Olaszországban többször is előfordult, hogy nem vizsgálták meg a tünetmentes embereket, akik kapcsolatban voltak bizonyítottan fertőzöttekkel.
HIRDETÉSKínában kulcsszerepet játszottak a koronavírus gyors terjedésében azok az emberek, akiknek enyhe tüneteik voltak, vagy meg sem jelentek a betegség szimptómái – állapították meg az amerikai Colubia Egyetem kutatói.
Ez azért fontos, mert Európában, amely most már a járvány gócpontja, a legtöbb országban a vírusteszteket azoknak tartják fenn, akiknek vannak tüneteik, vagy rizikócsoportba tartoznak, esetleg az egészségügyben dolgoznak. Pedig az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is azt javasolja a kormányoknak: teszteljenek minél többet. „Vakon nem tudsz harcolni. Nem tudjuk úgy legyőzni a járványt, ha nem is tudjuk, ki a fertőzött” – fogalmazott Tedros Adhanom Ghebreyesus , a WHO főigazgatója.
A Columbia Egyetem kutatói szerint a kínai Vuhanban a koronavírusfertőzések 86 százalékáról nem is a január 23-i karantén elrendelése előtt. A tudósok minderről a Science című tudományos magazinban megjelent tanulmányukban írnak. Mint az egyik kutató, Jeffrey Shaman fogalmazott: „Kínában a COVID-19 esetek robbanásszerű emelkedését pont azok az emberek idézték elő, akiknek enyhe tüneteik voltak vagy a kór szimptómái meg sem jelentek náluk.”
A tanulmány leszögezi: az enyhe tünetekkel rendelkezők, vagy tünetmentes emberek a populáció sokkal nagyobb részét képes kitenni a vírusfertőzés veszélyének, mint más esetben.
Az amerikai kutatók elemzése szerint a járvány terjedése akkor változott meg, amikor Kína elkezdte bevezetni a különböző korlátozásokat: utazási tilalmat, otthoni karantént rendeltek el és gyorsteszteket kezdtek alkalmazni. Februárban mintegy 300 ezer tesztet végeztek el az ázsiai országban.
Mike Ryan, a WHO egészségügyi vészhelyzet programjának vezetője már március elején arról beszélt, hogy „rendkívül fontos a járványra adott válaszoknál, hogy megértsük, ismerjük a problémát, mert enélkül nagyon nehéz megállapítani, mit is kéne orvosolnunk.” Majd hozzátette: „Kínában nagyon gyorsan emelkedtek az esetszámok, hiszen elkezdték felkutatni a betegeket. Ez történt Dél-Koreában is, amikor aktívan elkezdték az ellenőrzéseket elvégezni.”
Európa és a vírustesztek
A legtöbb megbetegedést Olaszországban regisztrálták Európában. Itáliában több mint 148 ezer tesztet végeztek el. Németországban ez a szám meghaladja a 160 ezret. Az ottani illetékesek azt ígérték, hogy hamarosan felpörgetik a tesztelést az országban. Spanyolországban, ahol szintén meredeken emelkedik a betegek száma, nem hoztak nyilvánosságra adatokat arról, hogy hány tesztet végeztek el. Az El País című lap úgy becsli, hogy 30 ezerre tehető ez a szám. A madridi egészségügyi tárca azt ígérte: több vizsgálatot végeznek majd el, akinek bármilyen betegségre utaló tünete van.
Franciaország március 10-ig közölte az elvégzett tesztek számát. A hatóságok szerint napi 1200-2500 teszt elvégzésére van laborkapacitás az országban. Így feltehetőleg 24.600 és 35 ezer közé tehető az elvégzett ellenőrzések száma. A francia hatóságok közlése szerint már csak a komoly esetek tesztelésére összpontosítanak.
Nagy – Britanniában eddig 50 ezer embert vizsgáltak meg koronavírus-fertőzöttségre, és további vizsgálatok elvégzésére készül a szigetország. Ausztriában, ahol több mint 1400 fertőzött van már, csaknem 12 ezer tesztet végeztek el. Portugáliában eddig valamivel több mint 4000 tesztet végeztek el. Magyarországon a csütörtök esti hivatalos adatok szerint 2322 vizsgálatot hajtottak végre, 73 beteget kezelnek, és 124-en vannak karanténban. Eddig ketten, két iráni diák épült föl a fertőzésből, egy beteg pedig elhunyt.
