt.
A pubokat a politikusok sem vetik meg
A Michelin-csillagos, maidenheadi Royal Oak pubban látta vendégül Theresa May, akkori brit kormányfő Emmanuel Macron, francia elnököt 2018-ban.
A pedáns krónikások feljegyezték, hogy akkor az édes-savanyú céklasalátával kezdődő, és desszertként felszolgált, a mézfagylaltos csokoládé mousse-szal végződő degusztációs menü 65 fontba került, nagyjából 25 ezer forintba került.
Három évvel korábban, 2015-ben David Cameron, kormányfő a kínai elnökkel, Hszi Csin-pinggel fogyasztott el – ahogy az angolok mondanák – egy pintet (durván fél liternyi mennyiséget, azaz egy korsót) egy pubban.
Ezt követően a kínai turisták zarándokhelye lett a 16. századból származó The Plough at Cadsden. A vidéki pubot végül egy kínai cég egyszerűen megvette. A vételár ismeretlen maradt.