rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Műszaki szabálytalanságok miatt lefoglalták az Alan Kurdi mentőhajót Palermóban

Az Alan Kurdi utasai a karanténjuk kezdetén, április 17-én
Az Alan Kurdi utasai a karanténjuk kezdetén, április 17-én   -   Szerzői jogok  Sea-Eye via AP
Betűméret Aa Aa

Ismét feltartóztatták a Sea-Eye német civil szervezet Alan Kurdi nevű hajóját az olasz hatóságok. A menekültválság csúcspontján, 2015-ben elhunyt hároméves szíriai kisfiúról elnevezett hajót ezúttal a palermói kikötőben, szerdára virradóra foglalták le az ANSA olasz hírügynökség szerint.

A hatóságok a hajó legénységét és utasait veszélyeztető - közelebbről meg nem nevezett - műszaki és működési szabálytalanságokkal indokolták az intézkedést. A tájékoztatás szerint a szabálytalanságok orvoslásáig a hajó hatósági őrizet alatt, kikötve marad.

Az Alan Kurdi április elején Líbia partjai előtt 146 bevándorlót vett fedélzetére, akiket annak ellenére is Olaszországba vitt, hogy a római kormány április 7-én a járványhelyzet miatt elrendelte a kikötők lezárását.

Az embereket egy komphajón kéthetes karanténba helyezték, de már partra szállhattak. A civil hajó 17 fős legénységével a hétvégén köthetett ki a szicíliai Palermóban, ahol a parti őrség szakemberei átvizsgálták.

A bevándorlás nem állt le

A világ közvéleménye most a koronavírusra figyel, de ez nem jelenti azt, hogy a Földközi-tengeren nem próbálnának meg illegális bevándorlók Európába jutni. Az éjjel Málta közelében egy gumicsónak vészjelzést adott le, miután leállt a motorja. A fedélzetén 46 Líbiából menekülő ember zsúfolódott össze, köztük terhes nők, és három csecsemő.

A Rainews24 riportere pedig alig egy órával később arról számolt be, hogy az olasz partiőrség Lampedusa közelében fogott el egy Líbiából indult gumicsónakot, 160 emberrel a fedélzetén.

Aktivisták egy csoportja eközben pert indított az Európai Unió ellen, mert az szerintük megszegi a saját szabályait a líbiai parti őrség támogatásával. Úgy vélik, hogy a pénzt arra használják az afrikai ország hatóságai, hogy visszavigyék a migránsokat és menekülteket a szárazföldre, majd börtönbe zárják őket. A támogatást az Európai Parlamentből is sokan ellenzik, arra hivatkozva, hogy Líbia nem számít biztonságos országnak a bevándorlók számára.

Mások eközben a nemrég elfogadott IRINI missziót bírálják. A kezdeményezés célja a líbiai fegyverembargó betartatása, aminek érdekében hajókkal és műholdakkal tervezik figyelni az ország partvidékét. Az ellenzők attól tartanak, hogy az uniós őrnaszádok a nemzetközi jogi kötelezettség miatt kimentenék a tengerből a migránsokat, ez pedig ösztönözné a bevándorlást. A bírálók között ott van a magyar kormány is.