A levegő elsődleges szennyezőjének számító nitrogén-oxidok koncentrációja átlagosan 64 százalékkal csökkent a főbb spanyol városokban a koronavírus-járvány feltartóztatását célzó intézkedések nyomán
HIRDETÉS**Az olyan városokban és régiókban élők, ahol magasabb a légszennyezettség, nagyobb kockázatnak vannak kitéve, ha elkapják a koronavírust - figyelmeztet egy európai civil szervezet, az Európai Közegészségügyi Szövetség (EPHA).
**
A légszennyezettség ugyanis cukorbetegséget, magas vérnyomást és egyéb légzőszervi megbetegedéseket okozhat, és éppen ezek a krónikus betegségek azok, amelyek növelik annak kockázatát, hogy egy koronavírusos beteg belehal fertőzésébe, mint ahogyan az a magyarországi adatokból is látszik.
Egy 2003-as kutatás is kimutatta, hogy a SARS áldozatai 84 százalékkal nagyobb valószínűséggel haltak bele a vírusba, ha olyan területen éltek, ahol a légszennyezettség mérsékelt volt, azokhoz viszonyítva, akik alacsony légszennyezettségű területen éltek. A SARS-járványban 774-en haltak meg 2002-2003-ban, ami a Covid-19-hez hasonlóan koronavírus volt.
"Azoknak a betegeknek a szervezete, akiknek krónikus tüdőbetegségük volt, amit súlyosbított a légszennyezettség, kevésbé tudtak megküzdeni a fertőzéssel, és nagyobb valószínűséggel haltak bele" - jelentette ki Sara De Matteis, a Cagliari Egyetem orvosprofesszora. "Nagyon valószínű, hogy ugyanez a helyzet a Covid-19 esetében is".
Éppen ezért is fontos a munka, amelyet a Copernicus Klímaváltozási Szolgáltatása (Copernicus Climate Change Service) és a Copernicus Atmoszférafigyelő Szolgálata (Copernicus Atmosphere Monitoring Service) végez, hiszen döntő adatokat szolgáltatnak a koronavírus által érintett területekről. Az általuk készített képeken döbbenetes változás figyelhető meg: a néhány héttel ezelőtti ábrákon látszik, mennyivel szennyezettebb volt Európa levegője, mint amilyen most, hiszen több régióban és nagyvárosban hetek óta alig mozognak az emberek.
Az EPHA főtitkára, Sascha Marschang szerint habár a levegő vitathatatlanul tisztul Európában, az emberi egészség károsodása már bekövetkezett. "A tudósok szerint a Covid-19-hez hasonló járványok rendszeresek lesznek a jövőben, tehát az utcák megtisztítása az egészségesebb jövő záloga"- mondta.
A Valenciai Műszaki Egyetem kutatói az Európai Űrügynökség (ESA) Copernicus programja keretében működő Sentinel-5P misszió műholdfelvételeit elemezték, valamint összehasonlították a március 10-14. és a március 15-20. közötti időszak adatait. Ezen adatok alapján készítettek egy térképsorozatot, amely bemutatja a főbb spanyol városok nitrogén-oxid-koncentrációját. Ebből kiderült, hogy jelentősen csökkent Spanyolország légszennyezettségének mértéke a kijárási korlátozások és a gazdasági tevékenység csökkenése miatt.
A levegő elsődleges szennyezőjének számító nitrogén-oxidok koncentrációja átlagosan 64 százalékkal csökkent a főbb spanyol városokban a koronavírus-járvány feltartóztatását célzó intézkedések nyomán. A legnagyobb mértékben Barcelonában esett vissza az arány, 83 százalékkal. Madridban 73 százalékkal, Valenciában 64 százalékkal csökkent a nitrogén-oxidok koncentrációja - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Elena Sánchez-García, a UPV kutatója szerint a nitrogén-oxidok a levegő szennyezettségének fontos jelzői. "A nitrogén-oxidok magas koncentrációja negatív hatással van a légzőszervrendszerre és súlyosbítja a már meglévő egészségügyi problémákat" - fejtette ki a szakértő.
De nem csak Spanyolországról, hanem Franciaországról és Olaszországról is készítettek felvételeket, amelyeken hasonlóan döbbenetes változás látható.
Párizsban és környékén 20-30 százalékkal javult a levegő minősége a március 17-én elrendelt kijárási korlátozások következményeként - közölte a környezetvédelmi minisztérium levegőminőséggel foglalkozó ügynöksége, az Airparif.
A szervezet március 16. és 20. között vizsgálta a légszennyezettség alakulását, és megállapította, hogy a Párizs fölötti légi forgalom és a városi közlekedés drasztikus csökkenésének eredményeként több mint 60 százalékkal kisebb a levegő nitrogén-dioxid-tartalma, ami 20-30 százalékos levegőminőség-javulásnak felel meg. A javulás különösen szembeötlő a sugárutak mentén.
Az Airparif hangsúlyozza, 40 éves történetében még soha nem fordult elő, hogy ilyen mértékben és ilyen sok mérőállomáson javuljon a levegőminőség.
A levegő szennyezettsége annak ellenére csökkent, hogy megnőtt a lakóépületek fűtése.
A párizsiak csak munkavégzés céljából és más létfontosságú indokból hagyhatják el otthonukat a kezdetnek 15 napra elrendelt kijárási korlátozás értelmében.
A nitrogén-oxidok, mint a dinitrogén-oxid, főként a motoros járművek magas hőmérsékleten lezajló égési reakciója révén kerülnek a városok légkörébe.