Mint látható, Európában jóval kevesebb vizsgálatot hajtottak végre, mint Kínában vagy Dél-Koreában. Utóbbinál csaknem 287 ezret végeztek el eddig.
Teszt – protokoll Európa országaiban
Az Európai Unió országaiban nincs egységes szabály, kiket, mikor, hogyan kell tesztelni. Így szinte minden államban más a gyakorlat. A franciák például a rizikócsoportba tartózókat ellenőrzik, akiknek már vannak tüneteik, illetve az egészségügyi dolgozókat, valamint az idősotthonok alkalmazottjait is. Spanyolországban az akut légzési problémával kórházba kerülőket tesztelik, illetve azokat, akik az ellátórendszernél bármilyen légúti fertőzéssel jelentkeznek. A rizikócsoportba tartozókat bármilyen légúti probléma esetén megvizsgálják.
Németországban autós vírusellenőrzőpontokat is felállítottak, mint Dél-Koreában. Akinek az orvosa úgy ítéli meg, hogy szüksége lehet gyorstesztre, az egyszerűen az állomásra gurul, az autóban ülve mintát vesznek tőle. Azokat ellenőrzik, akiknek tüneteik vannak, illetve akik kapcsolatban voltak igazoltan megfertőzött emberrel, vagy pedig járvány sújtotta területen jártak és jelentkeztek már a betegség szimptómái. Németországban akinek vírusos tüdőgyulladása van, automatikusan tesztelik koronavírusra. Finnországban az enyhe tünetekkel rendelkezőkön is elvégzik a tesztet, ha előtte külföldön jártak.
Portugáliában eleinte csak azoknál ellenőriztek, akiknek tüneteik voltak, de hétfő óta, a WHO ajánlásának megfelelően, több településen is mobil mérőállomásokat állítottak föl, hogy a fertőzött gyanús eseteket szűrni lehessen.
Magyarországon március 16-ig két esetben végeztek vírustesztet: ha valakinek akut légúti fertőzése volt, amelyhez hirtelen fellépő magas (38 Celsius foknál magasabb) láz társult, vagy légszomja volt, vagy köhögött, valamint a tünetek megjelenése előtti 14 napban a járvány sújtotta területen járt. A második lehetőség az volt a tesztre, hogy ha vaki szoros kapcsolatba került igazoltan vagy feltehetően fertőzött emberrel. Ilyen, ha valaki egy háztartásban él a fertőzöttel, vagy ha a beteghez, zárt térben, két méternél közelebb került 15 percnél hosszabb időre. Március 16-án újabb esetben is elvégezhető a teszt: ha valaki akut légúti fertőzéssel, lázzal kerül kórházba.
Egységes szabályozást sürgetnek
Egy olasz virológus a közelmúltban a milánói Corriere della Sera című lapban írt cikkében sürgette az Európai Unió döntéshozóit arra, hogy harmonizálják a szabályokat, hogyan kell detektálni a koronavírusos eseteket. Egy másik olasz virológus pedig úgy vélekedett: a regisztrált esetek a valós megbetegedések csupán harmada vagy ötöde.
Tesztelés és karantén: a leghatékonyabb módszer
Susanna Esposito, a Fertőző Betegségek és Immunológiai Rendellenességek Világszövetségének vezetője azt mondta az Euronewsnak, hogy a helyzetre a megoldást az jelenti, hogy tesztelnek, a leghamarabb felállítják a diagnózist, majd ha fertőzött valaki, akkor elkülönítik és kezelik. Mint mondta: Hongkongban és Dél-Koreában nagyon hatékonyak a tesztelési szabályok. Hongkongban alacsonyabb az esetszám, mert ott bárki, aki légúti tünetekkel jelentkezik, azonnal tesztelik és ha kell, elkülönítik.
„Olaszországban viszont, a tünetmentes embereket, akik kapcsolatban voltak bizonyítottan fertőzöttekkel, többször is előfordult, hogy nem vizsgálták” – tette hozzá Susanna Esposito. Mint mondta: vannak olyan kórházak, ahol már négy órán belül megvannak a teszteredmények, és elkezdhető a terápia. Ugyanakkor a többi intézményben ahol nincs gyors eredmény, addig nem tesznek semmit, amíg meg nem érkezik a visszaigazolás – ez pedig napokig is eltarthat, így hiába valószínűsíthető a COVID – 19 fertőzöttség, a kezelést nem kezdik meg – vázolta a problémát az orvos.