rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Magyarországi halálozási arány: helyünk az európai járványlistán

Magyarországi halálozási arány: helyünk az európai járványlistán
Szerzői jogok  Balogh Zoltán/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Betűméret Aa Aa

Magyarországon az utóbbi két hétben folyamatosan nőtt a koronavírus okozta megbetegedések miatti halálozási arány: most már magasabb, mint az európai átlag. Ez azonban nem azt jelzi, hogy Magyarországon végzetesebb lenne a COVID-19, inkább arra enged következtetni, hogy sokkal több a valójában a fertőzött, mint a regisztrált betegek száma. Ezért nemcsak regisztrált esetek számát tekintve néztük meg a halálozási arányt Magyarországon és a térségben, hanem az egymillió lakosra jutó arányszámot véve is.

Két hete dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos az Operatív Törzs sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy bár magas a halálozási arány a regisztrált eseteket nézve, de "Magyarország nem lépi túl az uniós átlagot, az alsó harmadában található a halálozások számát tekintve".

Ez utóbbi azóta már megváltozott, Magyarország feljebb került ezen a listán, a halálozási arány pedig meghaladta az európai átlagot.

Grafikon: Magyarországon a 14. legmagasabb a halálozások száma az EU-ban

Az utóbbi két hétben Európa-szerte tovább nőtt a halálozások száma, a keddi, legfrissebb összesítés azt mutatja, hogy a 27 EU-tagállamból Magyarországon most a 14. legmagasabb a halálozások száma (a kedd reggeli hivatalos jelentés szerint Magyarországon addig 291 életet követelt a járvány -szerk.).

Ez önmagában magyarázható azzal is, hogy a 14. legnagyobb lakosságú tagállamról van szó, annak ellenére, hogy vannak ebből a logikából kilógó példák is a listán. Ilyen a fele akkora lakosságú Írország, ahol eddig 1102 életet követelt a járvány, illetve a Magyarországnál egymillióval kisebb népességű Ausztria, ahol 542-en haltak meg. A sok korlátozó intézkedést elsők közt bevezető Csehországban, illetve Görögországban viszont kevesebb halálos áldozata van a járványnak.

Grafikon: Magyarországon a 7. legmagasabb a halálozási arány

Az EU-ból Franciaországban a legmagasabb a halálozási arányszám a regisztrált eseteket figyelembe véve. Belgiumban a második (15,38%), Olaszországban a harmadik (13,48%). Az uniós átlag (11,12%) felett van még Hollandia (11,82%) és a járvány elleni stratégiája miatt sok kritikát kapó Svédország (11,77%).

A legfrissebb adatok szerint Magyarországnál (10,84%) még a járvány által egyik legjobban sújtott Spanyolországban magasabb az arány (11 %). Ebben a hét országban rosszabb az arány a teljes európai kontinens átlagánál, ami most 9,94 %.

Magyarországon ez az arányszám a korábbi cikkünkhöz, és a tisztifőorvos kijelentés 13 nappal ezelőtti időpontjához képest csaknem 2,5 fél százalékkal nőtt.

Óvatosan kell következtetéseket levonni ebből: ez nem jelenti azt, hogy Magyarországon minden tizedik COVID-19 betegség halállal végződik, csak azt, hogy a mortalitás a regisztrált fertőzések tizede. Ha nőne a magyarországi tesztek, és ezzel a regisztrált fertőzések száma, akkor alacsonyabb lenne ez az arány.

Ezért néztük meg az EU-ban és a térségben is azt, hogy hány halálos áldozata van eddig a járványnak egymillió lakosra nézve.

Grafikon: a térségben Ausztriában messze a legmagasabb az egymillió főre jutó COVID-19 áldozatok száma, Magyarország az ötödik

Árnyaltabb képet adhat a halálozási arányról ha azt nézzük, hogy egymillió lakosra hány koronavírusos megbetegedéssel kapcsolatba hozható halálos áldozat jut. Ez is lehet azonban csalóka, hiszen egy-egy nagyobb népességű országnál, mint például Románia vagy Lengyelország kisebb az arányszám, szemben a kétmillió lakosú Szlovéniával, ahol kevesebb, mint 80 halálos áldozata van a járványnak, ezzel mégis náluk a második legmagasabb az arányszám a térségből.

Térkép: az egymillió főre jutó COVID-19 áldozatok száma Európában - óriási különbségek, az átlag 162,42

Ha Európát nézzük, és nemcsak Magyarország környékét, akkor a mi térségükben kimagaslónak számító osztrák arányszám sokkal kisebbnek tűnik. Belgiumban 612,1 halálos áldozat jut egy főre, ez a magyar arányszámnak több, mint szerese. Nem sokkal szívderítőbb az arány Spanyolországban (495,99) és Olaszországban sem (440,67).

