Sokkal több vállalat küszködik a válság idején, mint amennyi nem. Elemzők szerint azonban azoknak a cégeknek sincs jó dolguk, amelyek nem mentek csődbe. Van, aki éppen csak túlél, és van olyan, aki minden bevételét a járvány miatti védekezés költségeire fordítja.
Két táborra szakadtak a vállalatok a koronavírus-járvány idején Európában, de az Egyesült Államokban is. Egy részük képes volt a nehézségek ellenére is megmaradni, sőt, profitálni belőle, míg a többi cég nagy veszteségeket könyvelhetett el – olvasható a CNN Business cikkében, ami főleg az amerikai nagyvállalatok küzdelmét jára körül.
Az írásból kiderül: azoknak a vállalatoknak sem könnyű most az élete, amelyeknek a profilja illeszkedik a járványhelyzethez – kiadásaik ugyanis jelentősen megnövekedtek a különleges állapothoz való alkalmazkodás miatt.
Nem titok, hogy az élelmiszerüzletek, gyógyszergyártók és patikák, valamint az informatikai cégek virágoznak a járvány ideje alatt, hiszen az ő termékeik és szolgáltatásaik ebben a helyzetben is elengedhetetlenek. Az amerikai hírcsatorna cikke szerint a Microsoft felhőszolgáltatására hatalmas a kereslet, és egyes videójátékok népszerűsége az egekbe szökött.
De több vállalat tapasztalt nehézségeket az utóbbi hónapokban, mint amennyi jól jött ki a helyzetből. Soknak azért nincs szerencséje, mert szolgáltatásaikhoz feltétlenül szükséges a fogyasztók jelenléte, mint például a fodrászok vagy kozmetikák, és léteznek olyan vállalatok is, amelyeknek a termékeire jelenleg nincs kereslet.
Súlyos nehézségekkel találta szemben magát például a Disney, ami a világ legnagyobb szórakoztatóipari vállalata, vagy a Marriott hotellánc. Profitjuk gyakorlatilag lenullázódott a kijárási korlátozásokkal, illetve az utazási tilalommal.
"A visszatérés nem lesz egységes minden régióban, és nem egyik napról a másikra fog bekövetkezni” - mondta a Marriott vezérigazgatója, Arne Sorenson pénzügyi elemzőknek. „Lehet, hogy hosszabb ideig fog tartani, mint azt bárki szeretné.”
Egy vállalati bevételeket kutató cég, a The Earnings Scout vezérigazgatója, Nick Raich szerint a következő néhány hónap sorsdöntő lesz azoknak a cégeknek a számára, amelyeknek nem sikerült bevételre szert tenniük a korlátozások idején.
Azok a vállalatok sincsenek ideális helyzetben, amelyek nem küszködnek
Kevés olyan vállalat van, ami virágzik a jelenlegi környezetben, de van, aki közülük sokkal jobb pozícióból indult neki eleve a nehézségeknek.
Az informatikai vállalatok eddig is élen jártak abban, hogy munkavállalóik otthonról dolgozhattak, és otthonról értékesítettek termékeket és szolgáltatásokat. Így nekik nem kellett hirtelen sok pénzt befektetniük abba, hogy alkalmazkodjanak a helyzethez, hiszen már kialakult struktúráik voltak.
Ráadásul a techóriások abból is profitálnak, hogy a többi vállalatot el kellett látni termékekkel és szolgáltatásokkal, amelyek által alkalmazottaiknak biztosítják a home office feltételeit.
A Google anyavállalata, az Alphabet, valamint a Facebook hirdetési bevételei márciusban még csökkentek, később azonban még a Wall Street várakozásait is felülmúlták 41,2 milliárd, valamint 17,7 milliárd dollárral az első negyedévben.
A karanténnak köszönhetően a Microsoft felhőszolgáltatása és távoli munkát lehetővé tévő Teams alkalmazása napi 75 millió aktív felhasználót „hozott a konyhára”.
A streaming-oldalak is jól jártak: a már itthon is elérhető Netflix január és március között 16 millió új előfizetőt szerzett, profitja pedig az előző év azonos időszakához képest megduplázódott. A Nintendo profitja - köszönhetően az Animal Crossing sikerének - 41 százalékkal ugrott meg.
