rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Oettinger szerint a budapesti kinevezésének nincs köze Pakshoz

Günther Oettinger és Orbán Viktor
Günther Oettinger és Orbán Viktor   -   Szerzői jogok  MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Árvai Károly
Betűméret Aa Aa

Sokan felháborodtak Brüsszelben arra a hírre, hogy Günther Oettinger volt uniós biztos kormányzati megbízást kapott Magyarországon. Telefonon értük el a német politikust, aki azt mondta, ő a magyar tudományos élet fejlesztésében érdekelt és ennek az ügynek nincs köze a korábbi biztosi tevékenységéhez, így a Paks 2 projekt jóváhagyásához sem.

Oettinger azt mondta, az elmúlt időszakban konzultált Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel és Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel. Egyelőre elviekben állapodtak meg a kormánnyal arról, hogy szeretne szerepet vállalni a Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsban, de szerződést még nem írt alá. Ez azért sem lehetséges, mert a volt biztosokra vonatkozó etikai szabályok alapján a szerződés aláírását jóvá kell hagynia az Európai Bizottságnak egy két hónapos átmeneti időszak után. Azt a szándékát viszont jelezte az Európai Bizottságnak, hogy szeretne részt venni a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács munkájában. A tanács döntő szerepet kap a kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia véglegesítésében, és a pénzügyi alapok felhasználásának meghatározásában.

További egyeztetéseket szeretne a posztról, hogy világos legyen a feladatkör. Ezek során derülhet majd ki, hogy kap-e majd juttatást. Vagyis egyelőre nem tudja, hogy pénzért, vagy ingyen vállalja-e a posztot. Arról csak csütörtökön hallott, hogy a neve megjelent a Magyar Közlönyben, mint a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács társelnöke.

Arra a felvetésre, hogy lehet-e összeférhetetlenség, vagy etikai aggály, hiszen biztosként szerepe volt a Paks 2 projekt engedélyeztetésében, azt mondta, hogy az atomenergia és a tudományos élet kérdése távol áll egymástól, ezért nem lát ilyen összefüggést, ő a magyar tudományos élet fejlesztésében érdekelt.

A német politikusnak felvetettük, hogy éppen a magyar tudományos élet finanszírozásának az átszervezésének a közepébe csöppen bele, amely sokak szerint csökkenti az akadémiai szabadságot. Erre Oettinger úgy reagált, hogy ennek az elemzése az olyan független intézmények dolga, mint amilyen az Európai Bizottság.

Az interneten egyébként csütörtökön többen felháborodottan reagáltak arra hírre, hogy Günther Oettingert a magyar kormány a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács társelnökévé nevezte ki.

A Robert Schuman központ vezetője, Brigid Laffan azt írta, egy volt uniós biztosnak nem kellene autoriter rezsim kiszolgálójává válnia.

Egy uniós joggal foglalkozó egyetemi tanár, Daniel R Kelemen úgy foglalt állást, a kinevezés visszataszító, mert Oettinger energiaügyi biztosként jóváhagyta Magyarország Putyinnal kötött nukleáris alkuját, később pedig az ő költségvetési biztosi mandátuma alatt került Magyarország az OLAF visszaéléseket jelző listájának élére.

Bírálta a kinevezést Jávor Benedek volt EP-képviselő is. Az ügyről az uniós csúcson megkérdeztük Philippe Lamberts belga EP-képviselőt, aki a zöldpárti frakció társelnöke is. Ő úgy fogalmazott, ha Oettinger ingyen vállal szerepet Magyarországon, az rendben van, ha azonban fizetést kap, akkor csak arra tud gondolni, hogy ez a jutalom az Orbán-kormánytól a Paks 2 nukleáris alku jóváhagyásában játszott szerepéért.

Lamberts hangsúlyozta, a nyugdíjazott uniós biztosoknak bizonyosan nincsenek anyagi gondjaik, ezért ha elfoglaltságot keresnek, annak távol kellene esnie attól, amin korábban biztosként dolgoztak.

Az ügyben megkerestük az Európai Bizottság szóvivői szolgálatát is. Ott azt közölték, Oettinger jelezte feléjük, hogy a magyar kormány pozíciót ajánlott fel neki. Az ügyben felmerülő esetleges összeférhetetlenségről az Európai Bizottság akkor foglalhat állást, ha a volt biztos hivatalosan is jelzi az ajánlat elfogadását. A volt biztosok esetén felmerülő aggályokról alapesetben a biztosi testület dönt. Ha ők megosztottak, a bizottságon belül működő etikai szervezet fogalmazhat meg ajánlást.

A paksi atomerőmű bővítésének brüsszeli engedélyeztetése Oettinger energiaügyi biztosi mandátuma alatt kezdődött. A politikus azonban már nem ezen a területen dolgozott, amikor a bizottság jóváhagyta a projektet.

Oettinger és Orbán kapcsolata akkor került a reflektorfénybe, amikor kiderült, hogy az uniós biztos 2015-ben egy német üzletember, Klaus Mangold magángépén utazott Budapestre, hogy a magyar miniszterelnökkel találkozzon. Oettinger akkor azzal védekezett, hogy nem volt megfelelő menetrend szerinti járat a kérdéses időben Budapest felé. Az Európai Bizottság a magángépes utazásban nem talált kivetnivalót.