Országonként változó módszerek, a közölt adatoknál nagyobb veszteségek

Ha az európai adatokat nézzük, akkor viszont egyértelműen látszik, hogy mely országokban okozta a legnagyobb pusztítást a járvány. Még akkor is, ha száz százalékig ezek az adatok sem megbízhatók, mivel országonként változik az, hogy mi alapján számolnak valakit a COVID-19 áldozatai közé.

Egyre több országról derült ki az a tavalyi, illetve az idei tavaszi halálozási statisztikák megvizsgálása után, hogy valójában sokkal több áldozata lehet a járványnak a közölt statisztikai adatoknál. Mint azt egy korábbi, az olasz helyzettel foglalkozó cikkünkben is írtuk, egyszerűen számos, ebben az időszakban elhunyt emberről nem tudjuk, hogy a halálának köze volt-e a betegséghez.

Így a magyarországi adatokról tisztább képet kapunk majd, mikor a Központi Statisztikai Hivatal közli a legfrissebb demográfiai adatokat. A múlt héten kiadott gyorstájékoztatóban a január-februári adatok szerepeltek, azok arra utalnak, hogy az előző évhez képest csökkent a halálozások száma.

Túl "őszinte" belgák

Sokak számára meglepő lehet, hogy a 11 millió lakosú Belgiumban miként okozhatott ekkora pusztítást a járvány. Nemcsak Európában, de az egész világon itt a legmagasabb a lakosságarányosan a halálos áldozatok száma. A legfrissebb adatok szerint 7331-en haltak meg a járványban. Ennek a legfőbb oka az, hogy a belga kormány úgy döntött, hogy a "teljes átláthatóságot választja a halálos áldozatok számának kommunikálásakor", még akkor is, ha ezt azt jelenti, hogy a valóban a COVID-19-hez köthető halálozások számához képest magasabb adatot jelent ez.

A belgiumi áldozatok több mint fele idősotthonban vesztette életét. Őket kivétel nélkül a járvány áldozatai között tartják számon, annak ellenére, hogy csupán 4 százalék esetében mutatta ki a teszt a fertőzést.

Valószínűleg a belga adatok sokkal közelebb állnak a valósághoz, mint a többi európai országé. A belgák számára azonban ez problémát jelent, egyre többen aggódnak amiatt, hogy milyen képet festenek ezek az adatok az országról. Zuhal Demir flandriai turizmusért felelős miniszter szerint komoly harc lesz az országok közt a turistákért, mikor újranyitják a határokat. A szektorban Belgium a magas kockázatú címkét kapta az adatok miatt, és ez kárt okozhat lehet ebből a szempontból. Mások pedig amiatt aggódnak, hogy a beruházásokra is kihathat, mert bizonyos üzleti szereplők inkább máshol fognak befektetni.

A belga példa is jól mutatja, hogy mennyire óvatosan kell kezelni bármilyen, a halálozási adatokkal kapcsolatos statisztikát.

A tesztelés bajnokai az EU-ban

A legnagyobb ismeretlen a járvány elleni harcban a fertőzöttek valós száma. Ennek nemcsak a halálozási statisztikák tompításában lenne nagy szerepe, hanem fontos információ a kijárási korlátozások enyhítéséhez. Ezért is szerepel egyik feltételként az Európai Bizottság ajánlásában a széles skálájú tesztelés.

A legtöbb EU-tagállamból van arról adat, hogy mennyi tesztet végeznek, bár itt is nagyok az eltérések. Például amíg az "éllovas" Luxemburgban azt tartják számon, hogy hány embert teszteltek, addig a szintén kiemelkedően sokat tesztelő Litvániában azt, hogy hány mintát elemeztek. Olaszországban, ahol a negyedik legmagasabb az EU-ban az ezer főre jutó COVID-19 tesztek száma, az elvégzett teszteket tartják számon.

Az április 26-ai adatok szerint Luxemburgban tesztelték messze a legnagyobb arányban a lakosságot, ezer főre kerekítve 65 tesztelt lakos jut. Litvániában 38 az ezer főre jutó elemzett minták száma, míg Észtországban 37 a kerekített arányszám. Olaszország a negyedik: az ezer főre jutó elvégzett tesztek száma csaknem 30 (29,72), a Magyarországgal szomszédos Ausztria az ötödik (26 teszt/ezer fő). Németországban hetente közlik az adatokat, legutóbb 25 volt ez az arány.

A lakosságarányosan legkevesebbet tesztelő tagállam Görögország, ahol ezer főből alig hatot teszteltek. Magyarország hátulról a második: ezer főre 6,32 elvégzett teszt jut, Romániában alig jobb ez a mutató (6,53/1000 lakos).