NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

EP-szavazások: nem lóg ki a Fidesz a Néppártból

EP-szavazások: nem lóg ki a Fidesz a Néppártból
Szerzői jogok EBU
Szerzői jogok EBU
Írta: Kiss Gábor
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Legtöbbször a szélsőbaloldali és szélsőjobboldali pártok nem szavazzák meg az Oroszországot elítélő határozatokat.

HIRDETÉS

Az Európai Parlament a tavalyi EP-választások óta is jelentős többséggel lépett fel az autoriter rezsimek demokráciákkal szembeni befolyásolási kísérletei ellen. 

A képviselők java része megszavazta például azokat a határozatokat, amelyek Oroszország szerepét vitatják olyan kérdésekben, mint a politikai okból bebörtönzöttek ügye, az orosz befolyás az EP-választásokra vagy a dezinformációs fenyegetés.

A Political Capital az új összetételű EP tavalyi név szerinti szavazásait elemezve megállapította, hogy a pártcsaládok közül az Újítsuk meg Európát, az Európai Néppárt, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, a Zöldek, illetve az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselői többnyire támogatták az Oroszországot elítélő határozatokat. 

A szélsőbaloldaliak és szélsőjobboldaliak viszont jóval kevésbé szavaztak így.

Krekó Péter elemző, Political Capital:

„Ha megvizsgáljuk, hogy az EP-ben mely nemzeti pártok delegáltjai azok, akik a legoroszbarátabb módon, leginkább Putyin mellett szavaznak, azt találjuk, hogy javarészt a radikális baloldali pártok tagjai közül kerülnek ki, Németországból, Görögországból, Portugáliából, Spanyolországból.”

Miközben a magyar kormánypárt sokat vitázik az Európai Néppárttal tagságának felfüggesztése miatt, a Fidesz EP-képviselői a szavazásokon általában követik a néppárti politikát.

„Bár Orbán Viktor nagyon sokat kritizálja az Oroszország elleni szankciókat, egyszer sem szavazott ellenük az Európai Tanács ülésein. A Fidesz oroszbarát retorikája, illetve az orosz befektetéseket ösztönző magyarországi politikája és a brüsszeli szavazati között van egy elég széles szakadék.”

Az elemzés az EP tavaly július 2. és december 31. közötti szavazatait vizsgálta, köztük a venezuelai, a kubai és a bolíviai kormányzati jogsértésről szóló határozatokat is.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Orosz sportolók nem vehetnek részt a párizsi olimpia nyitóünnepségén

Macron: „Európa hitelessége nulla lesz, ha Oroszország nyer”

Elindult a visszaszámlálás: egy év múlva kezdődik a párizsi olimpia