rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Közel 25 millió munkahely szűnhet meg a koronavírus-járvány miatt

Közel 25 millió munkahely szűnhet meg a koronavírus-járvány miatt
Szerzői jogok  Balogh Zoltán/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Betűméret Aa Aa

Közel 25 millió munkahely szűnhet meg világszerte a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet jelentése szerint a járvány miatt.

Az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) szerdán közölt adatokat. Eszerint azonnali, összehangolt lépésekre van szükség a munkaerő-piacon a tömeges munkanélküliség és elszegényedés elkerülése érdekében.

A genfi székhelyű szervezet számításai szerint a legkedvezőbb esetben is 5,3 millió munkahely szűnik majd meg a vírusveszély, illetve az azt követő válság miatt. A legrosszabb forgatókönyv esetében azonban 24,7 millió állás szűnhet meg. Összehasonlításképp: a szervezet adatai szerint a 2008-ban kezdődött gazdasági válságban ennél kevesebb, 22 millió új munkanélkülit regisztráltak.

Veszélyben a legszegényebbek

Nem csak a munkanélküliek számának emelkedése várható, hanem a bérek csökkenése és a munkakörülmények romlása is. Ráadásul a változások jóval keményebben érintik majd a hátrányos helyzetű csoportokat és növelhetik az egyenlőtlenséget.

Veszélyben vannak azok, akiknek a munkahelyük nem védett, így nincsenek szociális jogaik, de ide tartoznak az alacsony fizetésű alkalmi munkások, a fiatalok, az idősek is. A nők különösen nagy számban vannak a veszélyeztetett csoportban – áll a jelentésben. "Ez már nem csak egy globális egészségügyi válság, hanem egy munkaerő-piaci és gazdasági krízis is, amelynek komoly hatása lesz az emberek életére" – figyelmeztetett a szervezet főtitkára, Guy Ryder.

Andor László: segélyalap kell!

Az ügyben megkerestük Andor Lászlót, aki 2010-2014 között az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa volt. Ebben a pozícióban részt vett a 2008-2009-es pénzügyi válság utáni európai lépések kidolgozásában is. Andor László most az Európai Progresszív Tanulmányok Alapítványának főtitkáraként dolgozik.

Ő azt válaszolta, jelenleg két dolgozói kategória van nehéz helyzetben. Az egyik, akik olyan ágazatokban dolgoznak, amelyek most gyakorlatilag leállnak: ilyen a turizmus, turizmus, a vendéglátás, az autóipar és még sok más szektor. A másik csoport, akik úgynevezett atipikus munkahellyel rendelkeznek, tehát nincs rögzítve a havi munkaidejük vagy jövedelmük, illetve nem vonatkoznak rájuk társadalombiztosítási normák.

Az első kategóriát az ágazatok keretében kell megsegíteni, úgy, hogy a vendéglátó cégeknek vagy a légitársaságoknak ne kelljen nagyarányú elbocsátást alkalmazni. A bérfizetést, vagy annak egy részét az államnak át kell vállalnia, és lehet az alkalmazottak nagy részének valamilyen érdemi továbbképzést szervezni.

A második kategória esetében egy azonnali segélyalapra van szükség, amely három-négy hónapig megoldást nyújt. Közben fel kell gyorsítani a munkaerő-piac reformját, és elérni az ilyen jellegű, védelmet nem nyújtó atipikus foglalkoztatás visszaszorítását.

„Régóta látszott már, hogy az atipikus munkahelyeken dolgozók nagy része ennél kisebb sokk esetén padlóra kerül. Érdemi szabályozást azonban kevés ország vezetett be. Most ezt a lemaradást be kell hozni” - írta megkeresésünkre Andor László.

A legtöbb ország elindult ezen az úton, tehát egyrészt megpróbálják elősegíteni a jövedelmek folyamatosságát, másrészt a terhek átmeneti csökkentéséért is tettek lépéseket, például a hitelkamatok és adósságtörlesztés könnyítésével - tette hozzá.

Lassan reagált az EU

Andor Lászlót megkérdeztük arról is, hogyan látja az EU eddigi válságkezelő lépéseit. Erről azt írta, az EU irányító szervei lassan és késve reagáltak a COVID-19-es válságra, de ezzel minden európai kormány így volt, és az EU-szint még talán jobban is vizsgázott, mint egyes tagállami kormányok.

„Szerencsés véletlen, hogy ezúttal az Európai Bizottság élén most egy orvosi képzettséggel rendelkező politikus áll, aki korábban a foglalkoztatás és szociális ügyek minisztere is volt.”

A fiskális és monetáris ügyek mellett a versenypolitikának is alkalmazkodnia kell uniós szinten. Ez idáig sikerült megtalálni az irányt, de a bátrabb lépések meghirdetése tagországi szinten történt.

„Spanyolországban a kormányfő megígérte, hogy semmilyen kilakoltatás nem történhet meg a válság miatt, vagy Dániában, ahol a szociális partnerekkel egyeztetve született megállapodás a bérek stabilizációjáról” - írta Andor László.

A politikus hozzátette a mai helyzet különösen rossz fényt vet mindazokra, akik az elmúlt években, évtizedekben az egészségügy lerongyolódását előidézték, vagy ezt a szektort kísérleti terepnek tekintették.