A járvány nemcsak fertőzéssel jár, hanem felbolygatja a közéletet, diplomáciai háborút okoz. Nemzetközi kitekintés.
A koronavírus-járvány a világ számos országában nemcsak a mindennapokat, hanem a közéletet és a döntéshozatal eljárását is megváltoztatta.
HIRDETÉSBelgiumban március 17-én tette le az esküt Sophie Wilmès kisebbségi kormánya. Az ellenzék támogatásáról biztosította a járvány hatékony kezelése érdekében.
Brazíliában élesen bírálják Bolsonaro elnököt, aki a járványt „kitalációnak” tartja. Egy kutatás megkérdezettjeinek 45%-a visszahívná az elnököt. Fia, Eduardo Bolsonaro, a brazil kongresszus tagja ráadásul diplomáciai botrányt okozott, amikor tweetjében azt írta: „A világjárvány okozójának neve és keresztneve: a Kínai Kommunista Párt”. A kínai nagykövet válaszában a Bolsonaro családot Brazília mételyének nevezte. Eduardo Bolsonaro utóbb elnézést kért kirohanásáért.
A kanadai parlament március 13-án az alsóház tevékenységét április 20-ig, a szenátusét április 21-ig függesztette fel. A tartományi felépítésű országban a mostoha apja révén magyar vezetéknevű Patty Hajdu egészségügyi miniszter vasárnap bejelentette, hogy a járvány egységes fellépést igényel. A szövetségi kormány habozás nélkül lépni fog, ha a tartományi intézkedések nem vezetnek eredményre – mondta a tárcavezető.
Kínában tartományi pártvezetőket váltottak le a járványhelyzet miatt. Megfigyelők szerint Hszi Csin-ping a Kínai KP főtitkára így próbálta enyhíteni az emberek dühét a járvány terjedése miatt.
A francia parlament két háza vasárnap egészségügyi veszélyhelyzetet hirdetett, és nagyobb jogosultságot adott a kormánynak a járvány kezelésére.
Németországban Angela Merkel kancellár karanténba kerülése nem befolyásolja a kormányzást. A szövetségi kormánynak a helyi ügyekbe nemigen van beleszólása, azt a tartományi kormányok intézik – igaz koordináltan.
Az olasz kormány a szolidaritás elmaradásáért bírálja az Európai Parlamentet. Nathalie Tocci, a Külügyi Intézet igazgatója szerint Olaszországot magára hagyták az euróövezet krízise, a 2015-16-os migránsválság, és most, a koronavírus-járvány idején.
Közben az Európai Parlament is felfüggesztette tevékenységét. David Sassoli, parlamenti elnök önkéntes karanténba vonult koronavírus-fertőzés gyanúja miatt.
Önzőnek nevezte a brit egészségügyi miniszter azokat, akik nem tartják be a kormánynak a járvány terjedésével kapcsolatos javaslatait. Matt Hancock újabb intézkedések bevezetését helyezte kilátásba, amennyiben nem sikerül megakadályozni a járvány terjedését.
Iránban a járvány miatt felmerült a kormány bukásának lehetősége. Teherán nemzetközi segítségért folyamodott arra hivatkozva, hogy az amerikai szankciók miatt nincs hozzáférése a piacokhoz. Miután az amerikai kormány maga kínált fel segítséget, Ali Hámenei ajatollah ezt azzal utasította el, hogy az Egyesült Államok i nélkülöz, őrizze meg a segítséget saját betegei számára.
A hónap elején megtartott izraeli választásokon Benny Gantz szoros győzelme után egységkormány felállítását javasolta, Netanjáhú azonban hatalommegosztást kezdeményezett, elfogadása esetén pedig ígéretet tett, hogy 2021-ben távozik a közéletből.
Japán és Dél-Korea között elhidegültek a kapcsolatok, miután Szöul azzal vádolja Tokiót, hogy határozatlan és passzív a járvány elleni fellépése.
A spanyol parlament március 12-én egy hétre felfüggesztette tevékenységét, miután több tagjáról is kiderült, hogy fertőzött.
Az USA több tagállamában, köztük Új-Mexikóban és Alaszkában az olajár esése tizedeli a költségvetést. Több tagállamban, például Coloradóban, Kentuckyban, Delaware-ban, Georgiában, Illinois-ban, New Hampshire-ban és Vermontban felfüggesztették a törvényhozást. Az EU élesen bírálta Washingtont az uniós állampolgárok beutazási korlátozásáért.