A cikk által megszólaltatott szakértők szerint azonban minél tovább tart a válság, annál valószínűbb, hogy ezek a vállalatok is nehézségekkel szembesülnek idővel: a Netflix például leforgatta a nagy részét azoknak a tartalmaknak, amelyeket 2020-ban tett és tesz elérhetővé, de bajba kerülhetnek a 2021-es sorozataikkal és filmjeikkel.
Az Amazon megrendelései is az egekbe szöktek, de Jeff Bezos vezérigazgató szerint négymilliárd dolláros profitjukat, és talán még ennél többet is kell a koronavírus-járvány miatti kiadásaikra fordítaniuk.
A brit Tesco képviselői bevallották, hogy akár a 801 millió dollárt is elérhetik kiadásaik, amelyeket a megnövekedett kiszállításokra, az újonnan felvett futárok fizetésére, az extra takarításra és a fenntartási költségekre kell fordítaniuk, ha a karantén túllépi a 12 hetes időtartamot.
De ezeknek a vállalatoknak legalább voltak tartalékaik, hogy átvészeljék ezt az időszakot, és hogy fedezzék az átállás költségeit.
Egyes cégek profitja 90 százalékkal esett
Sokkal rosszabbul jártak náluk például a légitársaságok, hotelek és a kiskereskedelmi egységek. Ezek a cégek túlélő üzemmódba kapcsoltak, és jobb időkre tartogatják a készpénzállományukat.
„Március közepén leálltunk” - mondta a Magyarországon is számos koncertet szervező Live Nation vállalat vezérigazgatója, Michael Rapino. „Csaknem két hónapja egyetlen koncertünk sem volt.”
A Disney sincs jobb helyzetben: az első negyedévben 91 százalékkel esett a szórakoztatóipari óriásvállalat profitja, miután be kellett zárniuk a vidámparkjaikat és szálláshelyeiket, valamint elhalasztaniuk az olyan filmjeik bemutatóját, mint az élőszereplős Mulan.
A Disney elnöke, Bob Iger biztos benne, hogy az emberek ismét áradni fognak hozzájuk, ha vége a válságnak, de mivel a cég élményt „árul”, amit csoportban jó átélni, elemzők szerint a cég bevételei egészen addig panganak majd, amíg a globális biztonságérzet vissza nem tér.
A Marriott profitja 92 százalékkal esett vissza január és március között. Hoteleik mintegy negyede zárva tart.
Az olyan divatipari cégeket pedig, amelyek már eleve pénzügyi nehézségekkel küszködtek a koronavírus-járvány előtt is, most, hogy az emberek többsége csak alapvető fogyasztási cikkeket vásárol, utolért a végzete: a múlt héten érkezett a hír, hogy a Magyarországon talán kevésbé ismert J. Crew és Neiman Marcus márkák bedobták a törülközőt.
Alig várják, hogy kinyithassanak
Egy biztos: több vállalat küszködik jelenleg, mint amennyi nem. A fentebb már idézett szakértő, Nick Raich szerint az általuk vizsgált több mint 430 vállalat mindössze tíz százaléka becsülte úgy, hogy második negyedévi bevételei az első negyedévinél többet hoznak majd. Ez a legalacsonyabb arány a 2008-as globális válság óta.
Nagy a pesszimizmus, vagy inkább realizmus: a legtöbb vállalatvezető nem reménykedik benne, hogy egyhamar a válság előtti szinten tudnak majd működni.
Ennek ellenére a vállalatok nem sietnek újranyitni: sokan tartanak a második hullámtól, ami már több olyan céget is kivégezhetne, amelyek eddig talpon maradtak.
Vannak azonban olyan cégek, amelyek alig várják, hogy legyen ismét bevételük, sőt, talán profitjuk is. A vendéglátósok egy része mindent megtesz annak érdekében, hogy vendégeik biztonságban érezhessék magukat náluk: plexiüveg elválasztókat szerelnek fel, és sok helyen még hőmérsékletet is fognak mérni. Ők már annak is örülnek, hogy egyáltalán kinyithatnak.