rendkívüli hír

A kormány a nők elleni erőszak kapcsán is a bevándorlásról beszél

Mécsesek égnek a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) Néma Tanúk elnevezésű felvonulásán a Parlament előtti Kossuth Lajos téren 2018. november 25-én
Mécsesek égnek a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) Néma Tanúk elnevezésű felvonulásán a Parlament előtti Kossuth Lajos téren 2018. november 25-én -
Szerzői jogok
MTI/Balogh Zoltán
Betűméret Aa Aa

November 25-e a nők elleni erőszak ellen való küzdelem világnapja, ez alkalomból az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleményben írt arról, hogy a kormány elkötelezett a nők elleni erőszakkal szembeni küzdelemben, és hogy mennyi mindent tesznek a nők védelméért.

Elsőként a 2013-as új magyar Btk-t említik, ami "kiemelten védi a nőket, és kiemelten bünteti a nők elleni erőszakos bűncselekményeket". Az EMMI közleményében hangsúlyozza, hogy különösen fontos a probléma mielőbbi jelzése és a segítségkérés, említve a Kapcsolj egyből! mobiltelefonos alkalmazást.

Majd rátérnek a kormánypártok kedvenc témájára.

Mint írják, "a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy megvédje Magyarországot és a magyar nőket a tömeges bevándorlástól, és az azzal együtt járó, nők elleni erőszakos bűncselekményektől, amelyeknek száma a bevándorlóországokban radikálisan megnőtt" (erről hivatalos adatot nem találtunk - a szerk.).

EZT OLVASTA? Akkor most tényleg mindenkit megerőszakolnak a migránsok Svédországban?

A nők elleni erőszak leggyakoribb formája a kapcsolati erőszak, melynek számos megnyilvánulási formája létezik a fizikai vagy szexuális bántalmazáson túl" - teszik hozzá, azaz eszerint a legtöbb áldozat ismeri a bántalmazóját.

Mire lenne szükség?

A magyar államhoz intézett nyílt levelet közölt két nőjogi szervezet, a NANE Egyesület és a Patent Egyesület. Mint írják, a benne szereplő követeléseket a nők elleni erőszakban érintett áldozatok és a velük szolidaritást vállalók írták. A rendőrség, a nyomozás, a bíróság, a gyermekelhelyezés, valamint a szolgáltatások és intézményi folyamatok szintjén írják le, hogy milyen változásokra és intézkedésekre lenne szükség a nők védelmében. Többek közt az szerepel benne, hogy ha hívják a rendőröket családon belüli erőszak miatt, akkor mindig menjenek ki, se akkor, se a nyomozás során, ne hibáztassák az áldozatot, és a bíró se tegye ezt az eljárás alatt, gyermekelhelyezésnél pedig vegyék figyelembe. hogy hogyan érzik magukat a gyerekek. Az utolsó pont az, hogy ratifikálják az Isztambuli Egyezményt.

Mi a baj az Isztambuli egyezménnyel?

Magyarország 2014-ben írta alá a nők elleni erőszakkal szembeni fellépést célzó Isztambuli egyezményt, de azóta sem ratifikálta. Az egyezmény pont a párkapcsolati erőszakot megelőző intézmények megerősítését célozná, és bár Magyarország névleg egyetért vele, a benne foglaltak beépítését a magyar jogrendszerbe immár 5 éve nem teszi meg.

A hivatalos kommunikáció szerint ennek objektív jogalkotási akadályai vannak, ugyanakkor a kormány szócsöveként szolgáló média ideológiai szempontból tartja nemkívánatosnak az egyezmény betartását, mert az szerintük a férfiak hátrányos megkülönböztetéséhez vezetne.

Varga Judit igazságügyminisztert parlamenti bizottságbeli meghallgatásán kérdezték a ratifikációról, amire ő azt válaszolta, csupán "politikai hisztiről" van szó.

Európai Zöldek: vessenek véget a nők elleni erőszaknak

Nemcsak Magyarországon nem ratifikálták még az egyezményt az uniós tagállamok közül. Több ország a régióban szintén aláírta már, de azóta se tett semmit a ratifikáció, vagyis a nemzeti jogrendbe illesztés érdekében. Így többek között az Egyesült Királyság, Csehország, Szlovákia és Ukrajna sem.

Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.